Makó Város Önkormányzatának 29/2001. (X.18.) rendelete

a Makó Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

15/1999. (IV.8.) Makó ör. módosításáról

 

 

 

Makó Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 18. (1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1999. (IV.8.) Makó ör. sz. rendeletét (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:

 

1.§

 

A R. 12.§ (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) A képviselő-testületi ülés időpontját és helyét – az ülés időpontját megelőző 6. naptól – a városi médiában meg kell jelentetni és közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a www.mako.hu  Weblapon. Az előterjesztéseket ugyanezen időponttól kezdődően a Városi Könyvtárban, a Polgármesteri Hivatal Jegyzői irodájában, valamint a www.mako.hu Weblapon minden érdeklődő számára elérhető kell tenni.”

 

2.§

 

A R. 27.§ (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lap, egyúttal az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(1) A képviselőtestület az önkormányzat rendeleteit évenként 1-től kezdődően folyamatosan számozza. Az önkormányzat rendeleteit az alábbiak szerint kell megjelölni (cím nélkül):

-         teljes megjelölés: Makó Város Önkormányzatának 1/2001.  (I.1.) rendelete,

-         rövid megjelölés: 1/2001. (I.1.) Makó ör.

(2) A korábban Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete teljes és MÖKT rövid megjelöléssel ellátott jogszabályokat a továbbiakban az 1.§-ban foglaltak szerint kell megjelölni.”

 

3.§

 

A R.49.§ (2) és az 50. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

 

4.§

 

A R. 1. sz. melléklete II.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. A napirendi előterjesztést a képviselő-testület ülését megelőzően lehetőleg 21nappal korábban írásban kell a Jegyzői irodába benyújtani.

A jegyző az előterjesztést véleményezi törvényességi szempontból, illetőleg vizsgálja a jelen mellékletben foglaltaknak való megfelelést. Az előterjesztő azt követően 5 napon belül köteles az anyagot az észrevételeknek megfelelően átdolgozni és ismételten bemutatni, egyúttal az előterjesztést mágneslemezen is (RTF formátumban) a Jegyzői irodába leadni.

A képviselő-testület ülésén csak a polgármester engedélyével lehet előterjesztést kiosztani. Annak megtárgyalásáról a képviselő-testület az SZMSZ-nek a sürgősségi indítványokra vonatkozó szabályai szerint dönt.”

 

5.§

 

A r. 2. sz. melléklete II. pontjának „A rendelet megjelölése” c. része helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. A rendelet megjelölése az SZMSZ 27.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik. A jogszabály tárgyát röviden kell megjelölni.

2. A módosításról vagy hatályon kívül helyezésről szóló jogszabály megjelölésében fel kell tüntetni a módosított vagy hatályon kívül helyezett (alap) jogszabály megjelölését is.”

 

6.§

 

 

A R. 2. sz. melléklete II. pontjának „A kihirdetés módja „ c. része helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. A kihirdetés napja az önkormányzat rendelete esetében – mint helyben szokásos mód – az elfogadott rendelet kifüggesztése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

2. A jegyző gondoskodik a már kihirdetett rendelet közzétételéről a Városi Könyvtárban, valamint a www.mako.hu Weblapon, továbbá a közzététel tényéről tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat lapjában.

3. A jegyző a kihirdetést követő 30 napon belül gondoskodik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek az önkormányzati intézmények, a képviselők munkájának elősegítése, valamint a lakosság tájékoztatása érdekében az adott jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegének elkészítéséről és azt a Jegyzői irodában valamint a www.mako.hu Weblapon elérhetővé teszi.”

 

7.§

 

A R. 7. sz. mellékletének I. fejezete az alábbi 3) ponttal egészül ki:

„3) Egyéb rendelkezések

a)      A jegyző által adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek száma a Polgármesteri Hivatal mindenkori felsőfokú végzettségű köztisztviselői létszámának 10 %-a

b)      A Polgármesteri Hivatal jelen ügyrendben szabályozott szervezeti egységeinek vezetésére osztály, iroda ill. csoportvezető elnevezéssel vezetői megbízás adható. A Ktv. 45.§ (9) bekezdése alapján a csoportvezetői megbízás az osztályvezetői szintnek, az osztály- és irodavezetői megbízás a főosztályvezető-helyettesi szintnek felel meg

c)       A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.”

 

8.§

 

A R. 7.sz. mellékletének II. fejezetének c) pontjának „A Polgármesteri Hivatal munkarendje” az alábbiakkal egészül ki:

„A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

A Polgármesteri Hivatal a hivatali munkaidőn belül ügyfélfogadást tart.

hétfő                             7.30 – 16,00

szerda                          7.30 - 17,30

péntek                          7.30 – 12.00”

 

9.§

 

A R. 7. sz. melléklete a jelen rendelet mellékletét képező 1. sz. melléklettel egészül ki:

 

10.§

 

Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

 

            Dr. Buzás Péter s.k.                                                  Dr. Bánfi Margit s.k.

              polgármester                                                                      jegyző

 

Záradék:

A rendeletet a Képviselő-testület 2001. október 17-ei ülésén fogadta el.

A rendelet 2001. október 18-ától – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2001. október 18.

 

                                                                                              Dr. Bánfi Margit s.k.

                                                                                                          jegyző

 


 

 

1.      sz. melléklet

 

 

5. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök

 

 

 

a)      Jegyző

b)     Aljegyző

c)      Az osztályok, csoportok vezetői

d)     Közbeszerzési eljárásban az előkészítő munkacsoportban közreműködő köztisztviselők

e)      Az önkormányzat és az önkormányzati hivatal gazdálkodásának lefolytatása során kötelezettségvállalásra jogosult köztisztviselők

f)       Beruházási és felújítási feladatok lebonyolítása során kötelezettségvállalásra, valamint ellenőrzésre jogosult köztisztviselők

g)      Belső ellenőrök

 

 


 

2.       sz. Melléklet

 

Makó Város Önkormányzatának 29/2001. (X.18.) rendelete

a köztisztviselőknek adható egyes juttatásokról és támogatásról

 

Makó Város Önkormányzata  - a köztisztviselők jogállásáról szóló 2001. évi XXXVI. törvénnyel módosított 1992. XXIII. törvény (Ktv) 4.§-ában és a 106.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) köztisztviselőinek adható szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat és a szociális és kegyeleti támogatásokat az alábbiak szerint szabályozza:

1.§

1./ A rendelet hatálya a Hivatal köztisztviselőire terjed ki.

2./ A rendelet előírásait a Hivatal munkaviszonyban álló dolgozóira is alkalmazni kell.

3./ A rendelet 2.§-ában foglaltakat a Makó Város Önkormányzatával foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselőkre is alkalmazni kell.

2.§

A köztisztviselőket megillető juttatások:

4./ lakhatási, - lakásépítési- vásárlási támogatás,

5./ illetményelőleg,

6./ képzési- továbbképzési, - nyelvtanulási támogatás.

3.§

 

A köztisztviselőt a 2.§-ban felsorolt juttatások és támogatások a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott módon és mértékben illetik meg.

4.§

 

7./ A köztisztviselőt – amennyiben nyugállományba vonulását megelőzően vagy élete utolsó 10 évében a Hivatalnál folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett – elhunytakor a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.

8./ Az (1) bekezdés szerinti elhunytak igazolt temetési költségeit egészben a Hivatal viseli.

 

5.§

 

A nyugállományú köztisztviselők szociális és kegyeleti támogatására a képviselő-testület szociális keretet biztosít. A szociális keret elsősorban eseti szociális segély, jövedelem-kiegészítés, kedvezményes étkeztetés, egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele és temetési segély céljára használható fel.

 

6.§

 

A rendeletben meghatározott juttatások és támogatások forrását az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.

7.§

 

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti – a többször módosított – Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 15/1996. (III.28.) Makó ör.

 

            Dr.Buzás Péter s.k.                                                                   Dr. Bánfi Margit s.k.

                polgármester                                                                       jegyző

 

Záradék:

A rendeletet a Képviselő-testület 2001. október 17-ei ülésén fogadta el.

A rendelet 2001. október 18-ától – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2001. október 18.

                                                                                                          Dr. Bánfi Margit s.k.

                                                                                                                      jegyző

 

MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETI

POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

 

KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

(MELLÉKLETEK NÉKÜL)

 

A szabályzat célja:

 

A köztisztviselők jogállásáról szóló, módosított 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) előírásainak megfelelően a közszolgálati szabályzat tartalmazza azokat a rendelkezéseket, melyeket a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatosan a jegyző (a hivatal vezetője) az általános szabályozási hatáskörében előírt.

 

A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek betartani az egyes tárgyköröknél előírt szabályokat.

 

A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a szabályzatban rögzített juttatásokra a közszolgálati jogviszonyuk alapján, a vonatkozó rendelet (29/2001. (X.18.) Makó ör.) és a szabályzat szerint szereznek jogosultságot. A szabályzatban rögzített juttatások közül az önkormányzati rendelet alapján biztosított juttatásokhoz való jogosultság addig áll fenn, míg a jogosultságot Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete meg nem szünteti.

 

A szabályzat hatálya

 

A szabályzat hatálya Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki.

 

A szabályzatnak a juttatásokra és az idegennyelv-tudási pótlékra vonatkozó szabályai – jogszabályban vagy képviselőtestületi határozatban rögzített eltérésekkel – Makó város polgármestere és alpolgármestere is kiterjednek.

 

A szabályzat hatálya Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület Polgármesteri Hivatalában a Munka Törvénykönyve előírásai szerint foglalkoztatott ügykezelőkre és fizikai alkalmazottakra is kiterjed, kivéve ha a Munka Törvénykönyve ettől eltérően nem rendelkezik.

 

A szabályzat előírásait 2001. október 18. napjától kell alkalmazni.

 

A szabályzat hatályba lépésével egyidőben hatályát vesztik azok a polgármesteri vagy jegyzői utasítások, melyek a szabályzatban rögzített tárgykörökben korábban kiadásra kerültek.

 

Makó, 2001.október 4.

 

 

                                                                                                                             Dr. Bánfi Margit s.k.

                                                                                                                                       jegyző


 

 

I. FEJEZET

 

A HIVATAL KÖZTISZTVISELŐINEK MUNKARENDJÉRE, MUNKAIDŐ-BEOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

 

1.)    A munkaidő heti 40 óra.

a)      Az általános munkaidő-beosztás szerinti munkaidő:

 

hétfőn, kedden és csütörtökön:                           7,30 órától                  16,00 óráig

szerdán:                                                               7,30 órától                  17,30 óráig

pénteken:                                                             7,30 órától                  12,00 óráig tart.

 

b)      A munkaidőn belül 12,00 óra és 13,00 óra közötti időszakban a munkavégzés megszakításával, naponta 30 perc munkaközi szünet (ebédszünet) jár.

 

c)      Az általános munkaidő-beosztás szerint dolgozó köztisztviselők – eltérő vezetői rendelkezés, kiküldetés vagy a Ktv 40/B §-a szerinti kirendelés kivételével – munkaidőben kötelesek a Polgármesteri Hivatalban tartózkodni, és a munkaköri leírásukban foglalt munkát végezni.

 

d)      Az általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselő jelenlétének igazolására a közszolgálati szabályzat mellékletét képező jelenléti ív szolgál, melyre az érkezés és a távozás idejét óra-perc megjelöléssel kell felvezetni, és a köztisztviselő aláírásával igazolni. A szervezeti egységek kijelölt ügyintézői a jelenléti ív alapján, havonta kötelesek kimutatni a munkából való távolmaradást, annak okát, a késések tényét.  A köztisztviselő köteles a szervezeti egység vezetőjénél indokolni a késés vagy hiányzás okát. A negyedévenként összesített kimutatások alapján a személyzeti és munkaügyi előadó köteles tájékoztatni a jegyzőt a késésekről és hiányzásokról. A köztisztviselő fegyelmi vétséget követ el, ha az indokolatlan késés rendszeresen előfordul, vagy a köztisztviselő indokolatlanul hiányzik.

 

(2) Az általános munkaidő-beosztás szerint dolgozó ügyintéző köztisztviselő a munkaidő alatt a munkahelyről csak hivatalos ügyben vagy sürgős magánügyben, a szervezeti egység vezetője, vezető köztisztviselő a jegyző hozzájárulásával távozhat.

 

II. FEJEZET

 

RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

 

1)      A köztisztviselő munkanapon az általános munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívül, vagy a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon is kötelezhető rendkívüli  munkavégzésre.

Rendkívüli munkavégzésnek számít a közszolgálati szabályzat I/1/a) pontjában meghatározott munkaidőn túl, illetve a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített ügyelet vagy készenlét, a kijelölt tartózkodási helytől függetlenül.

A rendkívüli munkavégzést a jegyző – a feladat és a rendkívüli munkavégzés időpontjának rögzítésével – írásban rendeli el. A rendkívüli munkavégzést elrendelő irat egy példányát a köztisztviselő, egy példányát a szervezeti egység vezetője kapja meg.

 

2)      A rendkívüli munka végzéséért – a kinevezett vagy megbízott vezető köztisztviselő kivételével – szabadidő jár.

a)      Munkanapon, a közszolgálati szabályzat I/1/a) pontjában meghatározott munkaidőn kívüli időpontban végzett rendkívüli munkáért a ténylegesen ledolgozott idővel azonos mértékű szabadidő jár a köztisztviselőnek.

b)     A heti pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

 

3)      A szabadidőt a köztisztviselő és a szervezeti egység vezetője között egyeztetett módon, a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül ki kell adni és azt ki kell venni.

a)      A kivett szabadidőt a közszolgálati szabályzat I. fejezete szerinti nyilvántartásnál ledolgozott időként kell figyelembe venni.

b)     Abban az esetben, ha a szabadidőt, a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül nem lehet kiadni, akkor a Ktv. 40.§ )6) bek. előírásai szerint meg kell váltani.

 

4)      A rendkívüli munkavégzés elrendelését, a ténylegesen ledolgozott időt, a ledolgozott időért járó szabadidőt, a kiadott, illetve kivett szabadidőt és a megváltott szabadidőt szervezeti egységek kijelölt ügyintézői tartják nyilván.

 

 

III.FEJEZET

 

A KÖZTISZTVISELŐ MUNKAKÖRÉBE NEM TARTOZÓ MUNKA VÉGZÉSÉRE

ÉS DÍJAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

 

1)      A köztisztviselő, az eredeti munkaköre ellátása mellett, a jegyző írásbeli utasítására a munkakörébe nem tartozó (a munkaköri leírásában fel nem sorolt) munkát is köteles végezni (helyettesítés). Helyettesítésnek számít, ha a köztisztviselő a tartósan távollevő köztisztviselő munkakörébe tartozó feladatot, a távollevő köztisztviselő helyett 30 napot meghaladóan ellát, illetve a betöltetlen munkakörbe tartozó feladatot részben vagy egészben többletfeladatként lát el. A helyettesítő köztisztviselő személyét – a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve – a jegyző jelöli ki.

 

2)      A többletfeladatot ellátó köztisztviselőnek a helyettesítés idejére, a helyettesítés első napjától számítva helyettesítési díj jár, kivéve ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, vagy a helyettesítés a rendes szabadság miatt szükséges. Abban az esetben, ha helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, a betöltetlen munkakörre meghatározott feladatok 30 napot meghaladó ellátásáért a vezetőnek is jár helyettesítési díj.

 

3)      A helyettesítési díj mértéke a helyettesítés idejével arányosan, a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25%-a.

 

 

IV. FEJEZET

 

A KÖZTISZTVISELŐK IDEGENNYELV-TUDÁSI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ

JOGOSULTSÁGÁNAK SZABÁLYAI

 

 

1)      Azokban a munkakörökben, amelyekben idegen nyelv használata szükséges, a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

 

2)      Azoknak a köztisztviselőknek, akik angol, vagy francia vagy német nyelvből rendelkeznek államilag elismert nyelvvizsgával, a Ktv. 48.§-ában meghatározott módon, alanyi jogon jár az idegennyelv-tudási pótlék.

 

3)      A közszolgálati szabályzat mellékletében felsorolt munkaköröket ellátó köztisztviselők – az előző pontban rögzített jogosultság mellett – a Ktv. 48.§-a szerinti módon idegennyelv-tudási pótlékra abban az esetben is jogosultak, ha román vagy lengyel nyelvből rendelkeznek államilag elismert nyelvvizsgával.

 

4)      A határozott időre kinevezett és a részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra időarányosan jogosult.

 

V. FEJEZET

 

A KÖZTISZTVISELŐKET MEGILLETŐ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ

JOGOSULTSÁG SZABÁLYAI

 

 

 

Természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány biztosítása

 

1)      A határozatlan időre kinevezett köztisztviselő számára a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt, a határozott időre kinevezett köztisztviselőnek a kinevezésének időtartamára étkezési utalvány jár. A munkáltatói érdek kivételével nem jogosult az étkezési utalvány igénybevételére a köztisztviselő abban az időszakban, amikor a munkáltató illetményt nem fizet a számára.

 

2)      Az étkezési utalvány havi értéke 1.400 Ft/fő.

 

5)      Az étkezési utalványt a köztisztviselő havonta, a tárgyhónapot megelőző hónapban, a TAH által készített illetményjegyzék megérkezése napjától a bérfizetés napjáig veheti át a Pénzügyi Osztály kijelölt ügyintézőjétől a pénztárban.

 

6)      Abban az esetben, ha a köztisztviselő olyan étkezési utalványt vett át, amely bármilyen okból nem illeti meg, a rendezésnél a többletet a következő havi utalványok értékébe be kell számítani. Ha a beszámításra nincs lehetőség, a többlet utalványok értékét a köztisztviselő illetményéből le kell vonni.

 

 

VI. FEJEZET

 

A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI

 

 

9) A köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény 15.§-ának és 31.§-ának (7)-(9) bekezdéséhez kapcsolódva a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának megszűnése, vezetői megbízásuk visszavonása esetén munkaköri feladataikat és az azok ellátásával összefüggő információkat és ügyiratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek.

 

10) Az átvevő az új ügyintéző és a közvetlen munkahelyi felettes, az új vezetői megbízással rendelkező vezető, ezek hiányában az aljegyző, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi felettes által megjelölt köztisztviselő lehet.

 

11) A munkakör átadást átadás-átvételi jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői munkakör átadás-átvétele esetén az aljegyző tartozik kézjegyével ellátni, igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.

 

12) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a személyzeti és munkaügyi előadónak a személyi anyaghoz való csatolás, a negyedik példányt irattározás céljából a központi iratkezelő részére kell átadni.

 

13) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv különösen térjen ki a jegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására, a munkakör átadását követő időszak legfontosabb aktuális szakmai feladataira.

 

14) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a közszolgálati jogviszony, ill. a vezetői megbízás megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.

 

15) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes szervezeti egység vezetője határozza meg az alábbi rendelkezések keretei között. Az illetékes szervezeti egység vezetője a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik.

 

16) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyintéző az ügyiratokkal előadói munkanaplója alapján köteles elszámolni.

 

17) A közszolgálati jogviszony megszűnése, belső áthelyezés esetén, ill. a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő iktatmányokat a közvetlen munkahelyi felettesével egyeztetni.

 

18) Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadására-átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további intézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket.

 

19) A munkakör átadás-átvételének folyamatát 4 példányban készülő jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá és a munkahelyi vezető tartozik kézjegyével ellátni.

 

20) Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv személyzeti és munkaügyi előadónak átadott példányát az Elszámolólap mellékleteként kell kezelni és az átadás tényét az Elszámolólapra rá kell vezetni.

 

 

VII. FEJEZET

 

A KÖZTISZTVISELŐKNEK ADHATÓ EGYÉB JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ

JOGOSULTSÁG SZABÁLYAI

 

 

A köztisztviselőknek adható juttatásokra vonatkozó jogosultság a Ktv. és Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület 29/2001. (X.18.) Makó ör. alapján ál fenn.

 

A)    Illetményelőleg biztosítása

 

1)      A határozatlan időre kinevezett köztisztviselő számára, kérésére illetményelőleg adható.

Illetményelőleget az a köztisztviselő kaphat, akinek – a lakhatási, lakásépítési, - vásárlási támogatás kivételével – nincs a Polgármesteri Hivatallal szemben tartozása.

 

2)      Az illetményelőleg legnagyobb mértéke a képviselőtestület által megállapított illetményalap maximum hatszorosa lehet, de nem lehet olyan mértékű, amely után a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltatónak jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezne.

 

3)      Az illetményelőleget havi egyenlő részletekben, a köztisztviselő kérelmében meghatározott időtartam, de legfeljebb hat hónap alatt kell az illetményből levonni. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a teljes hátralék összeget le kell vonni az illetményből, vagy ha ez nem lehetséges, a hátralékos összeget vissza kell fizetni.

 

4)      A köztisztviselő számára engedélyezhető illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részletek összege nem lehet több, mint a köztisztviselő havi illetményének adó és járulékokkal csökkentett összegének 33 %-a.

 

5)      Az illetményelőleget a Pénzügyi Osztályon a Közszolgálati Szabályzat mellékletét képező formanyomtatványon kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét, adóazonosító számát, a kért összeget és azt, hogy az illetményelőleget hány hónap alatt fizeti vissza. A kérelmen a Pénzügyi Osztály igazolja, hogy a kért összeg nem haladja meg a 4. pontban meghatározott mértéket és azt, hogy az illetményelőleg részleteinek bevonásához szükséges feltételek fennállnak.

 

6)      A kérelem teljesítéséről a jegyző dönt. A jegyző a kérelmen,  a kifizethető összeg és a törlesztési idő rögzítésével engedélyezi az illetményelőleg kifizetését.

 

7)      Az illetményelőleg kifizetésének engedélyezését követően a kérelmezőnek a Pp. 196.§-ában meghatározott magánokirattal, írásban nyilatkoznia kell – a Pénzügyi Osztályon – arról, hogy az illetményelőleget felvette és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az illetményelőleg törlesztő részletét az illetményéből levonják.

 

8)      Az illetményelőleget a köztisztviselő Pénzügyi Osztály kijelölt ügyintézőjétől a pénztárban készpénzben veszi fel.

 

B)     Képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás biztosítása

 

1)      A munkáltatói jogkör gyakorlója az önkormányzat hivatala céljainak megfelelő tanulmányai folytatása esetén képzési-továbbképzési támogatásban részesítheti a köztisztviselőt.

 

2)      Iskolarendszerű, és nem iskolarendszerű képzésben részt vevő köztisztviselő támogatást csak az Mt. 110-116.§-aiban foglaltak szerint kötött tanulmányi szerződés szerint kaphat.

 

3)      Iskolarendszerű, és nem iskolarendszerű képzésben (továbbiakban: képzésben) tanulmányi szerződés csak azzal a köztisztviselővel köthető, aki a munkaköre ellátásához vagy magasabb szintű ellátásához szükséges és ahhoz kapcsolódó képzettséget kívánja megszerezni. A köztisztviselő munkaköréhez nem szükséges képzésre tanulmányi szerződés nem köthető.

 

4)      A képzésben a tanulmányi szerződés alapján adható támogatás mértéke személyenként nem lehet több, mint a képzés számlával igazolt költsége és évente nem haladhatja meg a képviselőtestület által megállapított illetményalap tízszeresét. A költségeket Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület Polgármesteri Hivatala nevére kiállított számával kell igazolni.

 

5)      A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújthat az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelvek esetében. A Közszolgálati Szabályzat hatálybalépését követően kötött, nyelvvizsga megszerzésére irányuló új tanulmányi szerződések esetén a dolgozó mindaddig nem jogosult pótlékra, amíg a szabályzat szerint egyébként adható vagy járó pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

 

6)      Nyelvvizsga megszerzéséhez, tanulmányi szerződés alapján adható támogatás mértéke személyenként nem lehet több, mint a képzés számlával igazolt költsége és évente nem haladhatja meg a közgyűlés által megállapított illetményalap ötszörösét. A költségeket Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület Polgármesteri Hivatala nevére kiállított számlával kell igazolni.

 

7)      A tanulmányi szerződés iránti kérelmet – az osztályok vezetőinek véleményével ellátva – a jegyzőhöz írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan információt, mely alapján elbírálható a képzés szükségessége, indokoltsága.

 

8)      A megkötött tanulmányi szerződés egy példányát a köztisztviselő személyi anyagához kell csatolni.

 

9)      A munkáltató kötelezheti a köztisztviselőt, hogy a munkáltató által kijelölt vagy szervezett továbbképzésben vegyen részt. Ebben az esetben a tanulmányi szerződésre és a költségek mértékére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

 

C)    Lakhatási, lakásépítési, vásárlási támogatás biztosítása

 

1)      A köztisztviselő számára, kérésére e szabályzat előírásai szerinti feltételekkel az OTP Bank Rt Makói fiókja kezelésében lévő Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal lakásépítési számláján rendelkezésre álló forrásból, lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint lakótelek vásárlásához támogatásként, kamatmentes kölcsön adható.

 

2)      A lakásépítési alap célja az, hogy a munkáltató kamatmentes kölcsön nyújtásával biztosítsa a munkaerő megtartását. A lakásépítési alap forrásai: Makó Város Önkormányzati Képviselőtestület költségvetése, a támogatásban részesültek által befizetett törlesztő részletek, a késedelmes visszafizetés miatt befizetett kamat, a visszafizetett kölcsönhátralék.

 

3)      Kamatmentes kölcsön a következő együttes feltételek fennállása alatt adható:

 

a)      A kölcsönt igénylő legalább három éve közszolgálati jogviszonyban áll és határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezik.

b)      A vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága eléri és nem haladja meg – a lakáscélú támogatásokról szóló külön jogszabályban meghatározott – méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg vételára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget.

c)      A kölcsönnel vásárolt,épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, a tulajdonában álló lakás korszerűsítésével, illetőleg a lakótelep vásárlásával saját maga lakáshelyzetét rendezi.

d)      Vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel.

e)      Hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra Makó Város Önkormányzata javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakás, lakótelek vásárlása esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre.

f)       A köztisztviselő Makó Város Önkormányzatai Képviselőtestület Polgármesteri Hivatalával, mint munkáltatóval megállapodást, az OTP Bank Rt Makói fiókjával kölcsönszerződést köt és vállalja megállapodásban, továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését. Tudomásul veszi, hogy a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a kölcsönigénylőt (támogatottat) terheli.

 

4)      További feltétel:

a)      A lakásépítés, lakásvásárlás esetén a köztisztviselőnek, a házastársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, haszonélvezeti joga vagy bérleti jogviszonya nincs. Kivételt képez:

-         ha a meglévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti, illetve az

-         ha a saját, a házastársa, kiskorú gyermeke, vagy együttköltöző családtagjai tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése, vagy öröklés útján került tulajdonába,

-         a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,

-         a lakást haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban lakik. (Nem tekintendő lakásbérleti jogviszonynak az átmeneti jelleggel bérbe adott lakás.)

 

b)      A lakás korszerűsítése, bővítése esetén a köztisztviselőnek, a házastársának, kiskorú gyermekének a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.

 

c)      A lakás vagy lakótelek vásárlás, lakásépítés, - bővítés, - korszerűsítés Makón valósul meg.

 

5)      Nem adható támogatás:

a)      ha a támogatás a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne,

b)      annak, aki a munkahelye szerinti településen lévő lakástulajdonát elajándékozta,

c)      az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (a vételi jog jogosultja) által történő megvásárlásához, a bérlakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez,

d)      annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

 

6)      Ismételt munkáltatói támogatás kizárólag az előző tartozás – a kölcsönszerződés szerint történő – visszafizetését követően nyújtható, engedélyezhető.

 

7)      Munkáltatói kölcsön lakásépítés, - bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakótelek, illetőleg lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően adható.

 

8)      A munkáltatói kölcsön mértékét a munkáltató a lakásépítési számlán rendelkezésre álló pénzügyi fedezet és az igénylők száma szerint határozza meg.

 

9)      A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):

 

a)      Lakásépítés, - vásárlás esetén legfeljebb 15 év

b)      Lakásbővítés esetén legfeljebb 10 év.

c)      Korszerűsítés esetén legfeljebb 5 év.

d)      Lakótelek vásárlás esetén legfeljebb 5 év.

e)      A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.

 

10)  A támogatás kérése, elbírálása:

 

a)      A munkáltatói támogatás iránti kérelmet – a Közszolgálati Szabályzat melléklete szerinti nyomtatványon – a köztisztviselő a szervezeti egysége vezetőjének részletes írásbeli javaslatával ellátva az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt a Pénzügyi Osztály kijelölt ügyintézőjénél adja le.

b)      Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti 3 munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek  elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

c)      A Pénzügyi Osztály kijelölt ügyintézője a munkáltatói kölcsön iránt kérelmeket a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az igényjogosultság feltételeinek figyelembevételével tesz javaslatot a munkáltatónak az adható támogatás összegére és a futamidőre. A pénzügyi fedezet hiánya esetén a Pénzügyi Osztály ügyintézője -–a szakmai előkészítés mellett – nyilvántartásba veszi a kérelmeket. Erről és az érdemi döntés várható idejéről értesíti a kérelmezőt.

d)      A szakmailag előkészített kérelmet a Pénzügyi Osztály felterjeszti döntésre jogosult vezetőnek, a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

 

11)  A munkáltatói kölcsön adásáról, a kölcsön összegéről és futamidejéről – a munkáltatói érdeket és a lakásépítési számlán rendelkezésre álló forrást, továbbá a köztisztviselő közvetlen munkahelyi felettesese véleményét figyelembe véve – a munkáltatói jogkör gyakorlója (jegyző) dönt.

 

12)  A döntést követően a Pénzügyi Osztály készíti el a munkáltatói támogatásról és annak feltételeiről szóló megállapodást, a megállapodás aláírását követően pedig intézkedik a kölcsön folyósítása ügyében.

 

13)  A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós:

 

a)      a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,

b)      a felvett kölcsön felhasználását a megállapított határidőben nem kezdte meg,

c)      vállalt beépítési kötelezettségének a megállapított határidőben nem tett eleget, illetőleg az épített lakás nem éri el, vagy meghaladja a méltányolható lakásigénye mértékét,

d)      a havi törlesztés fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,

e)      közszolgálati jogviszonya megszűnt, kivéve ha a közszolgálati jogviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a köztisztviselő munkakörének megszűnése, a nyugellátásra való jogosultság megszerzése, átszervezés, létszámcsökkentés, egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján alkalmatlanság miatt szűnt meg (ebben az esetben a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza),

f)       a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel,

g)      más súlyos szerződésszegést követett el.

 

14)  A kölcsönszerződést, a pénzintézet egyidejű értesítésével írásban kell felmondani. A kölcsönszerződés felmondása esetén a kölcsön hátralékát és a kezelési költséget egy összegben kell visszafizetni, illetve megfizetni. Késedelmes visszafizetés esetén, a késedelem idejére, a Ptk-ban meghatározott kamatot kell kérni. A munkáltatói jog gyakorlója – különösen méltányolható esetben, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az adóssal megállapodást köthet a tartozás részletekben történő visszafizetéséhez.

 

15)  A havi törlesztési fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén – a hitelt folyósító pénzintézet értesítését követően – a Pénzügyi Osztály azonnal köteles, a kézhezvételtől számított 8 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezett személyeket.