Makó Város Önkormányzatának 5/2003. (II.13.) Ör. számú rendelete

a vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított

46/1996.(XII.19.) Makó ör. módosításáról

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdése, valamint a 80. §-ában foglalt felhatalmazás alapján Makó Város Önkormányzata vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított és kiegészített 46/1996.(XII.19.) Makó ör.( továbbiakban: Ör.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja.

 

1.§

 

Az Ör. 2.§ a következő bekezdésekkel egészül ki:

 

(3)   Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait a rendelet 1-2. sz. melléklete tartalmazza forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban, helyrajzi számok szerint.

(4)   Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(5)   Az önkormányzat ingatlan vagyonát, az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet a polgármesteri hivatal vezet a többször módosított 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(6)   Az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(7)   A vagyonleltár és vagyonkimutatás tartalmi adatait, részletes szabályait a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

 

2.§

 

Az Ör. a következő címekkel és szakaszokkal egészül ki:

 

Vagyontárgyak értékelése, minősítése

19. §

(1)   Azt a vagyoni kört, amelynek átminősítése, illetve visszaminősítése a tárgyévben indokolt, a tárgyévben legkésőbb december 31-ig, a portfólió vagyon esetében szintén a tárgyév december 31 -ig kell meghatározni.

(2)   Az önkormányzat ingatlan vagyonát a mindenkor érvényes számviteli előírások alapján tartja nyilván, Makó Város Számviteli Politikájában meghatározott szabályok szerint.

(3)   Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a)      ingatlan és ingó vagyon esetén három hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

b)      tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

-         a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

-         a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján;

c)      egyéb társasági részesedés esetén hat  hónapnál  nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(4)   Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a (3) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

 

A követelésállomány kezelése

 

20.§

 

(1)   A képviselő-testület eseti döntését kivéve az önkormányzatot megillető követelésről lemondani nem lehet.

(2)   Ezen rendelet értelmében az önkormányzat követelésállományába a lakbér, bérleti díj, lakáscélú kamatmentes támogatás , közterület használati díj, mezőőri járulék, illetve a helyi adó meg nem fizetéséből keletkezett hátralék tartozik, amelynek behajtása érdekében az alábbi intézkedéseket kell megtenni:

a)      Havonta esedékes díj esetében három havi elmaradás, időszakosan fizetendő díj után az esedékességi idő lejárta után az adós kétszeri felszólítása  a pénztartozás teljesítésére.

b)      Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az adós lakó/tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróságtól.

c)      Jogerős fizetési meghagyást követően ismételt felszólítás a fizetésre vagy letiltás az adós nyugdíjából, illetve a munkabéréből, egyéb rendszeres jövedelméből.

d)      Pénzforgalmi számlavezetésre kötelezettek esetén azonnali beszedési megbízás kezdeményezése.

e)      Végrehajtási eljárás indítása.

f)        A 249/2000.(XII.24.) Kormány rendelet 5.§ 3. pontja alapján behajthatatlannak minősülő követelés esetén írható le az összeg a követelésállományból.

(3)   Behajthatatlan követelésnek minősül az adott kölcsönök és egyéb követelések közül az a kisösszegű követelés, amelynek - az 1992. évi XXXVIII. tv. 108.§ (4) bekezdése és a 2000. évi CXXXIII. tv. 8.§ (5) bekezdése  alapján meghatározott - értékhatára Makó Város Önkormányzata 2002. évi gazdálkodási évében 2000,-Ft, és amely esetében az önkéntes teljesítésre való felhívás két esetben dokumentáltan (pl. felszólító levél) megtörtént.

(4)   A követelésállomány kezelésére Makó Város Önkormányzata Számviteli Politikájának előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően az adós fel nem lelhetőnek minősül, amennyiben a megadott címen nem található, és tartózkodási helye az Országos Lakcímnyilvántartó révén sem deríthető fel, és tartózkodási helyének megállapítása végett az adós utolsó ismert állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság által lefolytatott államigazgatási eljárás nem vezetett eredményre.

 

21.§

 

(1)   A végrehajtási eljárás megindítását követően szünetel az eljárás, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya. Az eljárás akkor folytatható, ha valószínűsíthető, hogy rendelkezik lefoglalható, értékesíthető vagyontárggyal.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti eljárás alatt lehetőség van a tartozás részletfizetés révén történő kiegyenlítéséről megállapodást kötni. A tőketartozás a késedelembe esés időpontjától  kezdődően a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamattal emelkedik.

(3)   A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatára felett abban az esetben van lehetőség a (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére, ha az adós első részletként egyösszegben tartozása 20 %-át megfizeti.

(4)   A (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére Makó Város Önkormányzatának pénzügyi osztályvezetője jogosult.

(5)   Amennyiben az adós nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat – háromhavi részlet elmulasztása esetén – a tartozás egyösszegben válik esedékessé, és folytatni kell a végrehajtási eljárást.

 

3.§

 

Az Ör. 1. számú melléklete helyébe ezen rendelet 1. számú melléklete lép.

 

4.§

 

Az Ör. ezen rendelet 2. és 3. számú mellékleteivel egészül ki.

 

5.§

 

Záró rendelkezések

 

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

 

 

 

                     Dr. Buzás Péter s. k.                                                 Dr. Bánfi Margit s.k.

                     polgármester                                                             jegyző

 

 

 

1.számú melléklet

Forgalomképtelen törzsvagyon

 

Helyi közút és műtárgya

Terek és parkok

Vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények

Közforgalmú repülőterek

Védett természeti területek

Komp- és révátkelőhelyek, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt

Erdők

 

2. számú melléklet

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

 

Műemlékek

Muzeális gyűjtemény és muzeális emlék

Közművek

Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon

Önkormányzati vállalatokra rábízott vagyon

Középület

Közüzemi tevékenységet folytató egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések

Helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai

Működő köztemetők és a jogszabályban előírt porladási idő leteltéig a lezárt köztemetők

Sportpályák és sportcélú létesítmények

 

3. számú melléklet

A vagyonleltár tartalmáról és a leltár szerkesztésének eljárási rendjéről

I.

A vagyonleltárral szemben támasztott törvényi követelmények

Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni [Ötv. 78. § (2) bek.].

Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást (Ötv. 42. §).

Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része. Nyilvántartására az Ötv. is tartalmaz szabályokat. A javaslat a nemzetgazdasági szintű folyamatok áttekintéséhez szükséges adatok biztosítása végett írja elő, hogy az önkormányzat köteles - jogszabályban meghatározott módon - vagyonát nyilvántartani, értékelni és arról adatot szolgáltatni (Részletes indokolás az Ötv. 41-42. §-aihoz).

A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot (Áht. 82. §).

 

II.

 

A vagyonleltár tartalma

 

A vagyonleltár Makó Város Önkormányzata vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja, alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele, de nem célja az összes vagyontárgy értékének, vagy az összvagyon értékének meghatározása. Az egyes vagyontárgycsoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott értékek leltári megjelenítése (pl. ingatlan vagyon, portfólió vagyon).

A vagyonleltár két részre tagozódik, számba veszi a számviteli értelemben vett eszközöket és forrásokat.

Az eszközök az ingó- és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, továbbá a portfólió vagyont (befektetésekként feltüntetve) veszi számba. A források az Önkormányzat saját vagyonát, a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket foglalja magában.

Az eszközöket és forrásokat a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint a következő adatokkal jellemezve kell számba venni:

 

ESZKÖZÖK

A/ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

Vagyoni értékű jogoknál: önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként feltüntetve a költségvetési szerv nevét, bruttó- és nettó értékét forintban;

Szellemi termékeknél: önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként feltüntetve a költségvetési szerv nevét, bruttó- és nettó értékét forintban;

Egyéb immateriális javaknál: önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként feltüntetve a költségvetési szerv nevét bruttó- és nettó értékét forintban;

Immateriális javakra adott előlegek esetében önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként feltüntetve a költségvetési szerv nevét, december 31-i állomány értékét forintban;

 

II. Tárgyi eszközök

II/1. Törzsvagyon (forgalomképtelen ingatlanok)

A forgalomképtelen ingatlanokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-út, híd, járda, alul- és felüljárók;

-közforgalmi repülőtér;

-parkok, játszóterek;

-folyók, vízfolyások, természetes és mesterséges tavak;

-árvízvédelmi töltések, belvíz-csatornák;

-védett természeti területek

-egyéb ingatlanok

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell sorolni az ingatlanokat (helyrajzi szám, utca tér, stb. megjelöléssel), fel kell tüntetni a kezelő, üzemeltető nevét, a használatbavétel időpontját, bruttó- és nettó értékét forintban.

 

-folyamatban lévő forgalomképtelen ingatlan beruházás, felújítás

Tételesen fel kell sorolni a folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat, feltüntetve a költségvetési szerv nevét, a december 31-i állomány értékét forintban.

II/2. Törzsvagyon (korlátozottan forgalomképes ingatlanok)

A korlátozottan forgalomképes ingatlanokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-vízellátás közművei;

-szennyvíz és csapadékvíz elvezetés közművei;

-távhőellátás;

-közművek védőterületei;

-intézmények ingatlanai;

-sportlétesítmények;

-állat- és növénykert;

-középületek és hozzájuk tartozó földek;

-műemlékek;

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell sorolni az ingatlanokat (helyrajzi szám, utca, tér, stb. megjelöléssel), fel kell tüntetni a kezelő, üzemeltető nevét, a használatbavétel időpontját, bruttó- és nettó értékét forintban.

 

-folyamatban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan beruházás, felújítás

Tételesen fel kell sorolni a folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat, feltüntetve a költségvetési szerv nevét, a december 31-i állomány értékét forintban.

 

 

II/3. Forgalomképes ingatlanok

A forgalomképes ingatlanokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-telkek, zártkerti- és külterületi ingatlanok;

-épületek;

 

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell sorolni az ingatlanokat (helyrajzi szám, utca, tér, stb. megjelöléssel), fel kell tüntetni a kezelő, üzemeltető nevét, a használatbavétel időpontját, bruttó- és nettó értékét forintban.

 

-folyamatban lévő forgalomképes ingatlan beruházás, felújítás

Tételesen fel kell sorolni a folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat, feltüntetve a költségvetési szerv nevét, a december 31-i állomány értékét forintban.

 

II/4. Egyéb tárgyi eszközök

 

Az egyéb tárgyi eszközöket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-gépek berendezések és felszere-lések;

-járművek;

-tenyészállatok;

Önállóan gazdálkodó költség-vetési szervenként összesítve, részben önálló intézményenként tételesen feltüntetve a költségvetési szerv nevét, bruttó- és  nettó értékét forintban.

 

-beruházásra adott előlegek

Önállóan gazdálkodó költség-vetési szervenként összesítve, részben önálló intézményenként tételesen feltüntetve a költségvetési szerv nevét, december 31-i állomány értékét forintban.

 

III. Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközöket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-egyéb tartós részesedés;

-egyéb tartósan adott kölcsön;

-hosszú lejáratú bankbetétek

Tételesen felsorolva azokat a gazdasági társaságokat, ahol az önkormányzatnak részesedése van, feltüntetve a részesedés szerzésének évét, a részesedés mértékét (%-ban), értékét forintban. Részvények esetében fel kell tüntetni a részvény nevét, sorozatszámát (azonosító számát), vásárlás (szerzés) évét,  értékét forintban.

 

-tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

Tételesen felsorolva az értékpapír nevét, sorozatszámát (azonosító számát), vásárlás (szerzés) évét,  értékét forintban.

 

-egyéb tartósan adott kölcsön;

Tételesen felsorolva az adott kölcsön fajtáját, folyósítás évét, lejárat évét, értékét forintban, valamint az adott kölcsönből a tárgyévet követő évben esedékes törlesztőrészlet összegét forint-ban. Amennyiben az azonos típusú adott kölcsön tételszáma meghaladja a 10 tételt, úgy abban az esetben nem kell tételesen felsorolni, hanem csak összevontan, feltüntetve mellette, hogy hány tételszámból tevődik össze.

 

-hosszú lejáratú bankbetétek

Tételesen felsorolva a bank-betéteket, feltüntetve a pénz-intézet nevét, ahol a betét elhelye-zésre került, a betét elhelyezésének évét, a lekötés időtartamát, valamint az elhelyezett betét összegét forintban.

 

A/ FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

A készleteket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-anyagok;

-befejezetlen termelés és félkész termékek;

-növendék-, hízó és egyéb állatok;

-késztermékek;

-áruk, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök és készletek;

Önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként összesítve, részben önálló intézményenként, tételesen feltüntetve a költségvetési szerv nevét, december 31-i állomány értékét forintban.

 

II. Követelések

A követeléseket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők);

-adósok;

-rövid lejáratú kölcsönök;

-egyéb követelések,

Önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként összesítve, részben önálló intézményenként tételesen feltüntetve a költségvetési szerv nevét, december 31-i állomány értékét forintban.

 

III. Értékpapírok

Az értékpapírokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-egyéb részesedés;

-forgalmi célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

-kötvények;

Tételesen felsorolva az értékpapír nevét, sorozatszámát (azonosító számát), vásárlás (szerzés) évét,  értékét forintban.

 

IV. Pénzeszközök

A pénzeszközöket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-pénztárak és betétkönyvek;

-költségvetési bankszámlák;

-elszámolási számlák;

-idegen pénzeszközök, számlái;

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell sorolni költségvetési szervenként a forint pénztár, valutapénztár, betétkönyv részletezésben a december 31-i egyenleget forintban, illetve a bankszámlák december 31-i egyenlegét költségvetési szervenként és bankszámlánként forintban.

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Az aktív pénzügyi elszámolásokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-aktív függő elszámolások;

-aktív átfutó elszámolások;

-aktív kiegyenlítő elszámolások;

Valamennyi csoportnál költségvetési szervenként fel kell tüntetni az elszámolások december 31-i egyenlegét forintban.

 

 

 

 

FORRÁSOK

D/ SAJÁT TŐKE

 

A saját tőkét a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-induló tőke;

-tőkeváltozások;

Költségvetési szervenként fel kell tüntetni a saját tőke elemek december 31-i egyenlegét forintban.

 

E/ TARTALÉKOK

 

A tartalékokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-következő évben felhasználható pénzmaradvány;

-következő évben felhasználható vállalkozási eredmény;

Költségvetési szervenként fel kell tüntetni a tartalékok  december 31-i egyenlegét forintban.

 

F/ KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

A hosszú lejáratú kötelezettségeket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-hosszú lejáratra kapott kölcsön;

-tartozások kötvénykibocsátásból;

-beruházási fejlesztési célú hitelek;

-egyéb hosszú lejáratú kötelezett-ségek;

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell tüntetni a kölcsönök és hitelek felvételének, lejáratának időpontját (évét) december 31-i egyenlegét forintban, valamint a tárgyévet követő évben esedékes törlesztőrészlet összegét.

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

A rövid lejáratú kötelezettségeket a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

-rövid lejáratú kölcsönök;

-rövid lejáratú hitelek;

-kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók);

-egyéb rövid lejáratú kötelezett-ségek;

Valamennyi csoportnál tételesen fel kell tüntetni a kölcsönök és hitelek felvételének, lejáratának időpontját (év, hó, nap) december 31-i egyenlegét forintban, a szállítók esetében költségvetési szervenként a december 31-i állomány értékét.

 

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

A passzív pénzügyi elszámolásokat a következő csoportosításban kell bemutatni:

 

 

-passzív függő elszámolások;

-passzív átfutó elszámolások;

-passzív kiegyenlítő elszámolások;

-passzív letéti elszámolások;

-nemzetközi támogatási prog-ramok deviza elszámolása.

Valamennyi csoportnál költség-vetési szervenként fel kell tüntetni az elszámolások december 31-i egyenlegét forintban.