Makó Város Önkormányzatának

68/2003. (XII.18.) Makó ör. rendelete

a helyi iparűzési adóról szóló 52/1995. (XII.19.) Makó ör.

rendelet módosításáról és kiegészítéséről

 

 

Makó Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és 6. § d.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a többször módosított iparűzési adóról szóló 52/1995. (XII.19.) Makó ör. (továbbiakban: ör.) módosítására és kiegészítésére az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.§

 

Az ör. 1. § (5) bekezdésének b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi c.) ponttal egészül ki:

 

„b.)      Építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan, vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

 

c.)Bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.”

 

2.§

 

A 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„(2)      Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adó fizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.”

3.§

 

 

 

 

A 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1)      Az adó éves mértéke – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóalap 2%-a.

 

(2) 

a)Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke piaci és vásározó kiskereskedelmet folytató vállalkozás esetén naptári naponként legfeljebb  1.000 Ft.

b)Építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett munkák, illetve ehhez kapcsolódó szerelési, szervezési, szaktanácsadói tevékenység esetén napi 5.000 Ft adóátalány.”

 

4.§

 

A 9. § (11)-(12)-(13)-(14) bekezdések hatályukat vesztik.

 

5.§

 

A 10. § (1) bekezdésének a), b), c), e) és i) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„(1) Nettó árbevétel:

 

a)A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek – ráfordítást csökkentő tételként elszámolt, realizált – teljes nyeresége összegének 50%-ával, illetve az olyan alap ügyletek (fedezeti ügyeletek) realizált teljes nyeresége összegének 50%-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet  veszteséget csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel.

 

b)A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alap ügyeletek (fedezeti tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a befektetési szolgáltatások bevételein vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül.

 

c)Biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alap ügyletek (fedezeti tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.

e)Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alap ügyletek (fedezeti tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent.

 

i)A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra.

 

6.§

 

 

A 10. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2)      Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző

b)a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer Ft-ot meghaladja.”

 

7.§

 

A 10. § az alábbi (12)-(13)-(14) bekezdéssel egészül ki:

 

„(12)    Nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23.           §-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény.

 

(13)Piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés.

 

(14)Építőipari tevékenység: a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere (TEÁOR) 2003. január 1-jén hatályos besorolása szerint az építőipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége.”

 

8.§

 

A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell alkalmazni.

           

 

 

            Dr. Buzás Péter                                                                    Dr. Bánfi Margit

              polgármester                                                                               jegyző

 

Záradék:

A rendeletet a képviselő-testület 2003. december 17-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2003. december 18-ától – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2003. december 18.

 

                                                                                                                                

 

                                                                                                                                 Dr. Bánfi Margit

                                                                                                                                          jegyző