Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 52/2003.(XI. 27.) Makó ör. rendelete az állattartásról

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdés első fordulata szerinti felhatalmazás alapján – a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően - a 10.§ (1) c) pont szerinti át nem ruházható hatáskörében eljárva az állattartásról az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet célja

 

1.§

 

Ezen rendelet célja, hogy az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásokat összehangolja, biztosítva a jogharmonizáció által előírt követelmények betartását.

 

A rendelet hatálya

 

2.§

 

(1)   A rendelet területi hatálya Makó város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   Ezen rendelet nem vonatkozik az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmi- és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek és a lovasiskola állattartására, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok tartására, a külön jogszabályban meghatározott veszélyes, illetve veszélyesnek minősített állatok és a védett állatok tartására, továbbá a nagy létszámú állattartó telepen folytatott állattartásra.

 

Értelmező rendelkezések

 

3.§

 

Ezen rendelet alkalmazásában:

a)      állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az állat felügyeletét ellátó személy;

b)      haszonállat: a kis haszonállat, a közepes haszonállat és a nagy haszonállat;

c)      kedvtelésből tartott állat: mindazon állat, amely ezen rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül haszonállatnak és vadállatnak,

d)      kis haszonállat:

-         baromfi, tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb,

-         házinyúl,

-         prémesállat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény;

e)      közepes haszonállat: juh, kecske és sertés;

f)       közintézmény: a közigazgatási, egészségügyi, közoktatási, művelődési és szociális intézmények, a strand és uszoda, illetve a sportcélú létesítmények;

g)      nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár és öszvér;

h)      nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

-         harminc ló, vagy

-         ötven szarvasmarha, vagy

-         kétszáz juh, kecske, vagy

-         száz sertés, vagy

-         kettőezer broiler baromfi, vagy

-         ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy

-         ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé;

i)         szakhatóság: a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szakszolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) városi intézete, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, a kerületi főállatorvos, valamint a települési önkormányzat jegyzője;

j)        vadállat: olyan állat, amely a természetes vadságából eredő valamely tulajdonságánál fogva jelent veszélyt emberekre és dolgokra akkor is, ha valakinek a tartásába kerül.

 

Az állattartás általános szabályai

 

4.§

 

(1)   Nem szabad az állatot kínozni, emberre, állatra uszítani, illetve viadalra idomítani, kényszertakarmányozásra fogni – kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét – kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni, az állatfaj igényétől eltérő módon tartani.

(2)   Az állattartó köteles:

a)      folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi, az állat-egészségügyi előírásokat, és tartózkodni mások nyugalmának zavarásától,

b)      a jó gazda gondosságával eljárni, az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket – elhelyezést, táplálást, gondozást, állatorvosi ellátást - biztosítani,

c)      gondoskodni azoknak az állatoknak a megfelelő elhelyezéséről, amelyeket tovább nem kíván tartani, e célból eladhatja, elajándékozhatja, illetve felajánlhatja a helyi állatvédő szervezet vagy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete részére,

d)      a nagy létszámú telepen tartott állatállományának szervezett és folyamatos állatorvosi ellátásáról gondoskodni,

e)      az állat által közterületen okozott szennyeződést azonnal eltávolítani.

(3)   Az állattartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a tartással másnak ne okozzon kárt, egyébként az állat által másnak okozott kárra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)   Vadállatot tartani csak – a magasabb szintű jogszabályban egyébként meghatározott feltételek betartása mellett – engedéllyel lehet.

 

5.§

 

Őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás ebek, valamint munkát végző ebek kivételével állat nem tartható és nem vihető be:

-         közintézmények,

-         élelmiszer-előállító, -feldolgozó egységek, élelmiszerboltok, élelmiszerraktárak, vágóhidak,

-         üzemi konyhák, vendéglátó-ipari egységek,

-         temetők,

-         sportpályák, fürdők, strandok, játszóterek,

-         üzletek, vásárok és piacok területére.

 

6.§

 

(1)   A képviselő-testület az ezen rendeletben meghatározott helyi közügyekből adódó hatásköre gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2)   Különös méltánylást érdemlő esetben vagy közérdekből a polgármester – valamennyi körülmény mérlegelésével, közérdek vagy jogos magánérdek megsértése nélkül, egyedi elbírálás alapján – az állattartást engedélyezheti ott is, ahol ezen rendelet szerint állatot tartani tilos, továbbá engedélyezheti az ezen rendeletben foglaltaktól eltérő állattartást is.

 

 

II. FEJEZET

 

HASZONÁLLAT TARTÁSA

 

7.§

 

(1)   A haszonállat tartásához az állattartással érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása szükséges.

(2)   Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, tilos továbbá az állatot az ingatlanról közterületre felügyelet nélkül kiengedni.

 

8.§

 

Haszonállatot tartani tilos:

a)      az ezen rendelet 1. számú mellékletében megjelölt területen,

b)      hullámtérben,

c)      játszóterek, parkosított terek és sétányok területén, üdülőterületen és ezek telekhatárától számított 50 méteres körzetben,

d)      közintézmények, temetők, sportpályák, fürdők, strandok, játszóterek, vásárok és piacok telekhatárától számított 50 méteres körzetben,

e)      élelmiszer-előállító, -feldolgozó egységek, élelmiszerboltok, élelmiszerraktárak, vágóhidak, üzemi konyhák, vendéglátó-ipari egységek, üzletek épületétől számított 50 méteres körzetben.

 

9.§

 

(1)   Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet, helyiséget és melléképítményt (továbbiakban: állattartó épület) az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályokban, valamint az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően lehet létesíteni.

(2)   Az állattartó épületeket könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Az épületek takarításáról szükség esetén, de naponta legalább egyszer, a kártékony állatok, rovarok irtásáról rendszeresen, mélyalmos állattartás esetén a trágyaszag megszüntetéséről folyamatosan gondoskodni kell. Az épületek falát mésztejjel vagy más megfelelő anyaggal szükség szerint, de évente legalább egyszer fertőtleníteni kell.

(3)   A trágya- és trágyalé-gyűjtő ürítéséről szükség szerint, a nyári időszakban hetente legalább egyszer gondoskodni kell. A trágya- és trágyalé-tartóba, silótárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. Tilos a trágya gyűjtése és tárolása mindazokon a helyeken, ahol ezen rendelet az állattartást tiltja.

(4)   A város azon településrészein, ahol a haszonállat-tartás céljára szolgáló épületek koruknál és építésüknél fogva nem felelnek meg az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak, úgy ezen rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és azóta folyamatosan gyakorolt állattartás esetén, kérelemre, a szakhatóság előzetes véleményét figyelembe véve engedély alapján tartható haszonállat.

(5)   Ezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat.

 

Galamb tartására vonatkozó egyéb rendelkezések

 

10.§

 

(1)   Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeiben galambot tartani tilos.

(2)   A galambtartás kizárólag zárt rendszerű lehet azzal, hogy a galamb kiengedhető röptetésre.

(3)   A galambok kiengedése a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében határozott időre megtiltható. A tilalmat a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

 

 

III. FEJEZET

 

Kedvtelési célú állattartás

 

11.§

 

(1)   Többlakásos lakóépületben lakásonként egy darab eb és egy darab macska tartható, valamint ezek szaporulata legfeljebb három hónapos korig. Egyéb ingatlanon – a tanya kivételével - legfeljebb 3 db eb és 3 db macska, valamint ezek szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható.

(2)   Többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeiben, lépcsőházban, folyosón, közös tulajdonban lévő udvaron – ideértve a külön használatú udvarrészeket - kedvtelésből állatot tartani vagy szabadon engedni csak valamennyi lakó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet.

 

12.§

 

(1)   Kedvtelés céljából az állatot úgy kell tartani, hogy az állat a közös udvarban lakó, a telekhatáros, illetve falszomszéd lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja.

(2)   Az érintett lakók tartós vagy rendszeres zavarása esetén az (1) bekezdésben meghatározott lakók, továbbá az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a lakosság, illetve a helyi állatvédő szervezet a kedvtelésből tartott állat tartásának korlátozását vagy megszüntetését kérheti.

(3)   Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeit, udvarát, illetve a liftet ne szennyezze. Az állat tartója az okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani, és az eredeti állapotot visszaállítani.

 

13.§

 

A város területén eb- vagy macskatenyészetet, ebmegőrzőt létesíteni – a szakhatóság előzetes véleménye, valamint a szomszédos ingatlanok tulajdonosai többségének előzetes írásbeli hozzájárulása alapján – csak engedéllyel lehet.

14.§

 

(1)   Amennyiben eb, macska, haszonállat vagy vadállat embert mart, úgy az állat tartója köteles haladéktalanul bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak és az ÁNTSZ városi intézetének.

(2)   Az állat megfigyelésével és kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek az állattartót terhelik.

 

Ebtartásra vonatkozó egyéb rendelkezések

 

15. §

 

(1)   Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(2)   Az ebet közterületre csak felügyelet mellett lehet bocsátani.

(3)   Az ebet a többlakásos lakóépület közös tulajdonú udvarán – a lakók ellenkező megállapodásának hiányában - csak kennelben vagy megkötve lehet tartani.

(4)   Támadó természetű vagy egyébként harapós eb tartása esetén az ingatlan bejáratán az ilyen ebre utaló figyelmeztető táblát feltűnő helyen kell elhelyezni.

(5)   Ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a támadó természetű ebek felsorolását.

 

16.§

 

Az eb tartója köteles az eb veszettség elleni beoltásának megtörténtéről adott oltási könyvet megőrizni, annak elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni, illetve azt az eb új tulajdonosának átadni.

 

17.§

 

(1)   18 éven aluli személy támadó természetű vagy egyébként harapós ebet nem felügyelhet.

(2)   Az eb felügyeletét ellátó személy az eb közterületen történő sétáltatásakor, futtatásakor, illetve szállításakor köteles az eb oltási könyvét magánál tartani.

(3)   Közterületen, illetve közforgalmú közlekedési járművön ebet csak pórázon tartva szabad sétáltatni, illetve szállítani. Támadó természetű vagy egyébként harapós ebet a marás lehetőségét kizáró, zárt szájkosárral kell ellátni.

(4)   Közforgalmú tömegközlekedési szolgáltató járművén a szolgáltató érvényben lévő előírása szerint lehet ebet szállítani. Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

(5)   Ebet szabadon futtatni kizárólag az e célra – a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete javaslatára, a városi rendőrkapitányság véleményének meghallgatása után – a kijelölt és táblával megjelölt helyen szabad. Támadó természetű vagy egyébként harapós eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.

 

18.§

 

A gyepmester által elszállított állati hulla szállítási költségei az állat tartóját terhelik. A gyepmester lakossági hívás esetén az állati hullát köteles elszállítani.

 

 

 

 

 

 

 

IV. FEJEZET

 

Egyéb rendelkezések

 

Szabálysértési rendelkezések

 

19.§

 

(1)   Szabálysértést követ el, és 30.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

a)      ezen rendelet 4.§ (2) c) pontjában foglaltakat megszegi,

b)      ezen rendelet 4.§ (2) d)-e) pontjaiban foglaltakat megszegve tart állatot,

c)      ezen rendelet 5.§-ában meghatározott helyekre – az ott felsorolt ebek kivételével – állatot bevisz vagy ott tart,

d)      az állattartással érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása nélkül az ingatlanon haszonállatot tart,

e)      közterületen haszonállatot tart vagy legeltet, illetve azt az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedi,

f)       ezen rendelet 8.§-ban meghatározott helyeken haszonállatot tart,

g)      állattartás céljára olyan épületet használ, amely nem felel meg az ezen rendelet 9.§-ában foglaltaknak,

h)      ezen rendelet 10.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat megszegve tart galambot,

i)        ezen rendelet 11.§ (1) bekezdésében, valamint 12.§ (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat megszegve, vagy a 11.§ (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulás hiányában tart kedvtelés céljára állatot,

j)        ezen rendelet 13.§-ában foglalt engedély nélkül létesít a város területén eb- vagy macskatenyészetet, ebmegőrzőt,

k)      eb, macska, haszonállat vagy vadállat marása esetén nem teszi meg haladéktalanul az ezen rendelet 14.§-ában meghatározott bejelentést,

l)        az eb tartása során nem tesz eleget az ezen rendelet 15.§ (1)-(4) bekezdéseiben és a 16.§-ában foglaltaknak,

m)    az eb felügyelete, sétáltatása, szállítása, illetve futtatása során nem tesz eleget az ezen rendelet 17.§ (1)-(5) bekezdéseiben foglaltaknak.

(2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 1000-10.000,- forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a közterület-felügyelő és a rendőr.

 

20.§

 

Záró rendelkezések

 

(1)   Ezen rendelet 2003. december 1. napján lép hatályba azzal, hogy a rendelet 8.-9.§-át, valamint a 11.§ (1) bekezdését 2004. december 1. napjától kell alkalmazni.

(2)   Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 17/1993.(V.20.) Makó ör. és a 3/1987.(VI. 29.) Tr. számú rendelettel módosított, az állatok tartásáról szóló 1/1983.(III. 28.) Tr. számú rendelet, kivéve a rendelet 3.§ (2) bekezdését, 5.-7.§-át, 9.§-át és 12.§ (1) bekezdését, amelyeket 2004. november 30. napjáig kell alkalmazni.

 

 

 

 

Dr. Buzás Péter                                                                              Dr. Bánfi Margit

polgármester                                                                                   jegyző

 

Záradék:

 

A rendeletet a Képviselő-testület a 2003. november 26-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2003. november 27-től a hirdetőtáblán kifüggesztésre került.

 

 

Makó, 2003. november 27.

 

 

 

                                                                                                          Dr. Bánfi Margit

                                                                                                          jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 52/2003.(XI. 27.) Makó ör. rendelete

1. számú melléklete

 

 

Makó városnak a rendelet 8.§ a) pontban megjelölt területe

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 52/2003.(XI. 27.) Makó ör. rendelete

2. számú melléklete

 

 

Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok

 

 

 

Védőtávolság (m)

 

 

 

 

Megnevezés

szomszédos lakó- vagy főépülettől

ásott

fúrt

csatlakozó vízvezetéktől, kerti csaptól

egyéb mellék-

építménytől

 

 

kúttól

 

 

Kutyaól

10

6

6

6

6

Kis haszonállat ketrece, ólja, kifutója

10

10

8

6

6

Közepes és nagy haszonállat istállója, ólja, kifutója

12

15

10

8

6

Trágya- és trágyalé-tároló, komposztáló, siló és szeméttároló

12

15

15

8

12

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 52/2003.(XI. 27.) Makó ör. rendelete

3. számú melléklete

 

 

A támadó természetű ebek felsorolása

 

 

Amerikai staffordshire terrier

Angol bullterrier

Argentin dog

Boxer

Cane Corso

Dél-orosz juhászkutya

Dobermann

Fila brasileiro

Kaukázusi juhászkutya

Komondor

Közép-ázsiai juhászkutya

Kuvasz

Moszkvai őrkutya

Német juhászkutya

Rottweiler

Sarplaninac

Snauzer

Staffordshire bullterrier

Fentiek keverékei