MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

30/2003. (VI.26.) számú Makó Ör.

rendelete

 

MAKÓ  VÁROSKÖZPONT  DÉLNYUGATI  RÉSZE

ÉPÍTÉSI  SZABÁLYZATÁRÓL

 

Makó Város Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása birtokában, valamint az 1991. évi XX. törvény 75. §-ában biztosított jogkörében eljárva, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. §-ába és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Korm rendelet 4. §-ába foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:

 

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

 

1. §

 

A rendelet hatálya és alkalmazása

 

(1)A rendelet hatálya kiterjed a Kálvin u. – Martinovics u. – Hajnóczy u. – Szép u. – Megyeház u. – Rákóczi u. – Petőfi u. – Béke utca, továbbá a Liget u. – Lonovics sgt. – Tinódi u. – vasútvonal által határolt területekre (továbbiakban : Terület).

 

(2)Az (1) bekezdés alatti Területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint annak 1. számú rajzi mellékletét képező SZABÁLYOZÁSI TERV (T-1, továbbiakban: Terv) előírásainak megfelelően lehet.

 

(3)A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az országos érvényű rendelkezések (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.

 

2. §

 

Szabályozási elemek

 

(1)A kötelező szabályozási elemek a Terület szempontjából lényeginek tekintendők, megváltoztatásuk csak a Terv előzetes módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:

- szabályozási vonal, (közterületet, nem közterületet elválasztó vonal)

- területfelhasználási egységek, építési övezetek és övezetek határa,

- területfelhasználási és övezeti besorolás.

- az építhető építménymagasságra és az egyes területi méretek minimumára ill. maximumára

vonatkozó határértékek,

- az egyes épületekre, valamint a meglevő növényzet védelmére vonatkozó kikötések.

 

(2)Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de a további tervezés, illetve a végrehajtás során szükségessé váló kisebb módosításuk - megfelelő műszaki-településrendezési alátámasztó munkarészekkel indokolva - lehetséges.

 

(3)A Tervtől eltérő szabályozási vonal kizárólag a biztonság (belátási háromszög, közmű védősáv stb.) miatt szükséges - az előirányzottnál nagyobb mértékű - útszélesítés érdekében engedélyezhető. Az így nyert teleksáv egyidejűleg a vonatkozó általános szbályok szerint közterületként lejegyzendő.

 

RÉSZLETES  ELŐÍRÁSOK

 

3. §

 

A Területek rendeltetése

 

(1)Az 1. § (1) bekezdés szerinti Terület beépítésre szánt és beépíésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül

- a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

 

a.) lakóterület,

b.) vegyes,

c.) gazdasági és

d.) különleges terület lehet.

 

- a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:

 

a.) közlekedési és közműterület, valamint

b.) zöldterület lehet.

 

4. §

 

Beépítésre szánt területek általános előírásai

 

 

(1)A beépített és beépítésre szánt területek határát a Terv (T-1) tünteti fel.

 

(2)Beépítésre kijelölt (tervezett, illetve használatát tekintve átminősített) területek használatba vételéig teljes közművesítettség biztosítandó.

 

(3)A beépítettség kötöttségeire tekintettel kialakult övezeti besorolású területeken - az Étv. 18. § (2) bekezdésben előírt illeszkedés érdekében - a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

 

(4)Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve ha

 

a./ az avultabb állagú épület országos, vagy helyi védelem alatt áll, illetve ha

b./ a jobb műszaki állapotú épület tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen,    alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen.

 

(5)A (4) pont szerinti kivételek esetében a meghatározó környezeti elem kiválasztása a következők szerint történhet:

a./ műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó,

b./ a b./ pont esetében választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó, városképi szempontból megfelelő szomszédos épület is, azonban a lehetőségek szerint korrigálni kell a környezetet vizuálisan fertőző, igénytelen szomszédos épület kedvezőtlen adottságait is (pl.: tűzfal-takarás).

 

 

 

 

(6)Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások - egyéb pontosítás hiányában - az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő (alap)intézmény, vagy kereskedelmi szolgáltató, illetve ipari üzemi építmény építési feltételei.

 

(7)A HÉSZ szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, max. 20 m telekmélységig érvényes.

 

(8)A jelenlegi lapostetős épületekre igény esetén magastető építhető. Függőleges tetőablakok az épülethossz max. 30%-án építhetők, a tetővel azonos hajlású fedéssel.

 

(9)A terven javasolt telekalakításokon túl további, új telket eredményező telekmegosztás nem engedélyezhető.

 

(10)A beépítési % és a szintterület-sűrűség megállapításánál a pincét, vagy pinceszintet nem kell figyelembe venni (pl. akár a teljes telekterület alápincézhető, illetve a szintterület-sűrűség a pince és pinceszint nélkül számítandó).

 

5. §

Lakóterület

 

(1)A területfelhasználás általános jellege szerint lakó, míg sajátos építési használata alapján nagyvárosias (korábban ún. telepszerű, tömbtelkes) és kisvárosias (mezővásrosias) besorolású.

 

(2)A sajátos használat alapján megkülönböztetett lakóterületeket tovább tagolja a beépítési karakter szerinti - azaz a kialakult, illetve a tervezett besorolású, illetve a gépjárműtároló övezetekre vonatkozó - szabályozás.

 

(3)Az OTÉK 11-12. §-ban foglalt általános előírásoktól eltérően üzemanyagtöltő lakóterületen nem létesíthető!

 

(4)Az egyes lakótelkeken épülő lakásokat telkenként egy közös épületben összeépítve kell elhelyezni.

 

(5)A gépjárműtároló övezetekben kizárólag a területen élő lakosok gépjárműveinek elhelyezésére szolgáló tárolóépületek, illetve - az összes szintterület max 10%-án - ehhez a tárolófunkcióhoz kapcsolódó kisüzletek és műhelyek, továbbá javító-szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

 

6. §

 

Nagyvárosias lakóterület

 

(1)Nagyvárosas lakóterületre vonatkozó általános szabályokat az OTÉK 11. § tartalmazza.

 

(2)Övezeti besorolás: a.) kialakult - jele nLk, és

b.) tervezett - jele nLt

c.) gépjárműtároló - jele gL

 

(3)Az nLk jelű lakóterület beépítési módja és építési használatának megengedhető határértékei a következők:

                                               Beépítési mód: egyéb (lakótelepszerű: keretes, szabadon álló).

                                               Szintterület sűrűség: kialakult,

                                               Legnagyobb beépítettség: kialakult,

                                               Építménymagasság: kialakult,

                                               Legkisebb zöldfelület: kialakult.

 

(4)Az nLt jelű lakóterület beépítési módja és építési használatának megengedhető határértékei a következők:

Beépítési mód: egyéb (keretes, szabadon álló).

Szintterület sűrűség: max. 1,5

Legnagyobb beépítettség: max. 50%

Építménymagasság: a csatlakozó épület magasságához igazodóan                                      min. 6,0 m, max. 12,5 m

Legkisebb zöldfelület: min 25,0%

 

(5)A gL jelű, nagyvárosias lakóterülethez kapcsolódó terület beépítési módja és építési használatának megengedhető határértékei a következők:

                        Beépítési mód: szabadon álló.

                        Szintterület sűrűség: max. 3,0

                        Legnagyobb beépítettség: 100%

                        Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 7,5 m

 

(6)Az övezetben minden közterülethez csatlakozó homlokzatot igényesen, "utcai homlokzatként" kell kialakítani.

7. §

 

Kisvárosias lakóterület

 

(1)Kisvárosias lakóterületre vonatkozó általános szabályokat az OTÉK 12. § tartalmazza.

 

(2)Övezeti besorolás:             a.) kialakult - jele kLk, és

b.) gépjárműtároló - jele gL

 

(3)A jelenleg kialakult - kLk jelű övezetben elhelyezkedő - lakótelkek a vonatkozó előírások (beépítési mód, -%, tűztávolság, stb.) betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők.

 

(4)A kLk jelű lakóterület beépítési módja és építési használatának megengedhető határértékei a következők:

Beépíétsi mód: zártsorú, hézagosan zártsorú, vagy oldalhatáron álló, a Petőfi u.                                           északi, előkertes oldalának kivételével előkert nélküli.

Szintterület sűrűség: zártsorú beép. esetén: max. 1,2, egyéb beép.: max. 0,9

Legnagyobb beépítettség: zártsorú beép.: max. 60 %

       egyéb beép.: max. 45%

Építménymagasság: zártsorú beép. esetén a meghatározó épület magassága + 0,6 m,                                                  egyéb beépítési mód esetén + 1,0 m

Legkisebb zöldfelület: min. 25,0%

Telekterület: kialakult.

 

(5)A gL jelű terület beépítési módja és építési használatának megengedhető határértékei a következők:

  Beépítési mód: egyedi, csoportos és szabadon álló sorgarázsok.

            Szintterület sűrűség: max. 0,8

            Legnagyobb beépítettség: 80%

            Építménymagasság: max. 3,0 m

 

(6)A terven zártsorú átépítésre jelölt telkeken túl átépülő, jelenleg oldalhatárosan beépült telkek esetében - amennyiben az átépülő, illetve a csatlakozó telek szélessége nem éri el a 12 m-t - az új épület oldalhatárra kerülő végfalát nyílásmentes tűzfallal kell kialakítani, a zártsorú csatlakozást nem nehezítő (pl.: utcával párhuzamos gerincű) tetőidommal.

 

(7)Amennyiben a meglévő épület az engedélyezhető beépítettséget már elérte, vagy meghaladta, legfeljebb a meglévő lakások számával megegyező mennyiségű garázs építhető. Az engedélyezési tervben igazolni kell, hogy a tervezett beépítés a telken megoldható, és a szomszédos ingatlanok használatát nem korlátozza. Az építés feltételeként bontás is elrenelhető.

 

(8)Oldalhatáros beépítés esetén - a kedvezőbb tájolású telekhatár mentén - min. 6,0 m, hézagosan zártsorú beépítés esetén min. 3,0 m széles oldalkert biztosítandó.

 

8. §

 

Vegyes terület

 

(1)A területfelhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alpaján településközponti besorolású területek általános előírásait az OTÉK 15. és 16. §-a tartalmazza.

 

(2) Övezeti besorolás:            a.) kialakult - jele tVk, és

b.) tervezett - jele tVt

 

(3)A Terv szerint tVk és tVt jelű övezetbe sorolt területeken megengedhető határértékek a következők:

 

Beépítési mód: keretes, zártsorú, vagy szabadon álló.

Szintterület sűrűség: max. 2,0

Legnagyobb beépítettség: max 50%

Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 12,5 m

Telekterület: kialakult, illetve min. 5.000 m2

 

(4)A tVk és tVt jelű területekben - az utcaképre kiható építési munka esetében - elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Ennek során - az építés jelentőségétől függően - határozni kell többek között a beépítettség javasolt mértékének indokoltságáról és helyességéről, a szomszédos ingatlanokhoz történő városrendezési és építészeti igazodásról, továbbá az esetleges főépítészi (területi, illetve települési) konzultáció beszerzésének kötelezettségéről is.

9. §

 

Gazdasági célú terület

 

(1)Az általános szabályokat az OTÉK 18., illetve a 19. és 20. §-a tartalmazza.

 

(2)Övezeti besorolás:

            a.) kereskedelmi, szolgáltató, kilakult - jele kGk, és

            b.) ipari, kialakult - jele iGk.

 

(3)A kGk és az iGk jelű övezetbe tartozó létesítmények esetleges bővítése, vagy funkcióváltása esetén a következő előírásokat kell figyelembe venni.

Beépítési mód: szabadon álló, legalább 10,0 m elő-, 4,0 m oldal- és 10,0 m hátsókert                              biztosításával.

Szintterület sűrűség: max. 0,8

Legnagyobb beépítettség: 50,0%

Építménymagasság min. 3,0 m, max. 7,5 m, illetve technológiai okkal indokolhatóan                                     max. 15,0 m lehet.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 20,0%

A telekterület nagysága min. 1500 m2, szélessége min. 20 m.

 

(4)A meglévő üzemi jellegű telephelyeken, üzemeken túl további ipari, illetve gazdasági jellegű terület kialakítását igénylő tevékenység nem telepíthető.

 

(5)A meglévő telephely(ek) funkcióváltása során kizárólag a környezetet kevésbé zavaró tevékenység engedélyezhető.

 

(6)Funkcióváltás lehetősége esetén a jelenlegi gazdasági besorolású területek a lakóterületté történő átsorolását kell előnyben részesíteni.

 

10. §

 

Különleges területek

 

(1)Különleges területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

 

(2)Övezeti besorolás: a.) kialakult - jele Klk, és

b.) tervezett - jele Klt.

 

(3)A Terv szerint Klk és Klt jelű, egészségügyi intézményi övezetbe sorolt területeken az épíétsi használat megengedhető határértékei a következők:

 

Beépítési mód: előkertes, szabadon álló. Egy telken több épület is elhelyezhető.

Szintterület sűrűség: max. 1,0

Legnagyobb beépítettség: 40,0%

Építménymagasság min. 4,5 m, max. 10,5 m.

Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%

A telekterület nagysága min. 1000 m2.

 

(4)Az egyes intézmények jelenlegi funkciója a távlatban várható igényeknek megfelelően változhat. Ebben az esetben a módosításnak megfelelő egyeztetési eljárást követően - az építési engedély szükségességétől függetlenül - használatbavételi engedélyt kell kréni.

 

11. §

 

Beépítésre nem szánt területek

 

(1)Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az étv 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b.) pontja tartalmazza.

 

12. §

 

Közlekedési és közműterület

 

(1)Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. § tartalmazza.

 

(2)A tervezési területen belüli övezeti besorolás:

a.) vasútterület - jele vK

b.) általános közlekedési és közműövezet - jel Kö1

c.) vegyes használatú közlekedési és közműövezet - jele Kö2

d.) gyalogos közlekedési és közműövezet - jele Kö3

e.) közműövezet - jele Kö4

 

(3)Az egyes övezetek Terven feltüntetett építési területei (továbbiakban: szabályozási szélesség) biztosítása szükséges.

 

(4)A vK jelű vasútterületet az általános szabályok szerint kell figyelembe venni.

 

(5)A Kö1 jelű övezetbe a hagyományos, ún. "elválasztott" rendszerű közlekedési területek tartoznak:

 

a./ II. rendű főút - Szegedi u. - Széchenyi tér - Megyeház u., mint az E68 (43.sz. fkl. út)         átkelési        szakasza, melynek szabályozási szélessége a Terven jelölt szakaszon 5 m-  rel bővítendő, egyébként - a tervezett elkerülő útra is tekintettel - változatlan.

b./ Települési mellékutak (gyűjtőutak): a Kálvin és a Rákóczi utca, valamint a Lonovics        sugárút.

       Szabályozási szélességük a terv szerint változatlanul a jelenlegi.

c./ Az a. és b. pontban nem szereplő utak kiszolgáló funkciójú lakóutcák, szabályozási          szélességük változatlan, illetve új utcanyitás esetén min. 8,0 m.

 

(6)A Kö2 jelű övezetbe a Csipkeházak környékén tervezett vegyes használatú - gépjárművekre vonatkozó korlátozással igénybe vehető - közlekedési területek tartoznak.

 

(7)A Kö3 jelű övezetbe a Hagymaház előterét képező és az ide vezető gyalogos közlekedési területek tartoznak.

 

(8)A Kö4 jelű övezetbe kizárólag közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.

 

(9)Az egyes építési övezetekben meglévő és létesülő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárművek elhelyezési lehetőségéről az OTÉK 42. § szerinti előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

 

(10)Településközpont vegyes és nagyvárosias lakóövezet esetében a tervezett kapacitás, illetve szintterület alapján számított gépjármű várakozóhely közvetlen közterületi kialakítása megváltható.

A fizetendő ún. parkolóhelyi díj ellenében az önkormányzat a Tervben kijelölt parkolóhelyek arányos kiépítésére ad garanciát.

 

(11)A parkolóhelyi díj mértékét, a megállapodást módját és feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

 

(12)Rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell létesíteni. A rakodóhelyek számát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

 

13. §

 

Közműlétesítmények

 

(1)A tervezési területen közműlétesítmények elsősorban a Kö1-4 jelű övezetekben helyezhetők el.

 

(2)Az építmények közműellátására vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 46-49. §-ai tartalmazzák. Ezen túl a közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozó ágazati előírásokat, szabványokat is figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

 

(3)A tervezési területen új létesítmény csak teljes közműellátás esetén helyezhető el.

 

(4)A tervezett közművek számára a helyigényt közterületen biztosítani kell.

 

(5) A létesítendő közművek paramétereinek a meghatározásánál a távlati fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni.

 

(6)A közművek terület-takarékos elrendezésénél figyelembe kell venni a később kivitelezésre kerülő közművek elhelyezésének és az utcák fásításának területigényeit is.

 

(7)Útépítésnél és útrekonstrukciónál az érintett szakaszon lévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, ill. az előirányzott új közművek kiépítéséről gondoskodni kell.

 

(8)A vízellátó hálózat szükséges rekonstrukciója, ill. új vízvezeték építése esetén NA 100-nál kisebb átmérőjű vezeték nem helyezhető el.

 

(9)Szenny- és csapadékvíz elhelyezés:

 

a./ A tervezési területen - a kialakult és tervezett beépítés, telekalakítás, valamint a talajvíz   és a talaj        védelme érdekében - szennyvíz-szikkasztás még átmenetileg sem    engedélyezhető.

b./ A még csatornázatlan (családiházas) területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig   szigorúan ellenőrzött, zárt szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető átmeneti            közműpótlóként. A szippantott szennyvizek szakszerű elszállításáról gondoskodni       kell.

c./ A szennyvízcsatorna-hálózat megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a      rákötésre.

d./ A tervezési területen csak elválasztó rendszerű (külön szennyvíz és külön csapadékvíz)    csatornahálózat üzemeltethető.

 

(10)Vezetékes gázellátás:

 

a./ A területen üzemelő gázvezetékek és -nyomásszabályozók helyét és biztonsági övezetét   a terv   távlatában is biztosítani kell.

b./ A parapet konvektoros fűtésű, többszintes épületek rekonstrukciója során a parapet         fűtést   egészségügyi okokból meg kell szüntetni.

 

(11)Elektromos energiaellátás:

 

a./ A közterületen levő, a városképbe nem illő vas- és alumíniumházas transzformátorok       áthelyezendők: épületbe, vagy kerítés mögé.

b./ Az új transzformátorok telepítésénél figyelemmel kell lenni a gépkocsival történő megközelítésre.

c./ A csupaszvezetékkel szerelt légvezetéket fokozatosan földkábelre, ill. szigetelt     légkábelre kell cserélni a fásítás védelmére és az üzembiztonság növelésére.

d./ A korszerűtlen közvilágítási lámpatesteket le kell cserélni nagy üzemidejű energiatakarékos fényforrásra.

 

(12)Távközlés

 

a./ A távközlési hálózat föld feletti kábelszekrényeit föld alatti szekrényre kell átépíteni. A    föld      feletti kábelfejeket növényzettel (bokorral) kell takarni.

b./ TV antennakábel hálózat létesítése indokolt a városközpontban, a helyi és műholdas        adások vételi lehetőségének biztosítására.

 

14. §

 

Zöldterületek, zöldfelületek

 

(1)A vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

 

(2)A tervezési terület zöldfelületi rendszerét a

a./ közhasználatú zöldterületek, közparkok, közkertek,

b./ korlátozottan használható, meghatározott célú zöldfelületek és intézménykertek,

c./ az egyéb zöldfelületi elemek (zöldsávok, fásítások, stb.) képezik.

 

(3)A T-1 terveken kijelölt KP jelű közpark-területek és KK jelű közkertek átalakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

 

(4)A terület meghatározott célú zöldfelületei és intézménykertjei:

- a Termál és gyógyfürdő területe,

- Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium kertje,

- Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola kertje,

- Bartók Béla ének-zenei általános iskola kertje,

- József Attila Gimnázium Kollégiuma és Szent Gellért Diákotthon kertje.

 

(5)A tervezési terület meglévő értékes és védett növényei megtartandók, ill. pótlásukról gondoskodni kell.

 

(6)Utcafásításra, pótlásra a már túlsúlyban lévő fafajok használandók fel. Cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis occidentális), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, F. excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera "Nigra").

 

(7)A szabályozási terven ábrázolt utcaszakaszok fasorai védendők.

 

(8)Zöldterületen és a közterületek zöldfelületein található növényállomány, illetve építmény megrongálása esetén a felújításról - egyéb helyi rendelet szerint - gondoskodni kell.

 

15. §

 

Közterületek felhasználásának szabályai

 

(1)A tervezési terület közterületeinek Terv szerinti felosztása:

 

                        a./ közlekedési célú közterület, illetve

                        b./ nem közlekedési célú közterület

 

(2)A közlekedési célú közterületekre vonatkozó szakági előírásokat a HÉSZ 12. §-a tartalmazza.

 

(3)A nem közlekedési célú közterületek a közparkok és közkertek, melyekre vonatkozó szakági előírásokat a HÉSZ 14. §-a tartalmazza.

 

(4)Építmény közterületi elhelyezésének általános szabályait az OTÉK 39. §-a tartalmazza.

 

(5)Az OTÉK 32. § szerint közterületen is elhelyezhető létesítmények - a mobil berendezések kivételével - építési engedélykötelesek.

 

16. §

 

Környezetvédelem

 

(1)A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes  jogszabályokat,  szabványokat - a HÉSZ  1. § (3) bek. értelmében - be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.

(A Terv készítésekor hatályos átalános érvényű előírások a következők: a 12/1983. (V.12.) MT és a 4/1984. (I.23.) EüM. rendelet, a 33/2000. (III.17.) Korm. rend., a 20/2001. (II.14.) és 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletek, a 14/2001. (V.09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 120/2001. (VI.30.) Korm. rend., továbbá a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet).

 

(2)A tervezési területen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség) véleményével is alátámasztva:

a./ A levegő tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabály határértékeinek betartását nem   akadályozza meg.

b./ Az üzemi tevékenységből eredő zaj- és rezgésterhelés a jogszabályban megengedett          egyenértékű     A-hangnyomásszintek betartását garantálni tudja.

c./ Személygépkocsi-forgalmat vonzó tevékenység esetén legalább négy gépkocsi szabad       beállását telken belül biztosítani tudja.

d./ A vállalkozási tevékenység napi 4-5 szállítójármű ki-be mozgásánál nagyobb         teherforgalmat nem vonz (nem engedhető meg pl. nagykereskedelmi raktározás-    elosztás-értékesítés).

 

(3)A tervezési területen a levegőminőségre vonatkozó határértékek betartása biztosítandó.

 

(4)Közcsatornába csak kommunális szennyvíz minőségének megfelelően tisztított ipari jellegű szennyvíz juthat.

 

(5)Telken belüli szennyvíztárolás csak átmenetileg és kizárólag zárt gyűjtőműtárgy kialakításával engedélyezhető.

 

(6)A kommunális jellegű szilárd hulladékot a szervzett szemétszállítás keretei között kell eltávolítani. A szemétgyűjtő edények tárolását az egyes épületeken illetve kerítésen belül, a közterület irányából takarva kell biztosítani.

 

(7)Folyamatosan biztosítani kell a területen keletkező veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtésének, tárolásának és elszállításának ellenőrzését.

 

(8)A területen meglévő növényállomány egyedei lehetőség szerint megtartandók. A T-1 tervlapon jelölt utcaszakaszok faegyedeinek megtartása és védelme kötelező.

 

(9)A kivágott vagy elhalt faegyedek pótlásáról gondoskodni kell.

 

(10)Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a területfelhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alakalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli.

 

(11)Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkor érvényes Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni.

 

(12)A tervezési területen haszonállatot tilos tartani.

 

(13)Az állattartással kapcsolatos szabályokat a város többször módosított, 1/1983. (III.28.) Tr. sz. rendelete tartalmazza. A rendelet következő módosításakor rögzíteni kell a kedvtelésből tartható állatokra vonatkozó higiénés előírásokat is (pl.: kutyasétáltatási helyek, berendezések stb.).

 

(14)Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes hasznosításával meg kell akadályozni.

 

(15)A terven M jelű, országos védettségű épületekre a vonatkozó országos szabályok érvényesek.

 

 

(16)A terven H betűvel jelölt épületek helyi védelemben részesítendők. A védelem feltételeit - a 10/1991. (V.17.) MÖKT sz. rendelet kiegészítésével - meg kell határozni.

 

 

 

 

 

 

(17)A rendelet kiegészítése során figyelembe kell venni a következőket:

a./ A szakszerűtlenül átalakított épületek tulajdonosait kötelezni kell a homlokzat(ok)           helyreállítására.

b./ Ki kell dolgozni a helyi védelemben részesülő épületek felújításának támogatási    rendszerét.

c./ A helyi védelem elrendeléséről és az igénybe vehető felújítási támogatás lehetőségéről      az érdekelt tulajdonosokat tájékoztatni kell.

 

17. §

 

Védett és védőterületek

 

(1)Védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. § tartalmazza.

 

(2)Védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, ATIKÖFE, Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, Növényegészségügyi és Talajdvédelmi Állomás, Közlekedési Felügyelet, vagy egyéb szakhatóság) hozzájárulása esetén engedélyezhető.

 

(3)További védőterületet igénylő létesítmény engedélyezéésnek feltétele az (1) bekezdés szerinti 38. § (7) bekezdésének megfelelően - azaz saját területen belül - kialakított védőterület.

(4)A D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.

 

18. §

 

A településrendezési feladatok megvalósulását szolgáló

sajátos jogintézmények előírásai

 

(1)Az Étv. 17. § a./-i./ pontjaiban felsorolt sajátos jogintézmények helyi szabályozása a (2)-(8) bek. szerint indokolt.

 

(2)Tilalmak: a vonatkozó általános szabályokat az Étv. 20-22. §-ai tartalmazzák.

 

(3)Építési és telekalakítási tilalom elrendelését a terv nem teszi szükségessé.

 

(4)Elővásárlási jog: az Étv. 25. § figyelembevételével az önkormányzat elővásárlási jogát kell elrendelni minden területfelhasználási változással érintett területen (pl.: fürdőterület bővtése).

 

(5)Kisajátítás: az Étv. 26. § szerinti kisajátításra akkor kerülhet sor, ha az előző pontban foglalt elővásárlási jogával az önkormányzat nem tudott élni, és a TERV szerinti közérdekű cél megvalósítása esedékessé válik.

 

(6)Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: az Étv. 27. §-ban megfogalmazott szabályokat a HÉSZ 12. § (5) bek. c./ pontban szabályozott utcanyitások és a parkolási céllal tervezett tömbfeltárás esetén lehet érvényesíteni.

 

(7)Útépítési és közművesítési hozzájárulás: az Étv. 28. § előírásai alapján az egyes ingatlanok tulajdonosaira áthárítható költségrészt és a fizetés feltételeit külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni.

 

(8)Településrendezési kötelezések: az általános előírásokat az ÉTV. 29. § tartalmazza.

a./ Beépítési kötelezettség: az új, önkormányzat által kialakítandó lakóterületeken - a kialakított új            telkek értékesítését követően, a folyamatos megvalósulás biztosítása érdekében - max. 4 évre            szóló beépítési kötelezettséget kell előírni.

b./ Helyrehozatali kötelezettség: azokon az épületeken rendelendő el, amelyeket engedély nélkül,             vagy az engedélyezett tervtől eltérően építettek, vagy alakítottak át.

c./ Beültetési kötelezettség: a Terv szerint kijelölt helyeken - fő- és mellékutak mentén - egységes utcafásítás létesítendő a 14. § (6) bek. szerinti növényfajok felhasználásával.

 

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

 

19. §

 

Hatálybalépés

 

(1)Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Egyidejűleg a 10/1991. (V.17.) és a 23/1994. (VII.07.) MÖKT sz. rendelet tervezési területre  vonatkozó előírásai hatályukat vesztik.

 

(2)A rendelet előírásait a kihirdetés napjától induló ügyekben kell alkalmazni.

 

 

 

 

            Dr.Buzás Péter                                                                Dr.Bánfi Margit                          polgármester                                                                                   jegyző        

 

Záradék:

A rendeletet  a képviselő-testület a 2003. június 25-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2003. június 26-ától – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2003. június 26.

 

 

 

 

                                                                                                          Dr. Bánfi Margit

                                                                                                                  jegyző