Makó Város Önkormányzatának

67/2003. (XII.18.) Makó ör. rendelete

az építményadóról

 

 

A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és 6. § d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete illetékességi területén a vállalkozási célra hasznosított épületre, épületrészekre bevezeti az építményadót, melyre az alábbi rendeletet alkotja.

 

Adókötelezettség

1.§

 

 

(1)Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a vállalkozási célra hasznosított, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

 

(2)Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

 

Az adó alanya

2.§

 

(1)Az adóalanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos).

 

(2)Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

 

(3)Ha az adótárgyat hasznosító vállalkozó (vállalkozás) az adótárgyat mint társtulajdonos, bérlő vagy mint vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan tulajdonosa vállalkozási célra használja, jogosult az adófizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt megállapodás alapján magára vállalni.

 

Adómentesség

3.§

 

(1)Mentes az adó alól:

a)a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

b)a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,

c)az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,

d)minden olyan épület, építmény, amely nem a vállalkozás célját szolgálja.

 

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

4.§

 

(1)Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

 

(2)Amennyiben az épület, építmény nem vállalkozási célból létesült, az adókötelezettség a vállalkozási célra történő hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat keltét követő év első napjától keletkezik. Amennyiben a vállalkozási célra történő hasznosításhoz külön engedély nem szükséges, az adókötelezettség keletkezése szempontjából a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos tényleges használatbavétel időpontja az irányadó.

 

(3)Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

 

(4)Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

 

(5)Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

 

Az adó alapja

5.§

 

Az adóalapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

 

Az adó mértéke

6.§

 

(1)Az adó mértéke – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az építmény minden egész négyzetmétere után 300 Ft/év.

 

(2)A kiemelt terület adómértéke négyzetméterenként 600 Ft/év.

Az adó megállapítása és megfizetése

 

7.§

 

(1)A vállalkozási célú építményekről a tulajdonos az adókötelezettség keletkezésétől, változásától számított 15 napon belül köteles adóbevallást adni. A bevezetés évében először 2004. január 31-ig kell adóbevallást benyújtani.

 

(2)Nem kell újabb beváltozást tenni a már beadott adóbevallás esetén mindaddig, amíg adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

 

(3)Az adózónak az adót félévenként, két egyenlő részletben – március 16-ig, illetve szeptember 15-ig – kell megfizetnie.

 

(4)A bevezetés évében az adót az adófizetési kötelezettséget megállapító határozatban közölt határidőig kell megfizetni.

 

Eljárási rendelkezések

8.§

 

(1)Az építményadó ügyekben I. fokon eljáró adóhatóság az önkormányzat jegyzője. Döntése ellen a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalhoz lehet fellebbezni.

 

(2)A jegyző kérelemre mérsékelheti, vagy elengedheti az építményadót, különösen akkor, ha annak megfizetése az adózó vállalkozási tevékenységének folytatását veszélyezteti, illetve megszűnését idézi elő.

 

(3)A jegyző a pótlék és bírság tartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

 

Értelmező rendelkezések

9.§

 

(1)Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

 

(2)Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlan használati jogát is – a földhasználat és a lakásbérlet.

(3)Építmény: olyan ingatlanjellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre, nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

 

(4)Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve a használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész: az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

 

(5)Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a Földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a Földhivatal széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

 

(6)Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.

 

(7)Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül.

 

(8)Nevelési-oktatási intézmény céljára szolgáló helyiség: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. 

 

(9)Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.

 

(10)Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- és fekvőbeteg-ellátást megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.

 

(11)Vállalkozási célt szolgáló épület: mely haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenység céljára alkalmas (pl.: üzlet, műhely, raktár, iroda, étterem, konyha, tároló, gépműhely, üzemcsarnok, panzió, hűtőház, stb.).

 

(12)Kiemelt terület: Makó város központja – Petőfi park, a Teleki László utca mindkét oldala, a Szent János tér mindkét oldala, a Szegedi utca, Mikes Kelemen utca, a Páva utca és vonaláig, Kálvin tér, Hunyadi utca, Béke utca, Petőfi utca, Rákóczi utca, Hédervári utca, Ráday utca  a Héderváritól a Kinizsi utcáig, Kinizsi utca, Hajnal utca, Toldi utca, Templom köz, Vásárhelyi utca, Deák Ferenc utca, Kecskeméti Ármin utca, Csanád vezér tér a Síp utcáig és Hollósy Kornélia utca által határolt terület –, valamint a 43-as főközlekedési út Makó város átkelési szakasza melletti terület, a Maros folyó tengelyétől a vasúti kereszteződést követő külterületi rész kezdetéig.

 

Záró rendelkezések

10.§

 

(1)       A rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

 

(2)       Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény rendelkezései az irányadók.

 

 

 

            Dr. Buzás Péter                                                      Dr. Bánfi Margit

              polgármester                                                              jegyző

 

Záradék:

A rendeletet a képviselő-testület 2003. december 17-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2003. december 18-ától – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2003. december 18.

 

 

 

                                                                                                          Dr. Bánfi Margit

                                                                                                                      jegyző