Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület

 

17/2003.(IV. 24.) MAKÓ ÖR. számú rendelete

 

 

 

 

Makó Város Önkormányzata Szervezeti és Működési

 

Szabályzatáról

 

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:

- az autonómiához való jogot,

- a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogot,

- az önkormányzati jogok bírósági védelméhez való jogot.

 

A képviselő-testület – mint Makó város polgárainak közvetlenül választott döntéshozó szerve - elsődleges célja, hogy önállóan, demokratikusan, szakszerűen és gyorsan intézze a helyi érdekű közügyeket. E cél megvalósítása során a képviselő-testület elvként szögezi le:

- a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,

- minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény,

- a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választópolgárainak az érdekeit, a képviselő-testületi munkájában pártatlanul, lelkiismeretesen jár el Makó város javát szolgálva.

 

A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseit Makó Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen szabályzatban foglaltakkal együtt alkalmazza.

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 10.§ b) pontjára, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényre, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben foglaltakra - működésének részletes szabályait tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

 

I. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI

 

1. §

 

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Makó Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)   Az önkormányzat székhelye: 6900 Makó, Széchenyi tér 22.

(3)   Az önkormányzat működési területe: Makó város közigazgatási területe.

(4)   Az önkormányzat képviselő-testülete: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete.

(5)   A képviselő-testület hivatalának neve: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala.

(6)   Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot, mint jogi személyt a polgármester képviseli.

(7)   Az önkormányzat jelképei: a városi címer és zászló. A városi jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

 

 

II. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

 

2. §

 

Az önkormányzat feladat- (különös tekintettel az Ötv. 8. §-ában foglaltakra) és hatásköreit (különös tekintettel az Ötv. 9. § (3)-(4), 10. § (1), 11. § (2), 16. § (1), 18. § (1)-(3), 21. §, 22. §, 29. §, 33. §., 36. § (1), 38. § (1), 46. § (1) és (3), 79. § (1), 81. § (1), 88. §, 89. §, 90. §, 91. § (1), 93. § (3), 99. § (1), 103. (1) § a)-c) pontban meghatározottakra) –  az Ötv., más jogszabályok és az SzMSz által meghatározott módon, illetve az SzMSz és más helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a képviselő-testület látja el.

 

3. §

 

Az önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörei jegyzékét ezen rendelet 1. számú függeléke, a Hatásköri Jegyzék mindenkor hatályos száma tartalmazza.

 

4. §

 

(1)   Az önkormányzat az Ötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglalt kötelező feladatain túl önként is vállalhat feladatokat. Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatait a ciklus időtartamára szóló gazdasági programban határozza meg és az éves költségvetési rendeleteiben foglaltak szerint látja el.

(2)   A helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi, továbbá technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(3)   Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és a feladatellátás (2) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(4)   Önként vállalt helyi közügy önálló megoldásáról történő lemondás esetén az (2) és (3) bekezdésekben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)   Az önkormányzat önként vállalt helyi közügyei felsorolását ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

5. §

 

A képviselő-testület hatásköréből – az Ötv. 10.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl nem ruházható át:

a)     fejlesztési és működési célú hitelfelvétel, értékhatárra tekintet nélkül,

b)     közoktatási megállapodás aláírása,

c)      közhasznú szerződés megkötése.

 

6. §

 

(1)   A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását bizottságaira, a polgármesterre – ezen rendelet 2. számú melléklete és 2. számú függeléke szerint, – valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra ruházhatja át. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2)   Hatáskör átruházásához a megválasztott települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata – minősített többség – szükséges.

(3)   A polgármester és az állandó bizottságok az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

 

 

 

III. FEJEZET

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

7. §

 

(1)   A képviselő-testület létszáma 24 fő. Tagjainak nevét ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)   A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. Az ülések típusai:

-         alakuló ülés,

-         rendes ülés,

-         rendkívüli ülés.

 

Az alakuló ülés

 

8. §

 

(1)   A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2)   Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig.

(3)   Az alakuló ülés napirendjei:

a)     a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,

b)     a települési képviselők eskütétele,

c)      a polgármester eskütétele,

d)     a polgármester programjának ismertetése,

e)     a polgármester illetményének megállapítása,

f)        az alpolgármester(ek) megválasztása, eskütételük, illetményük megállapítása,

g)     a bizottságok megválasztása.

 

 

 

 

A képviselő-testület rendes ülése

 

9. §

 

A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, melyet rendszerint – július és augusztus hónapok kivételével – minden hónap utolsó szerdáján, lehetőleg 9,00 órai kezdettel tart meg a Polgármesteri Hivatal (6900 Makó, Széchenyi tér 22.) dísztermében. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül és más időpontban is összehívható.

 

10. §

 

(1)   A képviselő-testület ülésszakra is összehívható, amennyiben a tárgyalandó napirendek kiemelkedő jellege, illetve az előterjesztések nagy száma azt indokolja. Az ülésszakra történő összehívásról a képviselő-testület elé kerülő anyag ismeretében a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2)   Ülésszaknak minősül a 7 napon belül tartott folytatólagos ülés.

 

A képviselő-testület rendkívüli ülése

 

11. §

 

(1)   A képviselő-testület ülését döntést igénylő, halasztást nem tűrő esetben az éves munkatervben foglaltaktól eltérően össze kell hívni:

a)     a települési képviselők egynegyede,

b)     a képviselő-testület valamely bizottsága vagy

c)      a polgármester

indítványára, az indítvány kézhezvételét követő 7 napon belül.

(2)   A képviselő-testület összehívását indítványozhatja a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is.

(3)   A képviselő-testület rendkívüli ülése valamennyi meghívottra kiterjedően formális meghívó nélkül telefonon vagy távirati úton is összehívható. Ilyenkor a képviselő-testületi ülés napirendjén csak az a halasztást nem tűrő előterjesztés szerepelhet, amely miatt a képviselő-testület ülése összehívásra került.

 

A képviselő-testület programja

 

12. §

 

A képviselő-testület az Ötv. 91. § (1) bekezdése alapján gazdasági munkaprogramot fogad el, mely tartalmazza megbízatásának időtartamára a település egészére vonatkozó főbb célkitűzéseit. A gazdasági munkaprogramot – mely kötelező feladatvállalásokat nem tartalmazhat - a legszélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával a polgármester köteles elkészíteni és a képviselő-testület elé terjeszteni a képviselő-testület alakuló ülésétől számított 1 éven belül.

 

A képviselő-testület munkaterve

 

13. §

 

(1)   A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet az előző év utolsó képviselő-testületi ülése elé kell terjeszteni.

(2)   A képviselő-testület munkaterv-tervezetének összeállítása a polgármester feladata, melynek során javaslatot kér:

a)     a képviselő-testület tagjaitól,

b)     a képviselő-testület tisztségviselőitől,

c)      a képviselő-testület bizottságaitól,

d)     a helyi kisebbségi önkormányzatok testületeitől.

(3)   A munkatervben kerül meghatározásra:

a)     a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje,

b)     a napirendi pontok előadói,

c)      azon napirendi pont, amelynél közmeghallgatást kell tartani.

(4)   A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a)     a települési képviselőknek,

b)     a képviselő-testület bizottságai nem települési képviselő tagjainak,

c)      a képviselő-testület ülésére állandó meghívottaknak,

d)     a munkatervbe felvett napirend előterjesztőjének,

e)     a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottaknak,

f)        a helyi önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezetnek, illetve a területi gazdasági kamaráknak,

g)     a Csongrád Megyei Közgyűlés makói lakóhellyel rendelkező képviselőinek,

h)      a József Attila Városi Könyvtárnak, a nyilvános betekintés biztosítása céljából.

 

A képviselő-testület összehívása, meghívója

 

14. §

 

(1)   A képviselő-testület ülését – mint a képviselő-testület elnöke - a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a tisztségviselők hívják össze, az alábbi sorrendben: első helyen az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, második helyen a külügyekért felelős alpolgármester. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2)   A képviselő-testületi ülés meghívóját és a meghívó mellékletét képező írásos anyagot - a rendkívüli ülés esetleges írásbeli meghívóját és írásos anyagát kivéve - legkésőbb az ülés napját megelőző 4. napon kell a települési képviselőkhöz és a meghívottakhoz eljuttatni. A települési képviselő, továbbá a 16. § (2) bekezdés szerinti meghívottak szóban vagy írásban kérhetik a jegyzőtől, hogy a képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásos anyagot elektronikus úton (e-mailen, illetve 3,5”-os mágneslemezen vagy írható CD-n rögzítve) kapják meg a továbbiakban.

(3)   A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

a)     az ülés helyét és kezdési időpontját,

b)     a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,

c)      az előterjesztéseket tárgy szerinti felsorolásban,

d)     a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy az arra szóló javaslatot,

e)     a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult aláírását.

(4)   A képviselő-testületi ülés időpontját és helyét - az ülés napját megelőző 4. naptól az ülés napjáig - a városi médiában meg kell jelentetni, és közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a www.mako.hu weblapon (a továbbiakban: helyben szokásos módon). A napirendeket – a zárt ülés anyaga kivételével - ugyanezen naptól kezdődően a József Attila Városi Könyvtárban, a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában, valamint a www.mako.hu weblapon minden érdeklődő számára elérthetővé kell tenni.

 

15. §

 

(1)   A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal állandó meghívottként részt vesz:

a)     az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a makói lakóhelyű területi, illetve országos listán megválasztott képviselő(k),

b)     a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) elnöke(i),

c)      a képviselő-testület bizottságai nem települési képviselő tagjai,

d)     a helyi önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselője, illetve az illetékes gazdasági kamara elnöke, amennyiben a képviselő-testület olyan napirendet tárgyal, amelyről az érintett szervezet a kamarai törvényben foglaltak alapján véleményt nyilvánított,

e)     a jegyző és az aljegyző,

f)        a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői,

g)     a könyvvizsgáló, amennyiben a képviselő-testület a véleményezési körébe tartozó napirendet tárgyal.

(2)   A képviselő-testület ülésein meghívottként részt vesz:

a)     a napirend előadója,

b)     a városi tiszti főorvos,

c)      a helyben működő pártok, társadalmi és civil szervezetek képviselői,

d)     az egyházak képviselői,

e)     a reprezentatív szakszervezetek képviselői,

f)        a helyi sajtó képviselői és a Városi TV Kht. vezetője,

g)     a Városi Rendőrkapitányság vezetője,

h)      a Városi Ügyészség vezetője,

i)        a Városi Bíróság elnöke,

j)        az önkormányzati intézmények és közhasznú társaságok vezetői,

k)      a Makó-Térségi Víziközmű Kft. ügyvezető igazgatója,

l)        a Csongrád Megyei Közgyűlés Makón, illetve a városkörnyéki településeken állandó lakóhellyel rendelkező képviselői,

m)   mindazok, akiket a tárgyalt napirend érint vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.

 

16. §

 

(1) A képviselő-testület ülésére a meghívó mellett az ülésen tárgyalt napirendekből teljes testületi anyagot kap:

a)     a polgármester,

b)     az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a makói lakóhelyű területi, illetve országos listán megválasztott képviselő(k),

c)      a jegyző és az aljegyző.

(2) A zárt ülés anyaga kivételével testületi anyagot kapnak:

a)     az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a makói lakóhelyű területi ill. országos listán megválasztott képviselő(k),

b)     a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) elnöke(i),

c)      a helyi sajtó képviselője és a Városi TV Kht. vezetője,

d)     a polgármesteri hivatal osztályvezetői.

(3) A 15. §-ban megjelölt, de az (1) és (2) bekezdésekben nem említett meghívottak a meghívón kívül csak a tevékenységi körük szerinti napirendekhez kötődő előterjesztést kapják meg mellékelve.

 

A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

 

17. §

 

(1)   A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang- és videofelvétel készíthető.

(2)   A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben, továbbá zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetekben. A zárt ülésen az Ötv. 12. § (5) bekezdése szerinti személyek vehetnek részt, azzal, hogy szakértőnek minősülnek a napirendek előkészítői is.

(3)   A zárt ülésen hozott döntésekről csak az ülésvezető adhat tájékoztatást abban az esetben, amennyiben az jogszabályi rendelkezést, közérdeket vagy jogos magánérdeket nem sért.

 

A határozatképesség

 

18. §

 

(1)   A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és megállapításait kihirdeti. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2)   A képviselő-testület határozatképességét a polgármester – a jegyző közreműködésével – folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha észleli, hogy a képviselő-testület határozatképtelenné vált, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ha a kísérlet ellenére a képviselő-testület határozatképtelen marad, úgy a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a polgármester döntése szerint vagy 7 napon belül az ülést ismételten összehívja, vagy a következő rendes ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg a képviselő-testület.

 

A képviselő-testület napirendje

 

19. §

 

(1) Az ülés napirendjére - a képviselő-testület munkatervében, valamint a képviselő-testületi ülés meghívójában foglaltak alapján – a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendről egyszerű többséggel – vita nélkül - dönt. A polgármester, a települési képviselő és a bizottság a munkatervben és a meghívóban nem szereplő napirendi pontra javaslatot tehet, amelynek elfogadásáról és a megvitatás időpontjáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A napirendet általában az alábbi sorrendiség betartásával kell meghatározni:

a)     polgármesteri, alpolgármesteri tájékoztatók,

b)     főnapirendek,

c)      előterjesztések, ezen belüli tárgyalási sorrend:

          ca) rendelettervezetek,

          cb) minősített többséget igénylő előterjesztések,

          cc) egyéb előterjesztések,

d)     beszámolók, tájékoztatók, jelentések,

e)     interpellációk, kérdések,

f)        zárt ülési előterjesztések,

g)     egyéb bejelentések.

(3) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:

a)     a polgármester,

b)     a bizottság,

c)      a települési képviselők egynegyede,

d)     a jegyző.

(5) A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti, és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására. Amennyiben a polgármester vagy valamely települési képviselő ellenzi az indítvány azonnali megtárgyalását, abban az esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(6) Amennyiben a települési képviselő az előterjesztést a 14. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn túl kapja kézhez, úgy az kizárólag a sürgősségi indítványra vonatkozó szabályok szerint tárgyalható.

 

A képviselő-testületi ülés vezetése, a rend fenntartása

 

20. §

 

A képviselő-testület ülését – mint a képviselő-testület elnöke - a polgármester, akadályoztatása esetén első helyen az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, második helyen a külügyekért felelős alpolgármester vezeti (a továbbiakban: ülésvezető). A helyettesítő jogai és kötelezettségei az ülésvezetés körében azonosak a polgármesterével.

 

21. §

 

(1) Az ülésvezető a képviselő-testület ülésének vezetése során:

a)     megnyitja, vezeti, illetve berekeszti a képviselő-testület ülését,

b)     megállapítja, illetve a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,

c)      két települési képviselőt felkér a jegyzőkönyv hitelesítésére,

d)     előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

e)     tájékoztatást ad a két ülés közti eseményekről, a 8. sz. melléklet 4. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

f)        napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntést igénylő javaslatokat,

g)     szót ad jelentkezésük sorrendjében a települési képviselőknek, valamint az általa megállapított sorrendben a tanácskozási joggal megjelenteknek,

h)      megállapítja - a titkos szavazás kivételével - a szavazás eredményét,

i)        gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) Az ülésvezető az (1) i) pont szerinti feladatkörében eljárva

a)     figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b)     rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját,

c)      megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

d)     a települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti.

 

22. §

 

(1)   Az ülésvezető minden napirendről külön vitát nyit.

(2)   Az írásbeli előterjesztést vitára bocsátás előtt szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítésben az írásbeli előterjesztés nem ismételhető meg, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3)   A napirendi ponttal, illetve az előterjesztéssel kapcsolatosan a települési képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztőnek válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszadás során igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét.

(4)   A kérdések elhangzását követően bizottsági elnökök és a települési képviselők (ebben a sorrendben) hozzászólásban ismertethetik a napirenddel kapcsolatos bizottsági véleményt, illetve álláspontjukat, valamint tehetik meg módosító javaslataikat.

(5)   Módosító javaslatot bármely települési képviselő tehet. A bizottság elnöke csak a bizottság nevében, a bizottság határozata alapján tehet módosító javaslatot.

(6)   A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog biztosításáról.

(7)   Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy más nem jelentkezett hozzászólásra. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket, módosító javaslatokat elfogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosító javaslatokat a napirendre tűzött eredeti előterjesztés részének kell tekinteni.

(8)   A válasz után az ülésvezető – amennyiben a vitához képest szükséges, – összefoglalja az elhangzottakat és ismerteti az elhangzott módosításokat, megjelölve, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e. Az ülésvezető összefoglalóját követően a települési képviselők kifejthetik álláspontjukat az összefoglalóban elhangzottakkal kapcsolatban.

(9)   A képviselő-testület minősített többséggel dönt az előterjesztés időkeretben történő tárgyalásáról. Döntésében meghatározhatja az előterjesztői szóbeli kiegészítés, a települési képviselői hozzászólások időtartamát, valamint limitálhatja egyazon települési képviselő ugyanazon napirendi ponthoz való hozzászólásainak számát.

 

Az ügyrendi észrevétel

 

23. §

 

(1)   Ügyrendi kérdésben bármely települési képviselő az ezen rendelet által szabályozott keretek között soron kívül kérhet szót, melyet az elnök köteles megadni. Az ügyrendi észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2)   Ügyrendi észrevételnek minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére vonatkozó, a szavazás módjára irányuló – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő - felszólalás. Az ügyrendi észrevétel megtevőjének meg kell jelölni ezen rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

 

Interpelláció, kérdés, bejelentés

 

24. §

 

(1)   Interpellációnak minősül azon felvetés, amelyben a települési képviselő valamilyen hibás, helytelen – az önkormányzat feladatkörét érintő – gyakorlatot jelez. Interpelláció a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz intézhető.

(2)   A települési képviselő az interpellációt a polgármesternél az ülés napját megelőző napon 10 óráig írásban nyújthatja be, sürgős esetben ezen határidőn túl vagy a képviselő-testületi ülésen is előterjeszthető az interpelláció. A sürgősség fennállásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(3)   Az interpellált - választása szerint - a képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásbeli választ a képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzi.

(4)   A válasz után az interpelláló települési képviselő nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a települési képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5)   Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy azt a kérdésben illetékes bizottság köteles kivizsgálni. A vizsgálatba az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni.

 

25. §

 

(1)   A települési képviselő az önkormányzat feladatkörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz.

(2)   A kérdés felvetésére és megválaszolására az interpelláció szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az írásbeli választ a képviselő-testület csak akkor tűzi napirendjére, ha azt a kérdés elhangzásakor bármely települési képviselő kérte.

 

 

26. §

 

A bejelentés valamely tény, körülmény szóbeli ismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést, döntést nem igényel.

 

A kizárás

 

27. §

 

(1) A települési képviselő köteles a napirendi pont tárgyalásakor – hozzátartozójára (Ötv. 110.§) is tekintettel – bejelenteni személyes érintettségét, egyúttal bejelentheti, hogy az adott döntés meghozatalában nem kíván részt venni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a települési képviselő vagy hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, vagy akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján:

a)     a képviselő-testület döntése kedvezményezettként érintett, továbbá, ha

b)     önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának megszerzésében érdekelt, vagy

c)      a képviselő-testület által megkötött vállalkozási, megbízási szerződés alanyaként szerepel, illetve

d)     a képviselő-testület által meghozott személyi döntésben érdekelt.

(3) A személyesen érintett települési képviselő a döntéshozatalból kizárható. A kizárásról az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján vagy bármely települési képviselő indítványára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Amennyiben a kizárás az elnököt érinti, úgy helyettesítésére az adott döntés meghozatalakor a 20. § alkalmazandó.

 

A szavazás és a döntéshozatal módja

 

28. §

 

(1) Az elnök a vita lezárását követően először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) Amennyiben a módosító indítvány száma vagy jellege indokolja, illetve, ha a szóbeli javaslatról hozott döntés megfogalmazása szükségessé teszi, szavazás előtt a jegyző indítványára az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

 

29. §

 

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A települési képviselő “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavazhat.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

 

30. §

 

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A szavazás szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni azt a települési képviselőt, aki a teremben tartózkodik, szavazógépét bekapcsolta és a szavazásban részt vesz.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Ötv. 15. § (1) bekezdésében és az SzMSz 19. § (1) és (5) bekezdésében valamint a 22. § (9) bekezdésében meghatározottakon túl:

a)     mindazon ügyekben, melyek az SzMSz 5. §-a szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak,

b)     települési képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról,

c)      titkos szavazás elrendeléséről,

d)     hatáskör átruházásáról és visszavételéről,

e)     az önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékesítéséről, megterheléséről,

f)        a gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről, abban való részvételről,

g)     a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,

h)      fegyelmi ügyekben hozott döntésekről.

(5) Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni.

 

Nyílt szavazás

 

31. §

 

(1)   A nyílt szavazás - a név szerinti szavazás eseteinek kivételével - a MICROVOKS szavazatszámláló és archiváló rendszerrel, annak meghibásodása esetén pedig kézfelemeléssel történik.

(2)   A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg, kézfelemeléssel történő szavazás esetén a jegyző segítségével. A szavazatok téves összeszámlálása esetén elrendeli a szavazás megismételését.

(3)   Amennyiben a MICROVOKS szavazatszámláló rendszerrel történő szavazás esetén bármely képviselő jelzi, hogy szavazását elrontotta, úgy a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni.

 

Név szerinti szavazás

 

32. §

 

(1) A képviselő-testület a települési képviselők bármelyikének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat, a települési képviselők egynegyede, valamint bármely bizottság indítványára, továbbá ha azt törvény írja elő, név szerinti szavazást tart.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző név szerint felolvassa a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(3) Szavazás közben a szavazat indoklása tilos.

 

 

Titkos szavazás

 

33. §

 

(1) A képviselő-testület bármely települési képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványára titkos szavazást tarthat, továbbá az Ötv. 34.§ (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben titkos szavazást tart.

(2) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.

(4) Ha a titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság kizárási ok miatt nem járhat el, úgy a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(5) A titkos szavazás lebonyolítása a MICROVOKS szavazatszámláló rendszer titkos üzemmódjában történik, bármely települési képviselő kezdeményezésére azonban a titkos szavazást a (6)-(11) bekezdésben foglaltak alapján kell lebonyolítani.

(6) Az érvényes szavazás módját, valamint a más jogszabályban meghatározott, a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha

a)     azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,

b)     nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó települési képviselő akaratát,

c)      a szavazólapot ceruzával töltötték ki.

(8) A (7) a) pont alkalmazásában hivatalos szavazólap az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazólap hátoldalán az aláírásával hitelesített.

(9) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg.

(10) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a)     a szavazás helyét és idejét,

b)     a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,

c)      a szavazás körülményeit,

d)     a szavazás eredményét.

(11) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a zárt ülési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell őrizni.

(12) Amennyiben a titkos szavazás a MICROVOKS szavazatszámláló rendszer titkos üzemmódjában történik, és a szavazás esetén bármely képviselő jelzi, hogy szavazását elrontotta, úgy a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni.

 

A képviselő-testület döntései

 

34. §

 

A képviselő-testület döntései: önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat.

 

35. §

 

(1) A képviselő-testület az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatosan számozza.

(2) Az önkormányzati rendelet teljes megjelölése: Makó Város Önkormányzatának 1/2003. (I. 1). Makó ör. számú rendelete. Az önkormányzati rendelet rövid megjelölése: 1/2003. (I. 1.) Makó ör.

(3) Az önkormányzati rendeletalkotás és kihirdetés részletes szabályait ezen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

 

36. §

 

(1)   A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe utalt kérdésekben határozatot hoz, amely tartalmazza a döntést, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2)   A képviselő- határozatait évente 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3)   A képviselő-testület határozatainak teljes megjelölése: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1/2003. (I. 1) számú határozata. A képviselő-testület határozatainak rövid megjelölése: 1/2003. (I. 1.) MÖKT h.

(4)   A határozati javaslatok, a napirendi pontok és az előterjesztések elkészítésére vonatkozó szabályokat ezen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(5)   A képviselő-testület jegyzőkönyvben való rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt ügyrendi, valamint a döntéshozatal, a szavazás módját érintő kérdésekben, a tájékozató anyagok elfogadásáról, továbbá a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket érintő módosításokat, kiegészítéseket tartalmazó kérdésekről.

 

Jegyzőkönyv

 

37. §

 

(1) A képviselő-testület üléséről számítógépes elektronikus hangfelvételt, a tanácskozás menetéről és a képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. §-ában foglaltak szerint.

(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a)     a megjelent települési képviselők és a meghívottak nevét,

b)     a tárgyalt napirendi pontokat,

c)      a szavazás számszerű eredményét és a képviselő-testület döntéseit,

d)     az egyes napirendi pontokra vonatkozó kérdések és az azokra adott válaszok lényegét,

e)     a hozzászólások lényegét,

f)        a számozott határozatokat,

g)     az önkormányzati rendeletek tekintetében a szavazás módjára és eredményére vonatkozó adatokat,

h)      az interpellációt és a kérdést, valamint az azokra adott választ, továbbá a bejelentést.

(3) Bármely települési képviselő kérésére az (2) g) pont tekintetében a kisebbségben maradt települési képviselők neve is feltüntetésre kerül a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv 3 példányban történő elkészítéséről, továbbá a jegyzőkönyvnek a www.mako.hu weboldalon való közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet az ülésvezető és a jegyző, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két települési képviselő írja alá.

(6) A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát és az előterjesztések egy-egy példányát, a jegyző törvényességi észrevételét, az önkormányzati rendelettervezet szövegét, a kihirdetett önkormányzati rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat, az interpellációt, a kérdést és a sürgősségi indítványt.

(7) A jegyző gondoskodik

a)     a jegyzőkönyv eredeti példányának és mellékleteinek, valamint az (1) bekezdés szerinti hangfelvételnek CD-n történő megőrzéséről,

b)     a zárt ülési jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyv harmadik példányának a József Attila Városi Könyvtárba történő elhelyezéséről az ülés napját követő 15 napon belül.

(8) A települési képviselő - a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv aláírása és hitelesítése előtt - írásban kérheti a jegyzőtől a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv kijavítását, kiigazítását, ha az véleménye szerint a képviselő-testületi ülésen elhangzott észrevételét, hozzászólását helytelenül, annak lényegét nem hűen visszaadva tartalmazza. A jegyzőkönyv kijavításáról, kiigazításáról a jegyző az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság véleményének kikérése után dönt. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a véleményét a képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel meghallgatása után alakítja ki.

(9) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek elkészítésére az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(10) Az állampolgárok a képviselő-testületi ülések anyagába - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a József Attila Városi Könyvtárban, a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában, valamint a www.mako.hu weboldalon betekinthetnek.

 

Lakossági fórum, közmeghallgatás

 

38. §

 

(1)   A képviselő-testület a döntésének előkészítésében, a döntések kialakításában kikérheti a lakosság véleményét.

(2)   A képviselő-testület a lakosság véleményének megismerése érdekében fórumokat, városrészi tanácskozásokat tart, amelynek részletes szabályait ezen rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

 

39. §

 

(1)   A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal - a következő évi költségvetési koncepció kialakításakor - közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2)   A közmeghallgatáson meg nem válaszolt közérdekű kérdést a képviselő-testület illetékes bizottsága megvizsgálja, és arról a kérdezőt tájékoztatja.

(3)   A közmeghallgatás(ok) időpontját a képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

(4)   A közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét a helyben szokásos módon kell közzétenni. Erről a jegyző gondoskodik.

(5)   A közmeghallgatásról a 37. §-ban foglaltak szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

 

IV. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE

 

A települési képviselő

 

40. §

 

(1) A települési képviselő az Ötv. 19-20. §-ban meghatározottakon túl igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől soron kívüli fogadását, valamint jogosult a város címerével ellátott névjegykártya használatára.

(2) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semminemű hátrány nem érheti.

(3) A települési képviselő köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, a személyiségi jogok védelmét mindenkor biztosítani. Ezen kötelezettségeinek megszegése esetén jogi és erkölcsi felelősséggel tartozik.

(4) A települési képviselőket, a bizottsági elnököket és a tanácsnokokat tiszteletdíj, valamint természetbeni juttatás illeti meg. A települési képviselő tiszteletdíját és a természetbeni juttatást külön rendelet szabályozza.

(5) A települési képviselő köteles:

a)     akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre bejelenteni,

b)     a képviselői tevékenységével összefüggő, számlával igazolt költségeit a legkisebb költség elvének megfelelően alakítani, és azt előzetesen a polgármesterrel egyeztetni.

 

A tanácsnok

 

41. §

 

(1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választ. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

(2) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati feladatkörök felügyeletére tanácsnokokat választ:

a)     egészségügyi,

b)     területfejlesztési,

c)      EU integrációs és munkahely-teremtési.

(3) A tanácsnokok részletes feladatait ezen rendelet 6. számú melléklete tartalmazza, a tanácsnokok megnevezése ezen rendelet 7. számú mellékletében található.

(4) Az egyes tanácsnokok által felügyelt feladatkörökben a képviselő-testület elé előterjesztés csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével tehető.

(5) A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatni.

(6) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

 

A bizottságok létrejötte

 

42. §

 

(1)   A képviselő-testület bizottságai egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek, amelyek feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatáskörben gyakorolják döntési jogosítványaikat.

(2)   A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(3)   A bizottság taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(4)   A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.

(5)   A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot (ad-hoc bizottság) meghatározott időre és meghatározott feladat elvégzésére hozza létre, amely az idő leteltét, illetve a feladat elvégzését követően megszűnik.

(6)   A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnök egyszerre csak egy állandó bizottságban lehet.

 

43. §

 

(1)   A képviselő-testület az állandó bizottság feladatköre egy részének ellátására albizottságot hozhat létre.

(2)   Az albizottság az állandó bizottságnak alárendelten, az állandó bizottság működési rendjének megfelelően működik, konkrét feladatait az állandó bizottság határozza meg.

(3)   Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét, elnökét a települési képviselők közül kell megválasztani.

 

A bizottság működése

 

44. §

 

(1) Az állandó bizottság működésének főbb szabályait ezen rendelet tartalmazza. A részletes szabályokat a bizottság ügyrendben határozza meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el. A ügyrend kötelező tartalmi eleme a bizottság elnökének helyettesítéséről való rendelkezés.

(2) Az állandó bizottság és az albizottság féléves vagy éves munkaterv alapján működik. Munkatervét maga készíti és fogadja el.

(3) Az állandó bizottság a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyben az albizottságnak döntési jogot nem adhat.

(4) Ha a bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben önkormányzati vagy önkormányzati hatósági jogkörben eljárva hoz döntést, a bizottság ülésén a polgármester, a jegyző - távollétükben az őket helyettesítő személy - részvétele kötelező.

 

45. §

 

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottságot a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottsági tagok egynegyedének indítványára is össze kell hívni.

(2)   A bizottság elnöke felel azért, hogy a bizottság a feladatkörébe tartozó, a képviselő-testületi ülés elé kerülő napirendi és egyéb előterjesztéseket megtárgyalja.

(3)   Több bizottság illetékessége alá tartozó feladat teljesítése érdekében a bizottságok együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülést - megegyezés alapján – valamely illetékes bizottság elnöke vezeti.

(4)   A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a bizottság mellett működő, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül a jegyző által kijelölt bizottsági felelős és a jegyzőkönyvvezető látja el.

 

46. §

 

(1) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. A települési képviselő – amennyiben lehetséges – távolmaradását köteles előre jelezni a bizottság elnökénél.

(2) Amennyiben a bizottság tagja a bizottsági üléseken tartósan nem vesz részt, a bizottság elnöke véleményének kikérése után a képviselő-testület az érintett tagot felmentheti a bizottsági tagság alól.

(3) A bizottság elnöke a bizottság működésének időtartama alatt egy alkalommal a bizottság munkájáról beszámol a képviselő-testületnek.

 

A bizottságok döntései

 

47. §

 

(1) A bizottság döntési jogkörében eljárva határozatot hoz, véleményezési jogkörében eljárva állást foglal, javaslatot tesz.

(2) A bizottság átruházott önkormányzati hatósági jogkörben eljárva – figyelemmel az Ötv. rendelkezéseire - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.), valamint ezen rendelet rendelkezései szerint hozza meg döntését.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben előzetesen állást foglal, véleményez, javasol. A bizottsági álláspont összefoglalása a képviselő-testület ülésén a bizottsági elnök feladata.

(4) A bizottság (3) bekezdés szerint kialakított álláspontját a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen kérelemre helyt kell adni.

(5) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében pedig az őt helyettesítő bizottsági tag.

 

A bizottság ülésének dokumentumai

 

48. §

 

(1)   A bizottság üléséről hangfelvétel készül, amelyről az ülés napjától számított 15 napon belül – a tanácskozás lényegét tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)   A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésének napjától számított 30 napig kell a hangfelvételt megőrizni.

(3)   A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyv-hitelesítő, valamint a jegyzőkönyv-vezető írja alá.

(4) A bizottság üléséről a jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. A jegyző gondoskodik az első példány megőrzéséről, továbbá a második példánynak a megyei közigazgatási hivatalhoz történő továbbításáról.

 

A képviselő-testület állandó bizottságai, albizottságai

 

49. §

 

(1) A képviselő-testület a következő elnevezéssel hozza létre állandó bizottságait:

-        Ügyrendi és Igazgatási Bizottság,

-        Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság,

-        Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság,

-        Vállalkozásfejlesztési Bizottság,

-        Szociális Bizottság,

-        Tulajdonosi Bizottság,

-        Lakásbizottság,

-        Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság,

-        Művelődési Bizottság,

-        Oktatási Bizottság,

-        Sportbizottság.

(2)   A képviselő-testület Informatikai Albizottság elnevezéssel hozza létre az Oktatási Bizottság albizottságát.

(3)   A bizottságok feladat- és hatáskörét ezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4)   A bizottságok személyi összetételét ezen rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

 

Polgármester, alpolgármester

 

50. §

 

(1)   A polgármester Makó Város Önkormányzatának vezetője, Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének elnöke, a város első tisztségviselője.

(2)   A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(3)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(4)   A polgármester feladat- és hatáskörét törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Feladat- és hatáskörei jegyzékét ezen rendelet 1. számú függeléke, a Hatásköri Jegyzék mindenkor hatályos száma tartalmazza. A polgármester esküjének megfelelően képviseli az önkormányzatot, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5)   A polgármestert önkormányzati feladatai ellátásában tanácsadó testületként a bizottsági elnöki értekezlet segíti, amelynek elnöke a polgármester, tagjai a képviselő-testület állandó bizottságainak és albizottságainak elnökei, valamint a tanácsnokok és az alpolgármesterek.

 

 

 

51. §

 

(1)   A képviselő-testület két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának elősegítésére.

(2)   Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg.

 

52. §

 

A polgármester és az alpolgármesterek – egymás közötti, rotációs alapon nyugvó megállapodásuk szerint - havonta legalább két alkalommal, pénteki napokon, legalább 2 órai időtartamban tisztségviselői fogadóórát tartanak a lakosság számára.

 

Jegyző, aljegyző

 

53. §

 

(1) A képviselő-testület pályázat alapján, jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre. A jegyző feladat- és hatáskörei jegyzékét ezen rendelet 1. számú függeléke, a Hatásköri Jegyzék mindenkor hatályos száma tartalmazza.

(2) A jegyző havonta egy alkalommal, pénteki napokon, legalább 3 órai időtartamban tisztségviselői fogadóórát tart a lakosság számára.

 

54. §

 

A képviselő-testület a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki határozatlan időre.

 

Polgármesteri Hivatal

 

55. §

 

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal mint költségvetési szerv jogi személy.

(2) Az egységes Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét ezen rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

 

A helyi kisebbségi önkormányzat munkájának segítése

 

56. §

 

A Polgármesteri Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját segíti. Makó Város Önkormányzata a költségvetése terhére

a)     biztosítja a testületi működés feltételeit,

b)     ellátja a testületi működéssel kapcsolatos teendőket,

c)      biztosítja a testületi működéshez szükséges helyiség használatát, a gépelési, sokszorosítási, postai és kézbesítési feladatok ellátását.

V. FEJEZET

 

TÁRSULÁSOK

 

57. §

 

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel társulást alakít ki.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló pénzügyi, humán, szervezési és innovatív eszközökkel támogatja azokat a társulásokat, amelyek célja:

a)     tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b)     a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, összehangolása,

c)      a lakosságnak a közügyek intézésébe való bevonása,

d)     a közös érdekképviselet, a közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása.

(4) A képviselő-testület a társulási és együttműködési megállapodások megkötése során az Ötv. szabályai szerint, valamint a társulásokra és a területfejlesztésre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

 

 

VI. FEJEZET

 

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

 

58. §

 

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön helyi önkormányzati rendelet szabályozza.

 

 

 

VII. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA

 

59. §

 

(1)   A képviselő-testület az éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(2)   A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a költségvetésre vonatkozó koncepciót kell összeállítani a kormány költségvetési irányelveinek és az önkormányzat feladatainak ismeretében, míg a második fordulóban meg kell tárgyalni a költségvetési rendelettervezetet.

(3)   A költségvetési évet követően a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelet-tervezet tartalmát a költségvetési törvény határozza meg.

(4)   Az önkormányzat vagyonát, a vagyonhasznosítás szabályait külön rendelet tartalmazza.

(5)   Az önkormányzat a vagyonáról szóló szabályokat rendeletben állapítja meg.

(6)   Az önkormányzat intézményeinek felsorolását ezen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

 

 

 

VIII. FEJEZET

 

FELTERJESZTÉSI JOG

 

60. §

 

A képviselő-testület a felterjesztési jogát az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gyakorolja.

 

 

 

IX. FEJEZET

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

61. §

 

(1)   Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)   Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Makó Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, a 47/2002.(XII. 19.) Makó ör., a 33/2002.(XI. 5.) Makó ör., a 10/2002.(II. 28.) Makó ör., a 32/2001.(X. 18.) Makó ör., a 3/2001.(II. 15.) Makó ör., a 36/2000.(XI. 30.) Makó ör., a 30/2000.(XI. 25) Makó ör., a 25/2000.(IX. 13.) Makó ör., a 7/2000.(III. 30.) Makó ör., a 41/1999.(XII. 1.) Makó ör., a 38/1999.(XI. 4.) Makó ör., a 22/1999.(V. 20.) Makó ör., a 15/1999.(IV. 8.) Makó ör., a 1/1999.(I. 28.) Makó ör., a 28/1998.(XI. 26.) Makó ör., a 23/1998.(X. 30.) Makó ör., a 21/1998.(VIII. 13.) Makó ör., a 17/1998.(VI. 18.) Makó ör., a 40/1997.(XII. 17.) Makó ör., a 31/1997.(XI. 27.) Makó ör., a 6/1997. (IV. 2.) Makó ör., a 48/1996.(XI. 28.) Makó ör., a 41/1996.(XI. 28.) Makó ör., a 25/1996.(VII. 4.) Makó ör., a 6/1996.(II. 22.) Makó ör., a 48/1995. (XI. 30.) Makó ör., a 37/1995.(X. 26.) Makó ör., a 32/1995.(VIII. 9.) Makó ör., valamint a 20/1995.(VI. 22.) Makó ör. számú rendeletekkel módosított és kiegészített 16/1995. (VI. 1.) Makó ör. számú rendelet.

(3)   Az SzMSz mellékletei:

-1. sz.: Az önkormányzat önként vállalt helyi közügyei,

-2. sz.: A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre,

-3. sz.: A települési képviselők névsora,

-4. sz.: Az önkormányzati rendelet alkotásának és kihirdetésének részletes szabályai,

-5. sz.: A napirendek és egyéb előterjesztések készítésének rendjéről, tartalmi és formai követelményeiről,

-6. sz.: A tanácsnokok feladatkörei,

-7. sz.: A képviselő-testület állandó bizottságai, albizottságai személyi összetétele, valamint a tanácsnokok megnevezése,

-8. sz.: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje,

-9. sz.: A lakossági fórumok rendje.

(4)   Az SzMSz függelékei:

-1. sz.: Hatásköri Jegyzék,

- 2. sz.: A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzéke,

- 3. sz.: Az önkormányzat intézményei.

 

 

 

 

 

                   Dr. Buzás Péter s.k.,                                               Dr. Bánfi Margit s.k.,

polgármester                                                            jegyző


Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 1. számú melléklete

Makó Város Önkormányzata önként vállalt helyi közügyei

- középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátás biztosítása,
- alapfokú művészeti oktatás biztosítása,
- mezei őrszolgálat létrehozása és működtetése,
- piac működtetése,
- városi fürdő működtetése,
- tankönyvtámogatás nyújtása,
- lakáscélú helyi támogatások nyújtása,
- közhasznú munkavégzés biztosítása.

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 2. számú melléklete

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete bizottságainak feladat- és hatáskörei

 

I. fejezet

 

Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         Makó Város Önkormányzata éves költségvetéséről, valamint a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetekről,

-         a bizottság feladatkörét érintő valamennyi képviselő-testületi előterjesztésről,

-         a képviselő-testület programjáról,

-         a képviselő-testület éves munkatervéről,

-         a bizottság feladatkörébe tartozó területen a felterjesztési ügyekben,

-         a bizottság feladatkörébe tartozó területen a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló előterjesztésekről,

-         a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról, módosításáról.

(2) A bizottság dönt:

-         ügyrendjének megállapításáról,

-         munkatervének megállapításáról,

-         a képviselőtestület által átruházott hatáskörökben.

(3) A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását.

(4) A bizottság kapcsolatot tart a feladatkörét érintő szakterületen működő, az önkormányzat által fenntartott intézményekkel és a lakossági önszerveződő közösségekkel.

 

II. fejezet

 

Az egyes bizottságok feladat- és hatásköre

 

Ügyrendi és Igazgatási Bizottság

 

(1) Ezen rendeletben foglaltak alapján lebonyolítja a titkos szavazást.

(2) Ellátja a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) 8.-9.§-a szerinti összeférhetetlenségi eljárásban meghatározottakat.

(3) Elvégzi az Ökjtv. 10/A.§-ában foglaltak szerint a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését, ellátja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásból eredő teendőket.

(4) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         bírósági ülnökök megválasztása terén,

-         azon önkormányzati rendelettervezettel kapcsolatban, amely tárgykörénél fogva nem sorolható egyik bizottság feladatkörébe sem,

-         a képviselő-testület ülésén felmerülő vitás ügyrendi kérdésekben,

-         a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó előterjesztéssel kapcsolatban,

-         a terek és utcák elnevezésére, névváltozásra tett javaslatokkal, illetve a 4 éven belül két alkalommal az e témában beérkezett lakossági észrevételekkel vagy kérésekkel kapcsolatban,

-         évente egy alkalommal az önkormányzati rendeletek és a határozatok tekintetében a 4 éves programból adódó esetleges ellentmondásokra vonatkozóan, továbbá javaslatot tesz azok megszüntetésére,

-         a képviselő-testület által átruházott hatáskörben felmerült javaslatoknak, észrevételeknek a képviselő-testület elé előterjesztése miatt,

-         az önkormányzat működési mechanizmusának esetleges hiányosságaival kapcsolatban az Ötv. és az SZMSZ alapján,

-         az önkormányzat képviselő-testülete SZMSZ-ének előkészítése, felülvizsgálata, hatályosulása terén, továbbá szükség esetén javaslatot tesz a módosításra vagy új szabályzat alkotására,

-         a jegyzőkönyv aláírása és hitelesítése előtt annak kijavításával, kiegészítésével kapcsolatban.

(5) A bizottság dönt:

-         a képviselő-testület két ülése között a választási bizottságok választott tagjainak választásáról, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 27.§-a alapján,

-         a rendelettervezetek 15 napos kifüggesztése alóli felmentés megadásáról,

-         a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak a jóváhagyásáról, amelyeket a központi jogszabályok nevesítetten a fenntartó, felügyeleti szerv jogkörébe utalnak, a kizárólagos hatáskörbe tartozó szabályzatok kivételével.

 

Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság

 

(1)   A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol az alábbi kérdésekben:

-         az önkormányzat költségvetési koncepciójáról,

-         az önkormányzat éves költségvetésének megállapításáról, évközi módosításáról,

-         az önkormányzat zárszámadásának megállapításáról,

-         önkormányzati hitelfelvételekről és kötvénykibocsátásról,

-         közalapítvány létrehozásáról,

-         helyi adó megállapításáról, módosításáról,

-         önkormányzati intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

-         a polgármester bérének megállapításáról, bérfejlesztéséről, jutalmazásáról,

-         az alpolgármester(ek) tiszteletdíja emeléséről, jutalmazásukról.

(2)   A bizottság a polgármesteri hivatal pénzügyi revizorainak segítségével figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodását, az önkormányzat által elnyert pályázatok pénzügyi fedezetének felhasználását, valamint ellenőrzi a pályázat megvalósítása után a végelszámolást, és minderről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3)   A bizottság dönt a közbeszerzések elbírálásáról.

 

 

Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         az általános és részletes rendezési tervek jóváhagyásáról, módosításáról,

-         a város közmű- és közúthálózatának fejlesztésére tett javaslatokról,

-         a város kommunális ellátásával összefüggő kérdésekről,

-         a közterületek hasznosításáról vagy a használatukra tett javaslatokról,

-         a város ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi helyzetére vonatkozó elemzésekről, előterjesztésekről.

(2) A bizottság dönt:

-         az egyes kommunális feladatok – különösen a téli hóeltakarítás, síkosság-mentesítés, szervezett lomtalanítási akció előkészítése, locsolás, szúnyogirtás, permetezés, útseprés, fűnyírás - körében a szolgáltató kiválasztása és a szerződéskötés tárgyában,

-         kérelemre a közterület-használati díj részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről,

-         kérelemre, a közvetlen életveszély elhárítása céljából közterület igénybevétele esetén a közterület-használati díj megfizetése alóli részben vagy egészben történő felmentés adása kérdésében, valamint a közterület-használati díj részletekben történő megfizetésének engedélyezése kérdésében,

-         a közszolgáltatási feladatokat ellátó költségvetési intézmények - a Városi Piac, a Városi Termál- és Gyógyfürdő, továbbá a Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság - szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak jóváhagyásáról, amelyeket a központi jogszabályok nevesítetten a fenntartó, felügyeleti szerv jogkörébe utalnak, a kizárólagos hatáskörbe tartozó szabályzatok kivételével.

 

Vállalkozásfejlesztési Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         valamennyi makói vállalkozás működési feltételeit, körülményeit érintő kérdésről,

-         a képviselő-testület döntésének előkészítése során,

-         az önkormányzat területfejlesztési koncepciójáról és programjairól,

-         a Makót és térségét érintő területfejlesztési koncepcióról és programról,

-         a megye, valamint a dél-alföldi régió területfejlesztési koncepciójáról és programjáról,

-         az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó előterjesztésekről, koncepciókról.

(2) A bizottság dönt:

-         az illetékességébe tartozó pályázatok kiírásáról, a pályázati pénzek felosztásáról,

-         a Vállalkozásfejlesztési Alappal kapcsolatos kérdésekben.

(3) A bizottság a (2) bekezdés első fordulata szerinti döntését tájékoztatásul a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A bizottság együttműködik a vállalkozások működését, fejlesztését érintő kérdésekben a vállalkozók szervezeteivel, egyesületeivel. A bizottság együttműködik továbbá a területfejlesztési tanácsnokkal a Megyei Területfejlesztési Tanács működéséhez kötődő döntések előkészítése során.

 

 

Szociális Bizottság

 

A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         a szociális alapellátással, koncepcióval, feltételrendszerrel kapcsolatos előterjesztésekről,

-         a szociális ellátást érintő pénzügyi, gazdasági és vagyonjogi előterjesztésekről,

-         az Egyesített Népjóléti Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat működésével kapcsolatos ügyekről,

-         a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek támogatásáról,

-         méltányosságból, indokolt esetben a lakásfenntartási támogatás megállapítása kérdésében arról, hogy a többször módosított 45/1995.(XI. 30.) MÖKT rendelet, (továbbiakban: R.) 4.§ (1) bekezdésében foglaltaktól – lakószobák esetében legfeljebb 0,5 szobával, alapterületnél legfeljebb 20 %-kal - el lehet térni,

-         méltányosságból, indokolt esetben lakásfenntartási támogatási jogosultság további feltételei tekintetében - a R. 5.§ (3) bekezdése alapján - arról, hogy amennyiben a kérelmező, illetve a vele - az (1) bekezdés szerint - egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme a felső határt legfeljebb 20 %-kal meghaladja, a bizottság javasolhatja a támogatás megállapítását,

-         méltányosságból, indokolt esetben a támogatás megállapításáról, illetve továbbfolyósításáról, amennyiben a lakásfenntartási támogatást kérő - a R. 6.§ (7) bekezdése szerint – a kérelem benyújtásakor bizonyíthatóan önhibáján kívül vált hátralékossá, vagy a folyósítás alatt válik hátralékossá, és a hátralék mértéke a (4) bekezdésben foglalt mértéket meghaladja,

-         indokolt esetben, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás méltányosságból történő megállapításánál arról, hogy a 38/1997.(XII. 16.) MÖKT rendelet (továbbiakban: R.) 3.§ (2) bekezdése alapján az egyedülálló, a három vagy több gyermeket, illetve egészségileg károsodott gyermekét nevelő szülő részére történő támogatás megállapításánál az igazolt jövedelem a R. 3.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint megállapított egy főre jutó havi jövedelem összegét legfeljebb 20 %-kal meghaladja,

-         méltányosságból, indokolt esetben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál a 38/1997.(II. 16.) MÖKT rendelet 8.§ (4) bekezdése szerint abban az esetben, ha a megállapítandó támogatás az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladja.

 

Tulajdonosi Bizottság

 

A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         a vagyonkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos koncepciókról, irányelvekről és ezek módosításáról,

-         gazdasági társaság alapításáról, meglévő gazdasági társaság üzletrészének, részvényének megvásárlásáról vagy eladásáról,

-         önkormányzati vagyon apportálásáról,

-         mindazokban az ügyekben, melyek a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint a közgyűlés, a taggyűlés, illetve az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak,

-         működő önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonosi döntésekről,

-         önkormányzati tulajdonban álló ingatlan eladására, bérbeadására, egyéb hasznosítására vonatkozó előterjesztésekről,

-         önkormányzati feladatkörbe tartozó tevékenység vállalkozásba adásáról,

-         önkormányzati vagyon átminősítéséről.

 

Lakásbizottság

 

A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         az önkormányzati lakásvagyon bérbeadását, elidegenítését, gyarapítását érintő kérdésekről,

-         a lakásépítési, -vásárlási támogatást érintő kérdésekről, a támogatások odaítélésének előkészítéséről.

 

Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         Makó és térsége mezőgazdasági fejlesztési programjairól és ezek módosításairól,

-         a helyi adókról és a mezőőri járulékról szóló rendeletekről és azok módosításáról,

-         a mezőgazdaságot érintő önkormányzati pályázatok lehetőségeiről,

-         önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági területek kisajátításáról, átminősítéséről,

-         mezőgazdasággal kapcsolatos oktatásról és továbbképzésről, illetve annak módosításáról (felnőtt képzés),

-         mezőgazdasági utak és dűlőutak karbantartásáról,

-         egyes növényvédelmi feladatok előkészítéséről és végrehajtásáról,

-         a mezőgazdasággal kapcsolatos önkormányzati rendezvényekről,

-         a megállapított mezőőri járulék összegének - elemi károk esetén történő - csökkentésére irányuló kérelmek elbírálásáról,

-         a környezetvédelmet érintő kérdésekről, különös tekintettel a hulladékgazdálkodással, a szilárd és folyékonyhulladék szállításával, elhelyezésével és az élővizek védelmével összefüggő kérdésekre,

-         a közbiztonságot érintő kérdésekről.

(2) A bizottság egyéb feladatai:

-         a mezőőri őrszolgálati működés felügyeletének ellátása,

-         a külterületen történő környezetszennyezésnek és illegális szemételhelyezésnek a tudomására jutása esetén az illetékes értesítése,

-         elhanyagolt, műveletlen mezőgazdasági földterületek tulajdonosaival, a föld használójával való kapcsolatfelvétel,

-         a vadásztársaságoktól az önkormányzathoz befolyó pénzeszközök célszerinti felhasználásának figyelemmel kísérése,

-         az önkormányzat közigazgatási területén működő vadásztársaságokkal, erdőgazdaságokkal és természetvédelmi szervezetekkel, valamint a Rendőrséggel, a Polgárőrséggel és a közbiztonság területén működő egyéb szervekkel való kapcsolattartás.

 

Művelődési Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         a város közművelődési, ifjúsági, tömegkommunikációs helyzetéről szóló koncepcióról, programokról, beszámolókról,

-         a közművelődést, ifjúságot és tömegkommunikációt érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókról, tervekről, közalapítvány létrehozásáról, előterjesztésekről,

-         a közművelődési önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról,

-         közterületen elhelyezésre kerülő művészeti alkotások, emléktáblák, valamint a várost képviselő művészeti, idegenforgalmi és egyéb kiadványok előzetes terveiről,

-         egyes önkormányzati kitüntetések, elismerő címek odaítéléséről, adományozásáról,

-         Makó város területén utcák, terek elnevezéséről,

-         a városi kulturális és egyéb nemzeti, állami ünnepek programjáról,

-         közművelődési pályázatokról, pályaművekről.

(2) A bizottság dönt:

-         az illetékességébe tartozó (közművelődés, könyvkiadás, ifjúság, külügyek stb.) pályázatok kiírásáról, a pályázati pénzek felosztásáról,

-         a közművelődési, közgyűjteményi intézmények szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak a jóváhagyásáról, amelyeket a központi jogszabályok nevesítetten a fenntartó, felügyeleti szerv jogkörébe utalnak, a kizárólagos hatáskörbe tartozó szabályzatok kivételével.

(3) A bizottság a (2) bekezdés első fordulata szerinti döntését tájékoztatásul a képviselő-testület elé terjeszti.

 

Oktatási Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         oktatási, nevelési, közművelődési önkormányzati intézmények alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, névváltoztatásáról,

-         a város oktatási és ifjúsági helyzetéről szóló koncepcióról, programokról, beszámolókról,

-         az oktatást, nevelést, ifjúságot érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókról, tervekről, közalapítvány létrehozásáról, előterjesztésekről,

-         az oktatási, nevelési önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról,

-         egyes önkormányzati kitüntetések, elismerő címek odaítéléséről, adományozásáról,

-         az oktatási, nevelési intézmények pedagógiai programjáról és SzMSz-éről,

-         oktatási pályázatokról, pályaművekről.

(2) A bizottság dönt:

-         az illetékességébe tartozó (oktatási intézményeket, az ifjúságot, a külügyeket, stb. érintő) pályázatok kiírásáról, a pályázati pénzek felosztásáról,

-         a közoktatási intézmények szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak a jóváhagyásáról, amelyeket a központi jogszabályok nevesítetten a fenntartó, felügyeleti szerv jogkörébe utalnak, a kizárólagos hatáskörbe tartozó szabályzatok kivételével.

(3) A bizottság a (2) bekezdés első fordulata szerinti döntését tájékoztatásul a képviselő-testület elé terjeszti.

 

 

Sport Bizottság

 

(1) A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:

-         a város sport- és ifjúsági helyzetéről szóló koncepcióról, programokról, beszámolókról,

-         a sportot és az ifjúságot érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókról, tervekről, közalapítvány létrehozásáról, előterjesztésekről,

-         egyes önkormányzati kitüntetések, elismerő címek odaítéléséről, adományozásáról,

-         a város sportéletét érintő előterjesztésekről.

(2) A bizottság dönt a sport területéhez tartozó pályázatok kiírásáról, a pályázati pénzek felosztásáról.

(3) A bizottság a (2) bekezdés szerinti döntését tájékoztatásul a képviselő-testület elé terjeszti.

  

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 3. számú melléklete

 

A települési képviselők névsora

 

 

 

Polgármester:

Dr. Buzás Péter

 

Alpolgármesterek:

Gilicze János

Dr. Siket István

 

Egyéni választókerületi képviselők:

1. vk.: Kiss Béláné

2. vk.: Dr. Siket István

3. vk.: Bodzsár Erzsébet

4. vk.: Gáspár Sándor

5. vk.: Mágori Józsefné

6. vk.: Kiss Imréné

7. vk.: Dr. Halmágyi Pál

8. vk.: Guvat László

9. vk.: Baranyi Sándor

10. vk.: Dr. Nagy Lajos

11. vk.: Marosvári Attila

12. vk.: Dr. Bakos Gáborné

13. vk.: Gilicze János

14. vk.: Nagy-György József

 

Kompenzációs listás képviselők:

Hajdu Gábor

Kiss Mihály

Martinusz László

Molnár László

Nagy Lajos

Oravecz Károly

Dr. Orbán Imre

Szabó Sándor

Szekeres Ferencné

 

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 4. számú melléklete

 

Az önkormányzati rendeletalkotás részletes szabályai,

a tartalmi és formai követelmények

 

A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

 

I. fejezet

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

 

Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezése

 

1. §

 

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)     a képviselő-testület bizottsága,

b)     a polgármester,

c)      az alpolgármesterek,

d)     a tanácsnokok,

e)     a jegyző.

 

Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítése

 

2. §

 

(1) Az önkormányzati rendelettervezeteket - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, szakmailag a polgármesteri hivatal illetékes hivatali egysége készíti elő a képviselő-testület illetékes állandó bizottságával. Munkájába bevonhatja:

a)     az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság),

b)     a polgármestert,

c)      a jegyzőt,

d)     a szakértő(ke)t,

e)     a jogszabály előírása szerinti kamarát.

(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezet témája alapján a képviselő-testületnek nincs olyan állandó bizottsága, amely az előkészítő munkát felvállalhatná, a rendelet-tervezetet az Ügyrendi Bizottság készíti elő.

(3) A rendelet-tervezet megszövegezése a jegyző feladata.

(4)   Az előkészítés során a rendelet előkészítője - szükség szerint - vitákat, egyeztető tárgyalásokat, lakossági fórumokat szervezhet.

 

3. §

 

(1) Az önkormányzati rendelet-tervezeteket a képviselő-testület által történő megtárgyalásuk előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza az Ügyrendi Bizottságot, hogy – ezen rendeletben meghatározott rendeletelőkészítési feladatából eredően - különösen indokolt esetekben (pl.: sürgősségi indítvány, jogszabályban meghatározott határidő vagy egyéb jelentős és méltányolható körülmény felmerülése esetén) a tervezetek legalább 8 napos közzétételi határidejét rövidebb időben állapítsa meg, vagy e kötelezettségtől tekintsen el. A bizottság döntése a jogszabályban foglaltakkal ellentétes nem lehet.

 

4. §

 

(1) A képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet-tervezetet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rendelet előkészítője terjeszti elő.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet ismertetése, indokolása kiterjed a főbb jellemzőkre, kiemelve azokat a lényeges kérdéseket, ahol alternatív javaslat kerül a tervezetbe, kitérve a rendelet-tervezetbe foglalt egyes szabályozások melletti és ellene szóló érvekre: a szakmai illetve lakossági viták tapasztalataira, az ott elhangzott lényegesebb javaslatokra.

(3) A képviselő-testületnek tájékoztatást kell kapnia az önkormányzati rendelet-tervezettel kapcsolatosan elhangzott kisebbségi véleményekről, ellenérvekről is.

 

5. §

 

(1) A képviselő-testület az önkormányzati rendeletet minősített többséggel alkotja meg.

(2) Az önkormányzati rendelet megalkotását követően a hiteles szöveg szerkesztéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés a helyben szokásos módon történik.

 

II. fejezet

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

 

Az önkormányzati rendelet formai követelményei

 

6. §

 

(1) Az önkormányzati rendelet megjelölése ezen rendelet 35. §-ban foglaltak szerint történik. A jogszabály címét röviden kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendelet részekre, fejezetekre, valamint címekre tagolódik.

(3) Az önkormányzati rendelet szakaszait egytől kezdődően folyamatosan kell számozni.

(4) A szakasz - ha annak terjedelme, illetőleg a benne foglaltak jellege azt szükségessé teszi - bekezdésekre, pontokra, alpontokra tagolódik.

(5) A módosításról vagy hatályon kívül helyezésről szóló jogszabály megjelölésében fel kell tüntetni a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály megjelölését is.

 

Az önkormányzati rendelet tartalmi követelményei

 

Általános követelmények

 

7. §

 

(1) Eltérő rendelkezés hiányában az önkormányzati rendeletet egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni.

(2) Az önkormányzati rendeletből ki kell tűnnie annak, hogy a jogalkalmazó mely jogszabályi rendelkezés alapján jár el.

(3) A rendelkezések megszövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik.

(4) Az önkormányzati rendelet szövege egyértelmű, közérthető és nyelvtanilag helyes legyen.

(5) Közismert idegen szó vagy kifejezés használata akkor megengedett, ha helyette nincs magyar megfelelő.

 

A bevezető rész

 

8. §

 

(1) Az önkormányzati rendelet bevezetővel és bevezető nélkül is alkotható.

(2) Bevezető alkalmazása akkor indokolt, ha a rendelet széles címzetti kört érint, és a tervezet mellé nem készül indokolás. Amennyiben a rendelet megalkotására felhatalmazás alapján kerül sor, úgy ennek tényét a jogszabály bevezetőjében mindig fel kell tüntetni, pontosan megjelölve a felhatalmazást tartalmazó jogszabályi rendelkezést.

(3) Az önkormányzati rendelet bevezetőjében meg kell határozni a rendelet személyi és tárgyi hatályát.

(4) A szakkifejezéseket a bevezetőben vagy a záró rendelkezések előtt kell értelmezni.

 

A rendelkező rész

 

9. §

 

(1) Az anyagi jogi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat.

(2) A különös szabály megelőzi az általános szabályt.

(3) Új szerv létesítése esetén először a szervezetet, majd a feladat- és hatáskört, végül az eljárást indokolt szabályozni.

(4) Példát csak akkor tartalmazhat a jogszabályi rendelkezés, ha a szabályozás tartalma más módon nem tehető érthetővé.

(5) A kivételeket tételesen és egyértelműen kell meghatározni. Kivétel kivételéről nem szólhat szabályozás.

(6) Felhatalmazás esetén az alapul szolgáló jogszabályi hivatkozással pontosan meg kell jelölni, hogy a felhatalmazás mire terjed ki.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben a döntés alapulhat mérlegelésen. Ebben az esetben a mérlegelési jogkört teljeskörűen szabályozni kell.

(8) A konkrét szabályozáshoz fűződő jogkövetkezményt egyértelműen meg kell határozni.

(9) Központi jogszabály szövegezése az eredeti szakasz számával, szerkesztésében elkülönítetten, a helyi szabályozás folyamatos számozását nem érintve jelenik meg a helyi rendeletben

(10) Az önkormányzati rendelet módosítása meghatározott szövegrészeket érint.

(11) Egy önkormányzati rendelet több, azonos tárgykörbe tartozó önkormányzati rendeletet egyidejűleg is módosíthat.

(12) Ha az önkormányzati rendelet jelentős részét vagy a szabályozás szempontjából alapvető jellegű rendelkezéseit kell megváltoztatni, akkor új jogszabályt kell alkotni, ennek hiányában pedig az önkormányzati rendeletet egységes szerkezetbe kell foglalni.

(13) A hatáskörrel rendelkező szerven belüli munkamegosztás nem lehet tárgya a helyi rendeletnek. Ugyancsak nem tárgya a rendeletnek a szolgáltató és az önkormányzat közötti jogviszony.

(14) Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

 

10. §

 

A melléklet

 

Mellékletben kap helyet az önkormányzati rendelet rendelkező részében jellege, terjedelme vagy más tartalmi, formai okból el nem helyezhető, a rendelet végrehajtása szempontjából szükséges dokumentáció. A mellékletet az önkormányzati rendelet szövegével együtt kell közzétenni. A melléklet módosítására csak rendeletmódosítással kerülhet sor.

 

11. §

 

A függelék

 

A függelékbe felvett dokumentum rendeletmódosítási eljárás nélkül, szükség szerint módosítható, illetve cserélhető.

 

12. §

 

A záró rendelkezések

 

(1) A záró rendelkezésnek tartalmaznia kell:

a)     a hatálybalépés időpontját,

b)     az átmeneti szabályokat,

c)      a korábbi helyi rendeletek hatályon kívül helyezésére és módosítására vonatkozó szabályokat.

(2) A hatálybalépés időpontját a hatálybalépés évének, hónapjának és napjának a megjelölésével, vagy annak kimondásával kell meghatározni, hogy a jogszabály a kihirdetése napján, vagy az azt követő hányadik napon lép hatályba. Egyes rendelkezések hatálybaléptetésére ettől eltérő időpont is megállapítható.

(3) A címzettek széles körét érintő önkormányzati rendelet a kihirdetését követő későbbi időpontban lép hatályba. Ilyen esetben ügyelni kell arra, hogy a kihirdetés és a hatálybalépés között hosszabb idő legyen biztosítva.

(4) Az új jogszabályi rendelkezés a záró rendelkezések között átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

(5) A hatályukat vesztő önkormányzati rendeleteket tételesen kell felsorolni.

 

III. fejezet

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET KIHIRDETÉSE ÉS KÖZZÉTÉTELE

 

13. §

 

Az önkormányzati rendelet kihirdetése

 

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzati rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének a napja a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésének a napja.

 

14. §

 

Az önkormányzati rendelet közzététele

 

(1) A jegyző gondoskodik a már kihirdetett önkormányzati rendelet közzétételéről a Városi Könyvtárban, valamint a www.mako.hu weblapon, továbbá a közzététel tényéről tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat lapjában.

(2) A jegyző a kihirdetés napját követő 30 napon belül gondoskodik - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények és a képviselők munkájának elősegítése, valamint a lakosság tájékoztatása érdekében - az adott jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegének elkészítéséről, és annak a Jegyzői irodában, valamint a www.mako.hu weblapon való elérhetővé tételéről.

  

A Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 5. számú melléklete

 

A napirendek és egyéb előterjesztések készítésének rendjéről,

tartalmi és formai követelményeiről

 

A napirendek és egyéb előterjesztések készítésének rendjét az egységes eljárás érdekében a képviselő-testület a következők szerint szabályozza:

 

Az előterjesztés

 

1. §

 

(1)   Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő-testület állandó bizottságai, a tanácsnokok és a jegyző jogosultak.

(2)   A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés:

a)     munkatervi napirendi pont vagy egyéb döntést igénylő javaslat,

b)     tájékoztató jellegű anyag.

(3)   A testületi döntést igénylő javaslat irányulhat:

a)     önkormányzati rendelet megalkotására,

b)     határozat meghozatalára.

(4)   A jegyző az előterjesztés készítésének valamennyi szakaszában gondoskodik a törvényesség, a szakmai szempontok, valamint az előterjesztésben foglaltak megalapozottságának biztosításáról.

 

A napirend és az előterjesztés előkészítésének szabályai

 

2. §

 

(1)   A napirendi előterjesztést a képviselő-testületi ülés napját megelőzően 21 nappal korábban írásban kell a Jegyzői irodához benyújtani.

(2)   A jegyző az előterjesztést véleményezi törvényességi szempontból, illetve ezen rendeletben foglaltak betartása tekintetében. Az előterjesztő azt követően 5 napon belül köteles az anyagot az esetleges észrevételeknek megfelelően módosítani és ismételten bemutatni, egyúttal az előterjesztést mágneslemezen a Jegyzői irodában leadni.

(3)   A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről és egyéb anyagokról a polgármester lehetőleg a képviselő-testületi ülés napját megelőző 20 nappal korábban tájékoztatja a képviselő-testület állandó bizottságainak és albizottságainak elnökeit, valamint a tanácsnokokat és az alpolgármestereket.

 

 

A képviselő-testület bizottságának előterjesztése

 

3. §

 

(1)   A bizottság által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke felel azért, hogy az előterjesztés ezen rendeletben foglalt határidőre postázásra készen elkészüljön. A bizottságnak, illetve a bizottság elnökének a jegyző a szükséges mértékben és módon köteles segítséget nyújtani, illetve közreműködni az előterjesztés előkészítésében.

(2)   A bizottságok elnökeinek az előterjesztés készítése során ezen melléklet 5. §-ban foglaltakat alkalmazniuk kell.

 

Önkormányzati intézmény előterjesztése

 

4. §

 

(1)   Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámolója) esetén a feladatkör szerint illetékes hivatali egység vezetője, valamint az intézményvezető együttesen felelős azért, hogy az előterjesztés ezen rendeletben foglalt határidőre postázásra készen elkészüljön.

(2)   Az előterjesztés készítésénél ezen mellékletben foglaltakat figyelembe kell venni.

 

A képviselő-testület elé kerülő napirendek és előterjesztések tartalmi és formai követelményei

 

5. §

 

(1)   A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két része:

a)     a tárgy és a tényállás ismertetése, a döntési javaslat indokolása és a mellékletek,

b)     a határozati (döntési) javaslat.

(2)   Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztésnek csak a határozati javaslatot kell tartalmaznia, ha a képviselő-testületnek az adott ügyben az Áe. 42. §-a szerinti alakszerű határozatot kell hoznia.

(3)   Határozati javaslat csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.

(4)   A tájékoztató jellegű előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Amennyiben a kérdés mégis döntést igényel, úgy az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

 

A határozatok végrehajtásának rendje

 

6. §

 

(1)   A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az intézmény és gazdasági társaságok vezetői határozzák meg.

(2)   A határozati javaslatban meg kell határozni a végrehajtásért felelős szervet vagy személyt. Ennek során biztosítani kell, hogy a határozat címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen.

(3)   Több felelős esetén sorrendben az első helyen szereplő szerv vagy személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményezésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni. Ez az intézkedés nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését, felelősségét.

(4)   A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Az illetékesség kérdésében vita esetén a jegyző dönt.

(5)   A határozatok végrehajtásáról a végrehajtásra nyitva álló határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a határidő lejárta és a következő képviselő-testületi ülés között 10 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidő lejártát követő második képviselő-testületi ülésen esedékes.

(6)   A végrehajtásról szóló jelentést a felelősnek kell összeállítania. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkező részére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, és a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásra nem került sor, be kell számolni ennek az okairól. Javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és indokolt esetben a felelőségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(7)   A jelentést a határidő lejártától számított 3 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz.

(8)   A jelentést a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(9)   A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző felelős.

(10)     A határozatot - a jegyzőkönyv elkészítésének napját követő 3 napon belül - a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

(11)     Az alternatív döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

 

Határidők

 

7. §

 

(1)   A határozati javaslatban konkrét végrehajtási határnapot kell megjelölni.

(2)   Amennyiben a végrehajtás többszöri cselekményt igényel, úgy több határnap is kiköthető.

(3)   Azonnali határidő köthető ki akkor, ha a végrehajtásért felelős a képviselő-testületi ülésen jelen van, és a végrehajtás feltételei azonnal biztosíthatók. Ebben az esetben az intézkedés határideje a képviselő-testületi üléstől számított 3 nap.

(4)   Folyamatos határidő köthető ki akkor, ha a végrehajtás legalább 1 éven át tartó, többszöri, és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel. Ebben az esetben a képviselő-testületet a végrehajtásra nyitva álló határidő kezdőnapját követő 1 év leteltével a végrehajtásról tájékoztatni kell.

(5)   Nem kell határidőt megjelölni azon döntési javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek.

 

Az előterjesztések alaki követelményei

 

8. §

 

(1)   Az előterjesztések – főszabály szerint - írásban kerülnek a képviselő-testület elé.

(2)   Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés vázlatát és a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

(3)   Szóbeli előterjesztés esetén az 5. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)   Az előterjesztés terjedelme - határozati javaslattal együtt, mellékletek nélkül - 8 oldalnál több nem lehet. Az előterjesztés terjedelmi korlátjainak túllépéséhez a polgármester engedélye szükséges.

(5)   Az előterjesztést A/4-es lapméreten, normálsoros gépeléssel (1-es sortávolsággal) a lap mindkét oldalán, átütés-mentesen kell készíteni.

 

Az előterjesztés első részének tartalmi szempontjai

 

9. §

 

(1)   Meg kell vizsgálni, hogy foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, és ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatásait, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.

(2)   Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a képviselő-testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.

(3)   Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.

(4)   Ki kell térni az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjára.

(5)   A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait ki kell fejteni.

(6)   Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek - gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések - megvalósulására.

(7)   Az iktatószám feltüntetése az előterjesztés előkészítőjének feladata.

(8)   Az előterjesztést az előterjesztőnek alá kell írnia és bélyegzőnyomatot kell alkalmazni.

 

Az előterjesztés második részének tartalmi szempontjai

 

10. §

 

(1)   A döntési javaslatnak logikusan kell építkeznie az előterjesztés első részének megállapításaira. A feladatot ezzel összhangban szabják meg.

(2)   Szabatosan, pontosan és tömören kell megfogalmazni az elérendő célt.

(3)   Eltérő tartalom esetén külön pontokban kell meghatározni a feladatokat.

(4)   Ha indokolt, javasolni kell a korábbi képviselő-testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

(5)   Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően – különösen, ha a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban kell határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése az előterjesztés első részében kötelező.

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24) Makó ör. számú rendelet 6. számú melléklete

 

A tanácsnokok feladatkörei

 

 

Az egészségügyi tanácsnok feladatköre

 

Az egészségügyi tanácsnok:

-         felügyeli az önkormányzat részéről az alapellátást – háziorvosi szolgálat -, valamint a felnőtt- és gyermekügyeletet,

-         kapcsolatot tart a Városi Tisztiorvosi Szolgálattal,

-         az önkormányzat területén működő, területi ellátást biztosító kórház működési feltételeinek fejlesztésére, és az egészségügyi szolgálat színvonalának javítását érintő kérdésekben kapcsolatot tart és biztosítja az információcserét a kórház igazgatójával,

-         kapcsolatot tart a megyei önkormányzattal az egészségügy Makót érintő kérdéseiben,

-         véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat egészségügyi, egészséges életmódot érintő feladat- és hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtás folyamatában.

 

A területfejlesztési tanácsnok feladatköre

 

A területfejlesztési tanácsnok:

-         felügyeli és elősegíti a város és térsége fejlesztési stratégiájának kialakítását és fejlesztési programjainak megvalósítását,

-         elősegíti a kistérség önkormányzatainak együttműködését, továbbá az önkormányzatnak más – a terület fejlesztésében érdekelt – szervezetekkel való együttműködését, érdekérvényesítő képességének erősítését,

-         részt vesz a vállalkozási övezet kialakítására vonatkozó program meghatározásában és elősegíti az övezet hatékony működését, versenyképességének növelését és a többi övezettel történő együttműködését,

-         közreműködik a vállalkozási övezetben létesülő ipari park létrehozását és eredményes működését elősegítő döntések előkészítésében, segíti a célkitűzések megvalósítását és a vállalkozói tőke bevonását.

 

Az EU integrációs és munkahely-teremtési tanácsnok feladatköre

 

Az EU integrációs és munkahely-teremtési tanácsnok:

-         részt vesz és közreműködik Magyarország európai uniós felkészülési és csatlakozási folyamatához kapcsolódó és az önkormányzatot érintő feladatok kialakításában és összehangolásában,

-         részt vesz Makó város nemzetközi kapcsolatainak alakításában, ápolásában, fejlesztésében, különös tekintettel a Magyarországgal egy ütemben társuló országokra,

-         elősegíti és koordinálja a város és térsége munkahely-teremtési stratégiájának kialakítását, megvalósítását, kapcsolatot tart a megyei, városi munkaügyi központok, munkaügyi tanácsok vezetőivel,

-         elősegíti és koordinálja a “szociális párbeszéd” fórumának kialakítását, létrehozását a városban, valamint aktívan részt vesz annak működtetésében; ennek érdekében kapcsolatot tart a térség munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteivel, valamint a gazdasági kamarákkal,

-         a munkahelyteremtéssel kapcsolatban együttműködik a területfejlesztési tanácsnokkal, a Vállalkozásfejlesztési Bizottsággal és a Területfejlesztési Kht-val.

  

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 7. számú melléklete

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete állandó bizottságai és albizottságai személyi összetétele, valamint a tanácsnokok megnevezése

 

Állandó Bizottságok

 

Ügyrendi és Igazgatási Bizottság (4 fő)

 

Elnök:

dr. Halmágyi Pál

 

Tagok:

Hajdu Gábor

Nagy Lajos

dr. Nagy Lajos

 

Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

Hajdu Gábor

 

Tagok:

Bodzsár Erzsébet

Mágori Józsefné

dr. Nagy Lajos

Oravecz Károly

Szekeres Ferencné

 

Nem települési képviselő tagok:

Dancsó Jánosné

Dani Margit

Kotormán Antalné

Szabó Sámuel

Vargáné Nagy Éva

 

 

Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

Nagy Lajos

 

Tagok:

Gáspár Sándor

dr. Halmágyi Pál

Kiss Béláné

Martinusz László

Szekeres Ferencné

 

Nem települési képviselő tagok:

Benkő Béla

Fehér Attila

Kiss Péter Pál

Puszta János

Szőnyi Ferenc

 

 

Vállalkozásfejlesztési Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

Szekeres Ferencné

 

Tagok:

Baranyi Sándor

Kiss Béláné

Molnár László

Oravecz Károly

Szabó Sándor

 

Nem települési képviselő tagok:

Kelemen Ferenc

Kovács Sándor

dr. Széll Sára

Tóth István

Weszely Tamás

 

 

Szociális Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

Kiss Imréné

 

Tagok:

dr. Bakos Gáborné

Baranyi Sándor

Bodzsár Erzsébet

Gáspár Sándor

Guvat László

 

Nem települési képviselő tagok:

Hermann Kálmánné

Igazné Koczkás Judit

Katona Pál

Orosné Spáh Hedvig

Takácsné Igaz Piroska

 

 

Tulajdonosi Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

dr. Nagy Lajos

 

Tagok:

Guvat László

Mágori Józsefné

Nagy Lajos

Nagy-György József

Szabó Sándor

 

Nem települési képviselő tagok:

Domokos László

Kardos Sándor

Kis Tibor

Kómárné dr. Nagyfalusi Mária

Lakatos Gyula

 

 

Lakásbizottság (11 fő)

 

Elnök:

Gáspár Sándor

 

Tagok:

dr. Bakos Gáborné

Bodzsár Erzsébet

Guvat László

Kiss Imréné

Nagy Lajos

 

Nem települési képviselő tagok:

Fátyol Ida

Fazekas Ferenc

Janka György

Kúsz Tiborné

Olasz Sándor

 

 

Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (13 fő)

 

Elnök:

Nagy-György József

Tagok:

Hajdu Gábor

Kiss Mihály

Mágori Józsefné

Molnár László

dr. Orbán Imre

Szabó Sándor

 

Nem települési képviselő tagok:

Batik Árpád

Kiss Géza

dr. Kiss Imre

Márton Károly

Papp Imre

Toldi János

 

 

Művelődési Bizottság (11 fő)

 

Elnök:

Bodzsár Erzsébet

 

Tagok:

Baranyi Sándor

dr. Halmágyi Pál

Kiss Mihály

Martinusz László

dr. Orbán Imre

Szekeres Ferencné

 

Nem települési képviselő tagok:

dr. Simon János

Szentpéteri János

Vígh Zoltán

Víghné Szabó Zsuzsanna

 

 

Oktatási Bizottság (9 fő)

 

Elnök:

Martinusz László

 

Tagok:

Hajdu Gábor

Kiss Imréné

Molnár László

dr. Orbán Imre

 

Nem települési képviselő tagok:

Héjja Margit Alíz

Kocsisné Maráczi Margit

Láncz Jánosné

Várkonyi János

 

 

Sportbizottság (11 fő)

 

Elnök:

Molnár László

 

Tagok:

Baranyi Sándor

Kiss Béláné

Kiss Imréné

Kiss Mihály

Nagy-György József

 

Nem települési képviselő tagok:

Árgyelán György

Kolozsvári János

Kozák István

Márton Imre

Vígh Attila

 

 

Albizottság

 

Informatikai Albizottság

 

Elnök:

Martinusz László

 

Tag:

dr. Orbán Imre

 

Nem települési képviselő tag:

Almási Pál

 

Tanácsnokok

 

Egészségügyi tanácsnok: Dr. Bakos Gáborné

EU integrációs és munkahely-teremtési tanácsnok: Kiss Mihály

Területfejlesztési tanácsnok: Marosvári Attila

 

 

 

 

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 8. számú melléklete

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatal Ügyrendje

 

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

 

A Polgármesteri Hivatal jogállása és elnevezése

 

(1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése:

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala.

(2) A Polgármesteri Hivatal nevének hivatalos rövidítése:

Polgármesteri Hivatal

(3) A Polgármesteri Hivatal székhelye:

6900 Makó, Széchenyi tér 22.

(4) A Polgármesteri Hivatal alapító, fenntartó, felügyeleti szerve:

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete.

(5) A Polgármesteri Hivatal jogállása:

Önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

 

2. §

 

Polgármesteri Hivatal illetékessége

 

(1) Általános közigazgatási tevékenysége körében: helyi. A Polgármesteri Hivatal általános közigazgatási tevékenysége illetékességi területe – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - Makó város közigazgatási területe.

(2) Kiemelt közigazgatási tevékenysége körében: körzeti.

a)     Kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben az eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 230/1997.(XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület irányadó.

b)     Gyámügyekben és gyermekvédelmi ügyekben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület az irányadó.

c)      Okmányügyekben az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi terület az irányadó.

 

 

 

3. §

 

A Polgármesteri Hivatal feladata

 

(1) A Polgármesteri Hivatal alapfeladata:

Makó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Feladatait a képviselő-testület munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a polgármester határozza meg a jegyző javaslatainak figyelembevételével.

(2) A Polgármesteri Hivatal ellátja az önkormányzat képviselő-testülete, bizottságai, a polgármester és a jegyző feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges ügyek, döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A Polgármesteri Hivatal külön jogszabályban meghatározott körzeti igazgatási feladatként ellátja:

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben meghatározott okmányokkal kapcsolatos feladatokat,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott kiemelt építésügyi hatósági feladatokat, továbbá

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1957. évi IV. törvényben meghatározott gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladatokat.

 

 

A POLGÁRMESTERI HIVATAL VEZETŐI, JOGÁLLÁSUK ÉS HATÁSKÖRÜK

 

4. §

 

A polgármester

 

(1) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányítja a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

f) rendszeresen vezetői megbeszéléseket tart az időszerű, önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok meghatározására, valamint a döntések végrehajtásának számonkérése céljából,

g) szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal összapparátusi értekezletet tart, melyen a jegyzővel közösen értékeli a Polgármesteri Hivatal tevékenységét, és meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait,

h) évente három alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

 

5. §

 

Az alpolgármester

 

(1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.

(2) Az alpolgármester igényelheti a feladatkör szerinti osztály közreműködését az önkormányzati ügyek előkészítése és végrehajtása során.

 

6. §

 

A jegyző

 

(1) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyző

a) ellátja a Polgármesteri Hivatal minőségirányítási rendszere dokumentumaiban rögzített feladatait,

b) az osztályvezetők közreműködésével elkészíti a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek minősítését, javaslatot tesz jutalmazásra, elismerő cím és kitüntetés adományozására,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) kiadja a feladat- és hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat a vonatkozó jogszabályi előírások alapján,

e) gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között,

f) meghatározza a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek feladatait, valamint azok elhelyezését az ellátott feladatok és a létszám figyelembevételével,

g) szükség szerint beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről a polgármesternek és a képviselő-testületnek,

h) osztályvezetői értekezleteken meghatározza a szervezeti egységek aktuális feladatait, ellenőrzi a végrehajtást,

i) biztosítja a lakosság tájékoztatását a Polgármesteri Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól.

 

7. §

 

Az aljegyző

 

(1) A képviselő-testület - a jegyző javaslatára – a jegyző helyettesítésére és meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatai:

a) ellátja a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vonatkozásában a jogi szakértelmet igénylő ügyek és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések jogi véleményezését,

b) véleményezi a Polgármesteri Hivatal által kötött szerződéseket, valamint

c) pályáztatással kapcsolatos feladatokat lát el.

 

8. §

 

Helyettesítési rend

 

A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyzőt a Jegyzői Iroda Jogi Csoportjának vezetője helyettesíti.

 

9. §

 

Az osztály-, iroda-, és csoportvezetők

 

(1) Az osztály-, iroda és csoportvezetők (a továbbiakban: vezetők) a polgármester és a jegyző iránymutatásai alapján vezetik az irányításuk alá rendelt szervezeti egységeket.

(2) A vezetők kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában.

(3) A vezető

a) felelős a szervezeti egység egész munkájáért, annak jogszerű működéséért,

b) köteles az osztályok közötti hatékony együttműködést és az osztályon belüli szervezeti egységek közötti információáramlást biztosítani,

c) rendszeresen beszámol az osztály tevékenységéről a jegyzőnek, igény esetén közvetlenül a polgármesternek, esetenként a képviselő-testületnek, a bizottságoknak,

d) gondoskodik a minőségirányítási rendszer követelményeiből adódó feladatok végrehajtásáról,

e) elkészíti és karbantartja az osztály dolgozóinak munkaköri leírását, meghatározza a helyettesítés rendjét,

f) javaslatot tesz a dolgozók képzésére, továbbképzésére,

g) kitűzi és értékeli az éves teljesítménykövetelményt,

h) kezdeményezi a jegyzőnél a megüresedett csoportvezetői, illetve ügyintézői álláshelyek betöltését, javaslattal él a szakmai és egyéb feltételek meghatározására,

i) feladatkörében köteles az állampolgárok tájékoztatására,

j) részt vesz a képviselő-testület ülésein, a feladatkörébe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a bizottság ülésein.

 

 

A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE

 

10. §

 

A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása

 

(1) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület szerveként egységes hivatalként működik.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a képviselő-testület határozza meg.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezete a polgármester és a jegyző által közvetlenül irányított irodákra, osztályokra és közvetlen irányítású csoportokra tagozódik.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása:

a)     Jegyzői Iroda,

aa) Jogi Csoport,

ab) Önkormányzati Csoport,

b)     Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda és Mezőgazdasági Termelők Információs Irodája,

c)      Pénzügyi Osztály,

ca) Tervezési Csoport,

cb) Számviteli és Költségvetési Csoport,

cc) Vagyongazdálkodási Csoport,

cd) Beruházói Csoport,

ce) Városüzemelési Csoport,

d)     Hatósági Osztály,

da) Általános Igazgatási és Hatósági Csoport,

db) Okmányiroda,

e)     Közoktatási Osztály,

f)        Adócsoport,

g)     Építésügyi Hatósági Csoport,

h)   Gyámhivatal,

i)        Polgármesteri Iroda,

j)        Ellenőrzési és Minőségirányítási Csoport.

 

11. §

 

Irányítási és kapcsolati rend

 

(1) A polgármester közvetlenül irányítja:

a)     a Polgármesteri Irodát,

b)     a függetlenített belső ellenőrt,

c)      a városi főépítészt

d)     a művészeti főtanácsadót.

(2) A jegyző közvetlenül irányítja:

a)     a Jegyzői Irodát,

b)     a Pénzügyi Osztályt,

c)      a Hatósági Osztályt,

d)     a Közoktatási Osztályt,

e)     az Adócsoportot,

f)        az Építésügyi Hatósági Csoportot,

g)     az Ellenőrzési és Minőségirányítási Csoportot.

(3) A Jegyzői Iroda vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a Jogi Csoport,

b) az Önkormányzati Csoport.

(4) Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda és Mezőgazdasági Termelők Információs Irodája vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik a Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda és Mezőgazdasági Termelők Információs Irodája.

(5) A Pénzügyi Osztály vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik:

a)     a Tervezési Csoport,

b)     a Számviteli és Költségvetési Csoport,

c)      a Vagyoncsoport,

d)     a Beruházói Csoport,

e)     a Városüzemelési Csoport.

(6) A Hatósági Osztály vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik:

a)     az Általános Igazgatási és Hatósági Csoport,

b)     az Okmányiroda.

(7) A Közoktatási Osztály vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik a Közoktatási Osztály.

(8) Az Adócsoport vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik az Adócsoport.

(9) Az Építésügyi Hatósági Csoport vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik az Építésügyi Hatósági Csoport.

(10) A Gyámhivatal vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik a Gyámhivatal.

(11) A Polgármesteri Iroda vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik a Polgármesteri Iroda.

(12) Az Ellenőrzési és Minőségirányítási Csoport vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik az Ellenőrzési és Minőségirányítási Csoport.

 

12. §

 

A Polgármesteri Hivatal munkarendje

 

(1) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét, valamint az ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület határozza meg. Az előterjesztést a jegyző javaslatára a polgármester nyújtja be.

(2) A hivatal köztisztviselőinek kötelessége a lakosság ügyeinek törvényes, eredményes és hatékony intézése, az ügyfelek tájékoztatása az üggyel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

(3) A Hivatal heti munkaideje 40 óra. A munkaidő megszakításával a köztisztviselő számára a munkaidőn belül naponta 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(4) A Hivatal heti munkaideje:

Hétfő                             7.30 - 16.00

Kedd                             7.30 - 16.00

Szerda                7.30 - 17.30

Csütörtök            7.30 - 16.00

Péntek                7.30 - 12.00

 

13. §

 

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

 

(1) A Hivatal a hivatali munkaidőn belül ügyfélfogadást tart.

A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadás rendje:

Hétfő                             7.30 - 12.00

Szerda                7.30 - 17.30

Péntek                7.30 - 12.00

(2) Az Okmányiroda a Hivatal általános ügyfélfogadási rendjétől eltérő ügyfélfogadást tart.

Az Okmányiroda ügyfélfogadási rendje:

a) személyi igazolvánnyal, lakcímigazolvánnyal, vezetői engedéllyel, útlevéllel, vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben:

Hétfő                             7.30 - 12.00, 12.30-16.00

Kedd                             7.30 - 12.00, 12.30-16.00

Szerda                7.30 – 12.00, 12.30-17.30

Péntek                7.30 - 12.00

b) közlekedési igazgatási ügyekben:

Hétfő                             8.00 – 12.00

Kedd                             8.00 – 12.00, 12.30 – 16.00 (kereskedők részére)

Szerda                8.00 – 12.00, 12.30 – 17.00

Csütörtök            8.00. - 12.00, 12.30 – 16.00 (kereskedők részére)

Péntek                8.00 – 12.00

 

 

A KÖZTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

14. .§

 

Vezető beosztású munkakörök

 

(1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetésére iroda-, osztály-, illetve csoportvezető elnevezéssel adható vezetői megbízás.

(2) A Ktv. 45.§ (9) bekezdése alapján a csoportvezetői megbízás az osztályvezetői szintnek, az osztály- és irodavezetői megbízás a főosztályvezető-helyettesi szintnek felel meg.

 

15. §

 

Címadományozás

 

(1) A jegyző által adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek száma a Polgármesteri Hivatal mindenkori felsőfokú végzettségű köztisztviselői létszámának 10 %-a.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolását ezen Ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőknek adható juttatásokra és idegennyelv-tudási pótlékra vonatkozó szabályokat az ezen Ügyrend függelékét képező Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

 

1. számú almelléklet

 

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök

 

a)     Jegyző,

b)     aljegyző,

c)      osztályvezetők, irodavezetők és csoportvezetők,

d)     közbeszerzési eljárásban az előkészítő munkacsoportban közreműködő köztisztviselők,

e)     az önkormányzat és az önkormányzati hivatal gazdálkodásának lefolytatása során kötelezettségvállalásra jogosultak köztisztviselők,

f)        beruházási és felújítási feladatok lebonyolítása során kötelezettségvállalásra, valamint ellenőrzésre jogosult köztisztviselők,

g)     belső ellenőrök,

h)      a Vagyoncsoport köztisztviselői,

i)        az Ellenőrzési és Minőségirányítási Csoport köztisztviselői,

j)        az 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott államigazgatási ügyben döntés meghozatalára jogosult köztisztviselők.

  

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 9. számú melléklete

 

A lakossági fórumok rendje

 

 

A képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a lakosság véleményének megismerése az önkormányzat és a lakosság kapcsolatának biztosítása érdekében a képviselő-testület meghatározza a lakossági fórumok rendjét.

 

 

A lakossági fórumok formái

 

 

Választókerületi fórum:

 

Választókerületi fórum megtartására akkor kerülhet sor, ha az adott választókerület települési képviselője valamely kérdés, probléma legoptimálisabb megoldása érdekében a lakossági vélemények megismerésére ezt szükségesnek tartja. Célszerű összehívni a fórumot a képviselő-testületnek a választókerület lakosságára vonatkozó vagy azt érintő döntése előtt.

 

Választókerültei fórum megtartását kezdeményezheti:

-         az adott választókerület települési képviselője, akár önállóan, akár az adott választókerület választópolgárai jelzése alapján,

-         a polgármester.

 

A választókerületi fórum időpontját, helyét, témáját a helyben szokásos módon kell közzétenni.

 

A választókerületi fórumon elhangzottakról, jelentősebb vélemények, javaslatok, ellenérvek felsorolásával feljegyzést kell készteni. Ha a megvitatott téma a képviselő-testület döntését készíti elő, akkor a fórumon elhangzottakról a testületet a döntéshozatal előtt tájékoztatni kell.

 

A fórumra a választókerület lakosságán kívül a meghívottak körét esetenként az adott választókerület települési képviselője határozza meg.

 

Városrészi (településrészi) fórum:

 

Városrészi fórumot akkor lehet szervezni, ha a képviselő-testület döntése vagy egy téma megvitatása egy-egy városrészt érint, és az ott élők véleményének, javaslatainak, észrevételeinek megismerése a döntéshozatalt nagymértékben megkönnyítheti.

 

 

A fórum összehívására javaslatot tehet:

-         bármely települési képviselő,

-         a képviselő-testület bizottsága,

-         a polgármester,

-         az érintett választópolgárok.

 

A választókerületi fórum megtartására vonatkozó többi szabályt értelemszerűen kell alkalmazni.

 

Várospolitikai fórum:

 

Várospolitikai fórumot célszerű szervezni a város egész lakosságát, a település egészét, jövőjét érintő kérdések megvitatása előtt a lakosság véleményének megismerésére.

 

Kezdeményezheti:

-         bármely települési képviselő,

-         a képviselő-testület bizottsága,

-         a polgármester,

-         a város választópolgárai.

 

A választókerületi fórum megtartására vonatkozó többi szabályt értelemszerűen kell alkalmazni.

 

A lakossági fórumok speciális fajtája a közmeghallgatás.

 

  

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 1. számú függeléke

 

Hatásköri Jegyzék

 

 

A Hatásköri Jegyzék mindenkor hatályos száma a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában tekinthető meg.

 

 

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 2. számú függeléke

 

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

 

1.   Egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos támogatások megállapítása a 45/1995.(XI. 30.) Makó ör. 27. §-a alapján:

-       lakásfenntartási támogatás,

-       átmeneti segély,

-       temetési segély,

-       kiskorúak rendszeres nevelési segélye,

-       rendszeres szociális segély,

-       munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

-       ápolási díj,

-       időskorúak járadéka,

-       közgyógyellátás.

 

2.   A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapítása a 38/1997.(XII. 17.) Makó ör. 9. §-a alapján:

-       kiegészítő családi pótlék,

-       rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

-       rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

 

3.   Az útérdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezés, valamint a hozzájárulás részletekben történő megfizetésének engedélyezése az 53/1996.(XII. 18.) Makó ör. 9.§ (4) bekezdése és a 11. § (1) bekezdése alapján.

 

4.   A közterület-használat engedélyezése a 40/1995.(X. 26.) Makó ör. 3. § (1) bekezdése alapján.

 

5.   A mezőőri járulék megfizetésére kötelezés a 38/1998.(XII. 17.) Makó ör. 4. § (3) bekezdése alapján.

 

6.   Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 24/2001.(IX. 27.) Makó ör. 34.§ (2) bekezdése alapján:

34. § (1): Pályázati eljárás mellőzésével adható bérbe a helyiség:

a.) amennyiben a korábbi bérlő illetőleg annak házastársa, özvegye, egyenes ágbeli rokona a bérleti jogviszonyt a meghatározott időtartam elteltét követően, - ugyanazon tevékenység végzésére – folytatni kívánja és a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű egyszeri pénzbeni térítést az önkormányzat részére megfizet;

c.) eseti – néhány órára, vagy legfeljebb egy-két napra szóló – szerződés alapján;

f.) ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni.

7. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2003.(III. 26.) Makó ör. 9. § (2) alapján:

4. § (6) bekezdés alapján amennyiben a vagyonkezelő szerv használatába átadott vagyonra feladatcsökkentés vagy egyéb ok folytán nincs többé szüksége, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni.

5. § (4) bekezdés alapján az önkormányzat vagyonkezelő szervei a használatukba adott ingatlanokban átmenetileg üresen álló helyiségeket vagy nem használt területeket a Polgári Törvénykönyv bérletre vonatkozó szabályai szerint hasznosíthatják. A szerződés érvényességéhez a polgármester jóváhagyása szükséges.

5. § (6) bekezdés alapján a vagyonkezelő szerv köteles a használatában lévő ingatlanokra és az 500.000 Ft egyedi bruttó nyilvántartási érték feletti tárgyi eszközök karbantartására egyedi, ütemezett karbantartási tervet készíteni, s ennek megfelelően a karbantartást költségvetése terhére elvégeztetni. Amennyiben költségvetése erre nem nyújt elegendő fedezetet, köteles ezt haladéktalanul a polgármester felé jelezni.

9. § (4) a) pont alapján az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított.

9. § (4) b) pont alapján gazdasági társaságban a tulajdonos állandó képviselőjének akadályoztatása esetén eseti meghatalmazás adása a képviseletre.

9. § (4) c) pont alapján az átmenetileg szabad pénzeszköz időleges lekötésére vonatkozó döntés, ha a költségvetési rendelet eltérően nem rendelkezik.

9. § (4) d) pont alapján a vagyon haszonbérletbe adása.

9. § (4) e) pont alapján helyiségbérleti szerződés kötése,

- amennyiben a korábbi bérlő illetőleg annak házastársa, özvegye, egyenes ágbeli rokona a bérleti jogviszonyt a meghatározott időtartam elteltét követően, - ugyanazon tevékenység végzésére – folytatni kívánja és a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű egyszeri pénzbeni térítést az önkormányzat részére megfizet;

- eseti – néhány órára, vagy legfeljebb egy-két napra szóló – szerződés alapján;

- ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni.

9. § (4) f) pont alapján a Polgármesteri Hivatal és a Tűzoltóság kivételével a vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása melyben azok – saját nevükben – idegen tulajdonban lévő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha a használatukban lévő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.

9. § (4) g) pont alapján a József Attila Gimnázium és Kollégium használatában lévő tornacsarnok tanórán kívüli foglalkozáson kívüli hasznosítása bérbeadás útján,

9. § (4) h) pont alapján a helyi önkormányzatot érintő öröklés, illetve vagyonról történő lemondás esetén döntés az örökség, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadása esetén intézkedés annak átvételéről.

11. § (2) bekezdés alapján a polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonost megillető jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magába.

12. § (1) bekezdés alapján a koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003.(IV. 24.) Makó ör. számú rendelet 3. számú függeléke

 

Az önkormányzat által fenntartott intézmények

 

 

Oktatási-nevelési intézmények:

 

-         Újvárosi Óvoda

-         Belvárosi Óvoda

-         Almási Utcai Általános Iskola

-         Kertvárosi Általános Iskola

-         Belvárosi Általános Iskola és Művészetek Iskolája

-         József Attila Gimnázium és Kollégium

-         Juhász Gyula Gimnázium és Szakközépiskola

-         Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

-         Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

 

 

Közművelődési intézmény:

 

-         József Attila Városi Könyvtár

 

 

Egészségügyi és szociális intézmény:

 

-         Egyesített Népjóléti Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat

 

 

Egyéb intézmények:

 

-         Városi Termál- és Gyógyfürdő

-         Makó Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

-         Városi Piac Makó

 

Más típusú önkormányzati szervezetek:

 

-         Makó Városi Televízió Kht.

-         Makói Kulturális- Közművelődési Kht.

-         Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht.

-         Makói “TÁVHŐ” Kft.

-         Makó Térségi Víziközmű Kft.