Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete

24/2001. (IX.27.) Mökt. rendelete az önkormányzat

tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről

 

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 3. § (1) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében valamint a 42. § (2) bekezdésében, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:

 

ELSŐ RÉSZ

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

i.  fejezet

 

A rendelet hatálya

 

Ör. 1. §

 

(1)E rendelet hatálya kiterjed Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

 

(2)A lakás, helyiség fogalmát a lakások komfortfokozatát és a rendelet által használt egyéb fogalmakat a Polgári Törvénykönyvben (továbbiakban: Ptk.) és a Lakástörvényben foglalt értelmező rendelkezések határozzák meg. 

 

MÁSODIK RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

 

II. FEJEZET

 

A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

 

Ör. 2. §

 

(1)Az önkormányzat tulajdonában lévő, a bérbeadás célját szolgáló lakás (továbbiakban: önkormányzati bérlakás) bérbe adható:

a)szociális helyzet alapján;

b)szabadpiaci feltételekkel;

c)költségelven;

d)bérlőkijelölési jog alapján;

e)lakáscsere útján;

f)az e rendeletben meghatározott közérdekű célból, önkormányzati érdekből;

g)garzonlakáshoz jutás útján;

h)nyugdíjasházban lévő lakáshoz jutás útján.

 

(2)Az (1) bekezdés a), b), c), g) és h) pontjában meghatározott jogcímen bérbe adandó lakásra a kérelmezőnek pályázatot kell benyújtania az önkormányzat pályázati felhívását követően.

Az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett jogcímen és a 4.§ (6) bekezdése szerinti méltányossági alapon történő bérbeadás ez alól kivételt képez.

 

(3)A kérelmező egyszerre több lakásra is benyújthatja a pályázatát. Ilyenkor az azonos típusú önkormányzati bérlakások pályázatához tartozó mellékleteket elegendő egy példányban benyújtani.

 

(4)Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásról a képviselő-testület dönt. A megüresedő önkormányzat bérlakás (1) bekezdés a), b), c), g) és h) pontjában megnevezett jogcím szerint történő kijelöléséről, valamint a pályázati kiírásról a Tulajdonosi Bizottság dönt..

 

(5)Önkormányzati bérlakásra – fő szabályként – csak legfeljebb 5 évre, határozott idejű vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződés köthető.

Ettől a szabálytól akkor lehet eltérni, ha azt törvény vagy e rendelet külön rendelkezéssel lehetővé teszi.                   

III. fejezet

 

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS PÁLYÁZATI ÚTON TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

 

Ör. 3. §

 

(1)A pályázati kiírás teljes szövegét az önkormányzat polgármesteri hivatalában lévő hirdetőtáblán, és az önkormányzat hivatalos lapjában, a Makói Hírekben közzé kell tenni. A hirdetőtáblán történő közszemlére tétel 15 napnál rövidebb idő nem lehet. A Makó Hírekben történő megjelentetés a pályázati határidő letelte előtt legalább két alkalommal kell, hogy megtörténjen.

 

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;

b)a bérbeadás 2. § (1) bekezdés szerinti jogcímét;

c)a bérbeadás időpontjában a lakásra érvényes bérleti díj mértékét;

d)szociális alapon bérbe adható  önkormányzati bérlakás esetén

·a rendelet 4. fejezete szerinti feltételeket igazoló - tételesen felsorolásra kerülő -  dokumentumokat, nyilatkozatokat;

·a pályázó lakáskörülményeit leíró beadványt, illetve a pályázat egyéb szociális indokait;

e) szabadpiaci alapon bérbeadható bérlakás esetében a lakbér - a rendelet 7.§-a alapján  meghatározott - pontos összegét.

f)Költségelven történő bérbe adás esetén

·         a költségelvű lakbér ezen rendelet szerinti megállapításának és emelésének általános szabályait,

·         a pályázattal érintett lakás lakbérét összegszerűen, egy hónapra vetítve,

·         azt a tájékoztatást, hogy a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a költségelvű lakbér ezen rendelet szerinti megállapításának szabályait ismeri, és elfogadja;

g)a lakás bérbeadására vonatkozó egyéb feltételeket (helyreállítás, felújítás stb.);

h)a pályázat tartalmára vonatkozó követelményeket;

i)a pályázat benyújtásának határidejét, helyét;

J)a pályázat elbírálásának idejét, közlésének módját;

k)a pályázati feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot.

l.) Szabadpiaci alapon és költségelven való bérbeadás esetén azt a feltételt, hogy képviselő-testület a lakbér mértékét minden év március 1-jével– legfeljebb a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamat mértékével – emeli.

 

(3)Amennyiben a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, azt 8 napos határidő kitűzésével vissza kell adni hiánypótlásra kell visszaadni. Ennek eredménytelensége esetén a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni.

 

(4)A nyilvántartásba vett pályázatokat a Képviselőtestület Szociális Bizottságának Lakásügyi Albizottsága (továbbiakban: lakásügyi bizottság ) megvizsgálja, sorolja, és a beadási határidőtől számított 30 napon belül javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a bérlő személyére. Szociális alapon bérbe adható lakás esetében az érintett bizottság tagjai szükség szerint környezettanulmányt végezhetnek. A környezettanulmány során a lakásügyi bizottság tagjai a pályázatban foglaltakról a helyszínen győződnek meg.

 

(5)A pályázat nyertese az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötheti meg a bérleti szerződést a bérbeadóval. Amennyiben erre a pályázó hibájából nem kerül sor, abban az esetben pályázata, illetve kijelölése hatályát veszti.

 

(6)A Képviselő-testület megjelölheti azt a sorrendben következő pályázót is, akivel a nyertes pályázó kiesése esetén bérleti szerződést lehet kötni.

 

 

(7)Amennyiben a pályázat a képviselő-testület megállapítása szerint valótlan adatokat, nyilatkozatokat tartalmaz, a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni.

 

IV. fejezet

Önkormányzati BÉRlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei

 

Ör. 4. §

 

(1)Önkormányzati bérlakás szociális alapon csak annak a nagykorú magyar állampolgár pályázónak adható bérbe, aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek, és akivel szemben nem áll fenn kizáró ok.

 

(2)Szociális alapon az Ör. 2. § (2) bekezdése szerinti pályázat akkor nyújtható be, ha a pályázó:

a)  és a vele együtt költöző családtagjainak egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg:

·         egy vagy két gyermeket nevelő vagy gyermektelen család esetén a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét; három vagy több gyermeket, illetve fogyatékos gyermeket nevelő család esetében a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét ;

·         egyedülálló esetén a mindenkori nyugdíjminimum két és félszeresét.

Az egy főre eső havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.

b)  legalább 5 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Makó Város közigazgatási területén és/vagy munkahelye - szintén legalább 5 éve - a városban van;

c)  továbbá a vele együtt költöző személyek együttesen 500.000 Ft. forgalmi értéknél nagyobb ingó vagyonnal továbbá vagyoni értékű joggal nem rendelkeznek, valamint;

d)   a maga és vele együtt költöző családja lakhatását önerőből biztosítani  nem képes.

 

(3)Nem jogosult - a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem - szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy:

 

a)aki, valamint a vele együtt költöző családtagja az ország területén bárhol rendelkezik, vagy már rendelkezett önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, üdülőtelekkel, és azt a pályázati ajánlat benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta, vagy elidegenítette.

b)aki Makó városban önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról 5 éven belől pénzbeli térítés ellenében lemondott;

c)akinek bérleti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg.

 

 

d) aki önkormányzati bérlakásban jogcím nélküli lakáshasználó, vagy üresen álló lakást a bérbeadó hozzájárulása nélkül önkényesen elfoglalt, kivéve ha a végrehajtás foganatosítása előtt a lakást önként elhagyta és a végrehajtással kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a lakáshasználati és közüzemi díjakat kifizette.

e)akinek az önkormányzati bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonya bírósági ítélet alapján szűnt meg, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 5 évig.

f)akinek jövedelme nem nyújt fedezetet a lakbér és közüzemi díjak megfizetésére.

 

(4)A (3) bekezdés f) pontja alapján kizáró ok akkor állapítható meg, ha az egy főre eső havi nettó jövedelem:

a)   egyedülálló pályázó és összkomfortos, valamint komfortos komfortfokozatú  lakás esetén nem éri el legalább a mindenkori nyugdíjminimum 50%-a összegének 1,7-szeresét;

b)   nem egyedülálló és összkomfortos, valamint komfortos komfortfokozatú lakás esetén nem éri el legalább a mindenkori nyugdíjminimum 50%-a összegének 1,2-szeresét,

c)   egyedülálló pályázó és félkomfortos vagy komfort nélküli komfortfokozatú lakás esetén nem éri el legalább a mindenkori nyugdíjminimum 50%-a összegének 1,2-szeresét;

d)   nem egyedülálló pályázó és félkomfortos vagy komfort nélküli komfortfokozatú lakás esetén nem éri el legalább a mindenkori nyugdíjminimum 50%-át.

 

(5) A (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadnak kell tekinteni azt is, ha a résztulajdonost legalább egy szoba kizárólagos, az egyéb helyiségek vonatkozásában pedig közös használati jog illeti, vagy illette meg. Az öröklés útján szerzett haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ingatlanrészt, amennyiben azt nem az igénybejelentő örökös, hanem a haszonélvezeti jog jogosultja használja, ebben a vonatkozásban nem kell figyelembe venni.

 

(6)A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben üresen álló vagy megüresedő önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján bérbeadhat,ha

 

a)      a két - vagy többgyerekes családok esetében a család- és gyermekvédelmi, a család egyben tartását célzó szempontok érvényesítése indokolja azt,

 

b)     a saját és a vele együttköltöző családtagjai lakhatási feltételei nem felelnek meg a közegészségügyi feltételeknek, és azt önerejükből nem képesek megoldani,

 

 

c)      a kérelmezőnek és a vele együttköltöző családtagjainak az egy főre eső havi nettó jövedelme legfeljebb 10%-kal haladja meg a 4.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemhatárokat.  

 

(7)A családi és lakhatási körülmények vizsgálata során a Lakásgazdálkodási Albizottság környezettanulmányt végez a méltánylás feltételeinek megállapítására. A Lakásgazdálkodási Albizottság a döntéselőkészítési eljárás szakaszában előzetes véleményezési és rangsorolási jogkört gyakorol.

 

(8)A méltányossági alapon történő bérbeadásra irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

 

(9)A kérelemhez csatolni kell a (6) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek alátámasztására szolgáló alábbi dokumentumokat:

 

-          a (6) bekezdés c) pontja szerinti jövedelemről szóló igazolást,

-         Makó Város közigazgatási területén található bejelentett lakóhely és munkahely igazolását,

-         az együttköltöző családtagok számáról szóló nyilatkozatot,

-         a lakbér és a közüzemi díjak megfizetésének vállalására vonatkozó nyilatkozatot,

-          a kérelmező lakáskörülményeinek leírását.

 

(10) A (6) bekezdésben foglalt méltányossági szempontok figyelembevétele alapján a képviselő-testület mérlegelési jogkörében eljárva dönt az önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásáról.

 

 

Ör. 5. §

 

(1)A képviselőtestület szociális önkormányzati bérlakás pályázati kiírásában az elbírálás során fiatal házas pályázó esetén előnyként jelölheti meg azt a körülményt, ha a fiatal házas lakásgondja hosszú távú megoldása érdekében Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel - legalább a bentlakás időtartamára - lakáscélú előtakarékossági szerződés köt, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizeti. Ez esetben a fiatal házasoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a lakáscélú előtakarékossági szerződés teljesítését a lakásügyi bizottság 6 hónaponként ellenőrizze;

 

(2)Ha a fiatal házas bérlő az (1) bekezdésben megjelölt előtakarékossági vállalását nem teljesíti, a lakásbérleti jogviszonyát a képviselőtestület erre tekintettel – 6 hónapos felmondási idő közbeiktatásával – felmondhatja.

 

(3)Az elvárt lakáscélú megtakarítás éves minimális nagyságrendjét a a pályázati kiírásban meg kell jelölni.

 

 

 

 

 

Ör. 6. §

 

(1)Szociális helyzet alapján igényelt önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés legfeljebb 5 évi határozott időtartamra köthető.

 

(2)A bérlő kérelmére a lakásbérleti szerződés lejártakor további 5 évi időtartamra meghosszabbítható mindaddig, amíg a jogosultság feltételei fennállnak. 

 

(3)A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha

a)a bérlőnek bérleti- illetve közüzemi díjtartozása van,

b)a bérlőnek bérleti- illetve közüzemi díjtartozása nincs ugyan, de a lakásbérleti jogviszonya időtartamára kettő évre visszatekintve három hónapot meghaladóan díjtartozása volt, továbbá

c)a bérlő az önkormányzati bérlakásra jogosultság feltételeit nem igazolja ezen fejezet rendelkezései szerint.

 

(4)Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, bérlő kifejezett kérelmére költségelven köthető vele újabb lakásbérleti szerződés, feltéve, hogy

a)a bérlőnek bérleti- illetve közüzemi díjtartozása nincs, és

b)a lakásbérleti jogviszonya időtartamára kettő évre visszatekintve három hónapot meghaladóan díjtartozása nem volt.

Amennyiben a bérlő a költségelven történő lakásbérlet feltételeit nem vállalja, a lakásbérleti szerződés lejártakor - kártalanítási igény nélkül - elhelyezéséről maga köteles gondoskodni és köteles a lakást elhagyni.

 

(5)A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés a bérlő által lakott bérlakásra nem alkalmazható ha a bérlakást az önkormányzat a bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján, ezen a jogcímen nyert támogatás segítségével vásárolta, vagy építette. Ez esetben a bérlőnek csak költségelven működtethető önkormányzati bérlakás ajánlható fel. Ha ilyen lakással a bérbeadó nem rendelkezik, a bérlő a lakásbérleti szerződés lejártakor - kártalanítási igény nélkül - elhelyezéséről maga köteles gondoskodni és köteles a lakást elhagyni.

 

(6)A (4) bekezdés szerinti bérlőkijelöléskor a 6. fejezet rendelkezéseit kell – értelemszerű módosításokkal - alkalmazni. 

 

V. fejezet

Önkormányzati bérlakás szabadpiaci feltételekkel történő bérbeadásának feltételei

 

Ör. 7. §

 

 

(1)          Szabadpiaci feltételekkel bérbeadott lakásnak minősül az az önkormányzati bérlakás, melyet a képviselő-testület ezen fejezet szerint ad bérbe.

(2)          Az egyes lakások lakbérének pontos összegét a lakásbizottság határozza meg a (3)-(5) bekezdések alapján.

(3) A szabadpiaci feltétekkel bérbeadható bérlakás lakbér alapjának mértéke:

            a) összkomfortos lakás esetén 550,-Ft/m2/ hónap,

b) komfortos lakás esetén 500,-Ft/m2/ hónap,

c) félkomfortos lakás esetén 450,-Ft/m2/ hónap,

d) komfort nélküli lakás esetén 400,-Ft/m2/ hónap.

(4) A lakbér mértéke függ az (3) bekezdésben felsorolt tényezőkön kívül:

            a) a lakás állapotától, minőségétől, ennek megfelelően a lakásbizottság a  lakbér megállapításánál  a (3) bekezdésben meghatározott tényezők figyelembevételével meghatározott összegtől legfeljebb 20%-kal eltérhet;

          b) a lakás fekvésétől, ennek megfelelően a Lakásbizottság a  lakbér megállapításánál  az (3) bekezdésben meghatározott tényezők figyelembevételével meghatározott összegtől legfeljebb 50%-kal eltérhet.

(5) A (3) és (4)  bekezdésben meghatározott feltételeket együttesen is figyelembe lehet venni.

(6) Nem tehet pályázati ajánlatot:

a./aki Makó városban önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyával rendelkezik,

b./akinek - az adott lakás pályázati kiírásának időpontjában - Makó Város Önkormányzata felé        lakbér hátraléka áll fenn,

c./ha a pályázó és a vele együtt költöző családtagjai  havi átlagos nettó összjövedelemének 33%-a kevesebb mint a megpályázott lakás havi lakbére.

(7) Nem minősül jövedelemnek a (6) bekezdés c./ pontja szempontjából az alkalmi munkából származó jövedelem.

(8) A (6) bekezdés a. pontja alól kivétel abban az esetben tehető, ha a – közüzemi díj hátralékkal nem rendelkező - pályázó a 4.§ alapján szociális alapon bérbeadott  önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyával rendelkezik, de kisebb vagy nagyobb lakásba illetve más komfortfokozatú lakásba kíván költözni. Ebben az esetben a pályázónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy nyertessége esetén a korábbi bérleményét beköltözhető állapotban visszaadja a bérbeadónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül.

(9) A képviselő-testület a bérlő személyéről - a lakásbizottság javaslata alapján -  a pályázó  havi átlagos nettó jövedelmét, illetve  a pályázó és a vele együtt költöző családtagjai  havi átlagos nettó összjövedelmét figyelembe véve dönt.

 

 

VI.      FEJEZET

 

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS KÖLTSÉGELVEN TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEI

 

Ör. 8.§

 

(1)Költségelven azok az önkormányzati bérlakások kerülhetnek bérbeadásra, melyeket a képviselőtestület

a)   a bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján, ezen a jogcímen nyert támogatás segítségével vásárolt, vagy épített, illetve

b)   kifejezetten erre a célra kíván bérbe adni.

 

(2)Az ezen a jogcímen bérbeadása kerülő önkormányzati bérlakások lakbérét a képviselőtestület a bérlőkijelöléssel egyidőben állapítja meg az első évre vonatkozóan akként, hogy

a)új lakás esetén az ilyen lakásra megállapított éves lakbér nem lehet alacsonyabb, mint a lakás bekerülési költségének két százaléka, míg

b)nem új építésű, megüresedett vagy felújított lakás esetén az éves lakbér nem lehet alacsonyabb, mint a lakás forgalmi értékének két százaléka.

 

    

(3)Ha a (2) bekezdés szerint számított lakbér nem fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit, a képviselőtestület a lakbér mértékét a (2) bekezdésben foglaltaknál magasabb mértékben is megállapíthatja addig a mértékig, amíg az említett költségeket a lakbér már fedezi.

               

VII. fejezet

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS bérlőkijelölési jog alapján TÖRTÉNŐ BérbeadásÁNAK FELTÉTELEI

 

Ör. 9.§

 

(1)A Képviselő-testület - megállapodás alapján- a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett legfeljebb kétszeri bérlőkijelölési jogot biztosíthat más - nem önkormányzati - vállalat, intézmény, társadalmi és gazdasági szervezet részére.

 

(2)Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenértéke a lakás forgalmi értékének 50 %-a, kétszeri bérlőkijelölési jog a forgalmi érték 75 %-ának megfelelő összeg.

 

(3)Amennyiben közös megegyezéssel, vagy a lakásbérleti jogviszonyról történő lemondással szűnik meg a lakásbérleti jogviszony, és az önkormányzati bérlakást még mindig bérlőkijelölési jog terheli, a bérlő számára pénzbeli térítés csak abban az esetben fizethető, ha az összeg visszatérítését az önkormányzat részére az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult szerv vállalja.

 

(4)A bérlőkijelölési joggal érintett lakásokra egyebekben jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

 

 

VIII.fejezet

 

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS Lakáscsere útján történő bérbeadásÁNAK FELTÉTELEI

Ör. 10.§

 

(1)Az önkormányzati bérlakás bérlője a bérlakása vonatkozó bérleti jogát kizárólag másik lakásra cserélheti.

 

(2)A bérbeadó a lakáscseréhez történő hozzájárulását nem adhatja meg, ha:

 

a)az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakás bérleti szerződése határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szól és a csere folytán bérleti jogot szerző határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni;

b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati bérlakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

c)a lakás feletti rendelkezési jog vagy a lakásbérleti jog, hatósági vagy bíróság előtti eljárásban vitatott.

d)az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakás bérlőjének az bérbeadó felé lakbér- illetve közüzemi díjhátraléka van, és a lakáscsere jóváhagyásáról szóló döntést megelőzően a bérlő tartozását (tartozásait) nem egyenlíti ki;

e)a cserélő felek nem csatolják be a lakáscseréhez történő hozzájárulás érdekében az elbírálásához szükséges azon iratokat, melyekkel a bérbeadó nem rendelkezik.

 

(3)A lakáscseréhez történő hozzájárulás a képviselő-testület hatásköre.

ix. fejezet

 

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS Közérdekű célból, ILLETVE önkormányzati érdekből történő bérbeadásÁNAK FELTÉTELEI

 

Ör. 11. §

 

(1)A képviselő-testület közérdekű célok megvalósítása érdekében illetve önkormányzati érdekből bérbe adhat önkormányzati bérlakást, ha erre:

a)városrendezési célok megvalósítása érdekében lefolytatott kisajátítás,

b)katasztrófa helyzet, közveszély elhárítása miatt,

c)közfeladatot ellátó vagy az önkormányzati alapellátás magasabb színvonalú ellátása érdekében felsőfokú végzettségű szakember (köztisztviselő, közalkalmazott) elhelyezése

miatt van szükség.

 

(2)A (1) bekezdés b) és c) pontja szerint történő bérbeadás feltétele, hogy az érintett Makó város területén beköltözhető lakással ne rendelkezzen.

 

(3)Önkormányzati bérlakásra

a)városrendezési célok megvalósítása érdekében lefolytatott kisajátítás esetében bármilyen időtartamra;

b)katasztrófa helyzet, közveszély elhárítása miatt legfeljebb öt éves időtartamra;

c)közfeladatot ellátó vagy az önkormányzati alapellátás magasabb színvonalú ellátása érdekében felsőfokú végzettségű szakember (köztisztviselő, közalkalmazott) elhelyezése érdekében legfeljebb öt éves időtartamra

köthető lakásbérleti szerződés.

 

(4)A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalakor dönt arról, hogy az érintett lakásbérleti jogviszonyának időtartama alatt szociális, vagy szabadpiaci lakbért kell-e fizetnie.

 

(5)A bérlő kérelmére a lakásbérleti szerződés további legfeljebb 5 évi időtartamra meghosszabbítható mindaddig, amíg a bérlőkijelölésre okot adó helyzet fennáll. Az újabb bérlőkijelöléskor a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

(6) Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, bérlő kérelmére költségelven köthető újabb bérleti szerződés, feltéve, hogy a bérlőnek bérleti- illetve közüzemi díjtartozása nincs. Amennyiben a bérlő ennek feltételeit nem vállalja, a lakásbérleti szerződés lejártakor - kártalanítási igény nélkül - elhelyezéséről maga köteles gondoskodni és köteles a lakást elhagyni.

 

X. fejezet

 

Fiatalok garzonházÁBAN LEVŐ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

 

Ör. 12. §

 

(1)Önkormányzati bérlakás fiatalok garzonházában annak adható bérbe, aki:

a)állandó jellegű kereső tevékenységet végez, és lakáscélú előtakarékosságot vállal és teljesít, akkor ha a 35. életévet még nem töltötte be, és házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban áll, vagy

b)felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló hallgatója, és

c)az érintett fiatal vagy házastársa, illetőleg élettársa lakástulajdonnal, vagy önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyával nem rendelkezik.

 

(2)Az (1) bekezdés a) pontja alapján történő bérbeadás további feltétele, hogy

a)az érintett fiatal vagy házastársa, illetőleg élettársa Makón éljen és/vagy Makón dolgozzon;

b)a bérlő és/vagy házastársa illetőleg élettársa, mint bérlőtárs vállalja, hogy Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel - legalább a bentlakás időtartamára - lakáscélú előtakarékossági szerződés köt, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizeti;

c)a bérlő és/vagy házastársa illetőleg élettársa, mint bérlőtárs hozzájáruljon ahhoz, hogy a lakáscélú előtakarékossági szerződés teljesítését a lakásügyi bizottság 6 hónaponként ellenőrizze;

d)tulajdonukban nincs beköltözhető lakástulajdon, önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányad; és nem rendelkeznek önkormányzati bérlakás bérleti jogával;

 

(3)A (2) bekezdés b) pontja szerinti lakáscélú előtakarékossági szerződésből származó lakáscélú megtakarítás nem lehet alacsonyabb, mint a garzonházi lakrész bekerülési költségének 5 %-a.

 

(4)Elegendő ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek a házastársak, élettársak egyikére állnak fenn.

 

 

 

 

 

 

Ör. 13. §

 

(1)A fiatalok garzonházába történő elhelyezés időtartama legfeljebb 5 év. Lejártával a lakást üresen, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell bérbeadó számára visszaadni, és elhelyezéséről a bérlő maga köteles gondoskodni.

 

(2)A fiatalok garzonházába a bérlő a gyermeke kivételével más személyt nem fogadhat be.

 

(3)A fiatalok garzonházában lévő lakrészt elcserélni, lakásbérleti jogviszonyt folytatni, bérlőtársi jogviszonyt létesíteni - kivéve a házastársat - létesíteni nem lehet.

 

(4)A fiatalok garzonházában lévő lakrész lakbérére a szociális alapon bérbe adott önkormányzati bérlakások lakbérére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Ör. 14. §

 

(1)A fiatalok garzonházában megszűnik a lakásbérleti jogviszony:

a)a lakásbérleti szerződésben meghatározott idő elteltével;

b)ha a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszünteti;

c)ha a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget;

d)ha a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik.

 

(2)Ha a képviselőtestület a fiatalok garzonházát a bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázati úton elnyert támogatással építette, az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében a lakásbérleti jogviszonyt a bérlővel - legfeljebb 6 hónapos felmondási idő közbeiktatásával - köteles megszüntetni.

 

(3)Ha a képviselőtestület a fiatalok garzonházát a bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázati úton elnyert támogatással építette, és a fiatalok garzonházában lévő lakrészekre elegendő számú fiatal házaspár vagy élettárs nem jelentkezik, a képviselőtestület a lakást az 5. fejezet rendelkezései szerint költségelven bérbe adhatja.      

 

(4)A garzonlakásra egyebekben az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

                  

 

XI. fejezet

 

NYUGDÍJASHÁZBAN LEVŐ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

 

Ör. 15. §

 

(1)Nyugdíjasházba bérlőként csak olyan cselekvőképes, havi jövedelemmel rendelkező házastársak, vagy egyedülállók választhatóak ki, akik

a)önmaguk ellátására segítséggel képesek, és

b)lakástulajdonnal, vagy önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogviszonyával nem rendelkeznek.

 

(2)Nyugdíjasházba bérlőként elsősorban olyan házastársak vagy    egyedülállók választhatók ki, ahol a háztartás havi jövedelmének     80    %-a fedezi a nyugdíjasház üzemeltetési, fenntartási    költségeinek    fedezéséért fizetendő lakbér összegét, valamint a    személyes    gondoskodást nyújtó ellátásokért járó térítési    díjat.

 

(3) Nyugdíjasházban a bérlővel csak határozatlan idejű bérleti    szerződés    köthető 1 millió forint egyszeri hozzájárulás    megfizetése mellett. A    lakbér összegét e rendelet 8. § (2)    bekezdése szerint kell    megállapítani.

 

(4) A (3) bekezdés szerinti egyszeri hozzájárulás összege a    nyugdíjasházban levő bérlakás lakbérét 36 hónapra tartalmazza.

 

(5) A nyugdíjasok házában a bérbeadó gondoskodik az orvosi    ellátásról,    rendszeres étkeztetésről és szükség esetén a    betegápolásról és    biztosítja a nyugdíjasház folyamatos    működésének feltételeit.

 

(6) A bérlő a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások    költségeinek    fedezéséért térítési díjat köteles fizetni. A    térítési díjat Makó    Város    Önkormányzati Képviselő-testülete    külön rendeletben évente –    legfeljebb kétszer - állapítja meg. 

 

(7) A térítési díj és a lakbér együttes összege a  nyugdíjasházban    levő    háztartások havi jövedelmének 80 %-át nem haladhatja meg.

 

(8) Az önkormányzat a nyugdíjasház létesítésének és működésének    költségeit és bevételeit elkülönítetten kezeli és a keletkező    többletet az idős ellátási rendszerek tárgyi és személyi    feltételeinek javítására fordítja.

 

(9)A nyugdíjasházban a bérlő:

a) a bérlakását el nem cserélheti,

b) a bérleti jogviszonyát  más nem folytathatja.

 

(10) A (9) bekezdésben meghatározott okok bekövetkezése esetén a    bérleti    szerződés megszűnik. 

 

(11) Amennyiben a nyugdíjasházban bérlakással rendelkező bérlő 10    éven    belül ki kíván költözni, úgy az egyszeri hozzájárulás –    használati    díj – időarányosan, kamatok nélkül kerül    visszafizetésre.

 

(12) A használati jog ellenértékeként befizetett egyszeri    hozzájárulás     10 %-át elkülönítetten kell kezelni, a    visszafizetési kötelezettség     teljesíthetősége érdekében.

 

 

XII. FEJEZET

 

A lakásbérlet megszűnésÉNEK FELTÉTELEI

Ör. 16.§

 

(1)A bérbeadó és a bérlő a szociális önkormányzati bérlakásra vonatkozóan kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti úgy is, hogy a bérlő részére:

a)másik, a bérlő megítélése szerint kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező önkormányzati bérlakást ad bérbe (továbbiakban: minőségi csere), vagy

b)másik önkormányzati bérlakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

 

(2)Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés csak szociális önkormányzati bérlakás esetében alkalmazható a rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött lakásbérleti jogviszonyok esetében. A rendelet hatályba lépését követően a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a lakásbérleti szerződés határozatlan időre szól.

 

(3)A pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni. A térítési díj mértéke: a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 százaléka.

 

(4)A megállapodáshoz, a pénzbeli térítés fizetéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

 

(5)A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez szükséges pénzügyi fedezet nagyságát a Képviselő-testület éves költségvetési rendelet megalkotásakor külön rendelkezésben jelöli meg. Ettől a költségvetési kerettől felfelé eltérni csak akkor lehet, ha ehhez a képviselő-testület a hivatkozott rendeletet módosítja.

 

 

Ör. 17. §

 

Ha az önkormányzati bérlakás átalakítása, korszerűsítése vagy lebontása esetén a bérbeadó úgy állapodik meg a bérlővel, hogy részére cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés összege az önkormányzati bérlakás forgalmi értékének 50 %-a. Önkormányzati érdekből indokolt esetben a pénzbeli térítés összege korlátlanul emelhető.

XIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS más célra történő használatÁNAK FELTÉTELEI

Ör.  18. §

 

Önkormányzati bérlakás csak lakás céljára adható bérbe.

 

XIV. FEJEZET

 

ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSBA TÖRTÉNŐ Befogadás FELTÉTELEI

 

Ör. 19. §

 

(1)A bérlő a Lakástörvény 21. §-ában foglaltakon kívül csak

a) élettársát,

b) testvérét

fogadhatja be. A befogadáshoz írásbeli hozzájárulás szükséges.

 

(2)Az élettárs és a testvér befogadásához való hozzájárulást meg kell tagadni, ha a befogadni szándékozott személy az önkormányzat területén saját tulajdonú lakással vagy önkormányzati bérlakás lakásbérleti jogával rendelkezik.

 

(3)A befogadás kérdésében a Képviselő-testület dönt.

 

XV. FEJEZET

 

A Bérlőtársi jogviszony

 

Ör. 20. §

 

(1)Bérlőtárssá válhat az a nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat feltéve, ha a befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a lakásban lakik.

 

(2)Bérlőtársi jogviszony létesítését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

 

(3)Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha:

e)a bérlőnek lakbér és/vagy közüzemi díj tartozása van,

f)a leendő bérlőtárs az ország területén bárhol önkormányzati bérlakással, önálló lakástulajdonnal rendelkezik,

 

(4)a bérlő a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelme benyújtását megelőző öt éven belül bérlakásának bérleti jogáról, vagy bérlőtársi jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, a tulajdonában lévő lakást elidegenítette.

 

(5)A bérlőtársi jogviszony létesítésének kérdésében a Képviselőtestület dönt.

 

XVI.  FEJEZET

A Tartási szerződés

 

Ör. 21. §

 

(1)A határozatlan idejű lakásbérlet esetén a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében kössön tartási szerződést, és ennek alapján az eltartót a lakásba befogadja, ha egyébként nem állanak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek.

 

(2)Nem adható bérbeadói hozzájárulás, ha az eltartó a bérlő közeli hozzátartozója, illetve tartásra köteles rokona és a Lakástörvény 22.§ (3) bekezdésében foglalt körülmények állapíthatók meg.

 

(3)Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

 

(4)A (3) bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból kiköltözni.

 

(5)A bérbeadói hozzájárulás megadása a képviselőtestület hatásköre.

 

XVII.  FEJEZET

 

Önkormányzati bérlakás albérletbe adásÁNAK FELTÉTELEI

 

Ör. 22. §

 

(1)Az önkormányzati bérlakás bérlője, a lakás alapterületének 50 százalékát meg nem haladó részét, lakás céljára a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

 

(2)Nem adható bérbeadói hozzájárulás egyszobás lakás, szükséglakás albérletbe adásához, továbbá akkor, ha az önkormányzati bérlakásban élőkre az albérletbe adást követően nem jut legalább 6 m2 alapterületű szoba.

 

(3)A bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik. Az albérlő az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának folytatására nem jogosult.

 

(4)A bérbeadói hozzájárulás megadása a képviselőtestület hatásköre.

 

XVIII. FEJEZET

 

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

Ör. 23.  §

 

(1)A Lakástörvény 9. § (1) bekezdése szerinti esetben a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodásnak tételesen rögzítenie kell

a)az elvégzendő munkákat,

b)a kezdés és befejezés határidejét és

c)a mindkét fél által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

 

(2)A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a bérlő ráfordításait milyen formában, mértékben és időtartam alatt nyerheti vissza.

 

Ör. 24. §

 

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a)az elvégzendő munkák megjelölését,

b)megkezdésének és befejezésének határidejét,

c)költségeit,

d)a költségek viselésének feltételeit és módját, valamint

e)azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.

 

(2) A bérbeadó a költségeket csak abban az esetben vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekszik, és a bérlő egyidejűleg vállalja a lakás új komfortfokozatának megfelelő magasabb összegű lakbér megfizetését.

 

XIX. FEJEZET

 

A lakbér

 

Ör. 25. §

 

A szociális önkormányzati bérlakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő:

 

1)összkomfortos komfortfokozatú lakás esetében ha

a)iparosított technológiával épült :106 Ft/m2

b)nem iparosított technológiával épült:117 Ft/m2

 

2)komfortos komfortfokozatú lakás esetében:92 Ft/m2

 

3)félkomfortos komfortfokozatú lakás esetében:44 Ft/m2

 

4)komfort nélküli lakás esetében:27 Ft/m2

 

XX.  FEJEZET

 

A lakáshasználati díj

Ör. 26. §

 

A lakáshasználati díj mértékét önkormányzati bérlakás esetében - a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével – ezen rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

 

XXI. FEJEZET

 

 önkormányzati BÉRlakások elidegenítésÉNEK FELTÉTELEI

 

Ör. 27. §

 

(1)Ha az önkormányzati bérlakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték

a)80 %-a összkomfortos komfortfokozatú és komfortos komfortfokozatú lakás esetében;

b)35 %-a félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén.

 

(2) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a    vételárat egy összegben vagy részletfizetési kedvezménnyel    fizetheti meg. Részletfizetés esetén vevő köteles a szerződés    aláírásával egyidejűleg a vételár 10 százalékának egyösszegben    történő megfizetésére.

 

 

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár megfizetését    a szerződéskötéskor egy összegben vállalja 10 % mértékű    kedvezmény illeti meg.

    

(4) Részletfizetés esetén vevő a PTK 232. § (2) bekezdése szerinti    kamat fizetésére köteles.

 

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja 5 évi részletfizetést vállal,    a vételárból 20 % kedvezmény illeti meg.

 

(6) Amennyiben a jogosult a szerződésben vállalt határidőnél    korábban teljesíti fizetési kötelezettségét és a teljes    hátralékos tartozást egyösszegben befizeti 20 % kedvezményben    részesül.

 

Ör. 28. §

 

(1) Amennyiben a vevő a fizetési feltételek tekintetében a    szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, eladót a Ptk. 301.    § (2) bekezdése szerinti kamat illeti meg, továbbá a vételár    hátralék egy össszegben válik esedékessé.

 

(2) Az elővásárlási jog jogosultja által vásárolt lakásra a    részletfizetés időtartamára a vételár hátralék mértékéig jelzálog    jogot valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell a    szerződésben kikötni és az önkormányzat javára az ingatlan    nyilvántartásba bejegyezni.

 

(3) Az elővásárlási jog jogosultja által megvásárolt    lakáselidegenítéséhez hozzájárulás csak abban az esetben adható    ha a jogosult a fennálló vételár hátralékot teljes összegben    megfizette.

 

Ör. 29. §

 

(1) Nem idegeníthető el az összkomfortos és a komfortos    komfortfokozatú lakás az elővásárlási jog jogosultja részére ha    azt lakbér vagy közüzemi díj hátralék terheli.

 

(2) Az elidegeníteni kívánt lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi    értékbecslés figyelembe vételével kell megállapítani.

 

(3) Az ismételten felmerülő értékbecslés költsége azt a szerződő    felet terheli, akinek az érdekkörén belül bekövetkezett  a    szerződéskötés késedelme.

 

Ör. 30.§

 

(1) Az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló    helyiség elidegenítésére vonatkozó eljárás indulhat az    elővásárlási jog jogosultja kérelmére vagy a polgármester illetve    a Képviselő-testület bizottságai előterjesztése alapján.

 

(2) Az elidegenítési szándékra vonatkozó döntést követően a forgalmi    érték ismeretében eladási ajánlatot kell tenni. Az eladási    ajánlatnak tartalmaznia kell:

          a) a vételárat

          b) fizetési feltételeket

          c) az ingatlanra vonatkozó lényeges adatokat

          d) az ajánlati kötöttség időtartamát

 

(3) Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

 

(4) A kamatszámítás és a törlesztő részlet kiszámítása a    hitelintézeteknél alkalmazott módszer szerint - napi kamatozással    - történik.

 

Ör. 31. §

 

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének kérdésében a Képviselő-testület határoz.

 

HARMADIK  RÉSZ

 

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

 

XXII. FEJEZET

A helyiségbérlet létrejötte

 

Ör. 32. §

 

Az Önkormányzat tulajdonában lévő üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló  helyiségek bérbeadásának módjai:

 

a)pályáztatás útján,

b)pályázati eljáráson kívül.

 

 

XXIIi. FEJEZET

A helyiség bérbeadásÁNAK pályázATI útján TÖRTÉNŐ FELTÉTELEI

 

Ör. 33. §

 

(1)Az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása pályázati úton történik.

 

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

 

a)helyiség adatait, (címe, rendeltetése, alapterülete, felszereltsége stb.)

b)a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát,

c)a hasznosítás célját és a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését,

d)a pályázati ajánlat benyújtásakor fizetendő pályázati biztosíték összegét,

e)a havi bérleti díj legkisebb összegét és azt a figyelmeztetést, hogy a bérleti jogot az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

f)a bérleti szerződés időtartamát,

g)a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,

h)az eredményhirdetés helyét, idejét,

i)azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a szerződést nem kívánja megkötni, a helyiség bérlőjéül a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű havi bérleti díj megfizetésére ajánlatot tevőt kell kijelölni. A visszalépő nyertes pályázó az általa befizetett pályázati biztosítékot elveszti és az az önkormányzatot illeti meg. A pályázati biztosíték elvesztése érvényes a pályázati tárgyalás időpontjáig visszalépő vagy azon részt nem vevő pályázókra is.

j)A pályázati biztosíték – kivéve, ha a pályázó visszalép - a pályázat eredményhirdetését követően visszafizetésre kerül.

k)A pályázati hirdetmény a kötelező tartalmi elemeken kívül egyéb feltételeket is tartalmazhat.

l./a  képviselő-testület a helyiség bérleti díját minden év március 1-jével– legfeljebb a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamat mértékével – emeli.

 

 

(3)A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)a pályázó nevét, címét (székhelyét),

b)a helyiségben végzendő tevékenység leírását,

c)a  pályázati feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot,

d)a pályázati biztosíték befizetéséről szóló igazolást,

e)a tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát (vállalkozói igazolvány, vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat), vagy a beszerzésére vonatkozó nyilatkozatot,

f)30 napnál nem régebbi, a helyi adó befizetését tanúsító igazolást,

g)ha a tevékenység végzéséhez szükséges, akkor a helyiségben végzendő beruházás, átalakítás leírását, összegét és ebből a pályázó által vállalt összeget,

h)gépkocsi tároló esetén a pályázó nevére szóló érvényes forgalmi engedély másolatát,

i)a pályázó által aláírt bérleti szerződés tervezetet.

 

(4)A pályázónak a pályázati tárgyalásig lehetősége van a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó kizárását vonja maga után.

 

(5)A nyilvános pályázati tárgyaláson a bérbeadó, az érvényes pályázattal rendelkező pályázók és a jegyzőkönyvezető részvétele kötelező. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjaik útján vehetnek részt a tárgyaláson. Bármely pályázó kérésére a nyilvánosságot ki kell zárni.

 

(6)Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű biztosíték befizetését igazolja.

 

(7)A pályázat kiírása, a pályázati tárgyalás lefolytatása valamint a pályázati tárgyalás eredményének megállapítása az érintett bizottságok együttes ülésének feladata. A pályázat nyertesét a Képviselő-testület a pályázati eljárás tárgyát képező helyiség bérlőjéül jelöli ki.

 

(8)Ha az előírt határidőben csak egy pályázatot nyújtanak be, és az a hirdetményi feltételeknek mindenben megfelel, pályázati tárgyalást tartani nem kell.

 

 

XXIV. FEJEZET

Helyiség bérbeadásÁNAK pályázati eljáráson kívül TÖRTÉNŐ FELTÉTELEI

 

Ör. 34.§

 

(1)Pályázati eljárás mellőzésével adható bérbe a helyiség:

a)amennyiben a bérlő illetőleg annak házastársa, özvegye, egyenes ágbeli rokona a bérleti jogviszonyt a meghatározott időtartam elteltét követően, - ugyanazon tevékenység végzésére - folytatni kívánja és a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű  pénzbeni térítést az önkormányzat részére egyösszegben a szerződés megkötésekor, vagy havi egyenlő részlétekben megfizeti ;

b)amennyiben az albérlő ugyanazon tevékenységet folytatni kívánja és a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű  pénzbeni térítést az önkormányzat részére egyösszegben a szerződés megkötésekor, vagy havi egyenlő részlétekben megfizeti;

c)egyedi határozat alapján egyes, az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezet részére;

d)eseti - néhány órára, vagy legfeljebb egy-két napra szóló - szerződés alapján;

e)pályáztatás eredménytelensége esetén, illetve a nyertes pályázó visszalépése esetén

f)ha a  hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja;

g)ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni;

h)ha az önkormányzat az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak.

 

(2)Mentesülnek egyedi mérlegelés alapján az (1) bekezdés a)-b) pontjában rögzített pénzbeli térítés megfizetésének kötelezettsége alól a megyei önkormányzat kötelező feladatainak ellátására alapított költségvetési szervek, továbbá a központi, a területi és helyi államigazgatási szervek.

A mentesség megadásánál az alábbi mérlegelési szempontokat kell figyelembe venni: A helyiséget a költségvetési szerv közfeladatainak, kötelező feladatainak és a lakosság helyben történő ügyintézésének ellátása körében használja.

 

(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérbeadó jogkörét az c.), e.), f.) h.) pontok tekintetében a Képviselő-testület, az a.) b.) d.) g.) pontok tekintetében a polgármester gyakorolja.

 

XXV. FEJEZET

A HELYISÉG bérbeadásÁNAK általános FELTÉTELEI

 

Ör. 35. §

 

(1)A nem lakás céljára szolgáló helyiségre - ha törvény vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik – fő szabályként - legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződés köthető.

 

(2)A Képviselőtestület egyedi ügyben hozott döntésével az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot 5 évnél hosszabb, vagy határozatlan időtartamban is megállapíthatja.

 

 

(3)A bérleti díj késedelmes fizetése esetén a bérbeadó késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a bérlő a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem fizeti meg a bérleti díjat, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja.

 

XXVI. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei

 

Ör. 36.§

 

(1)A bérlő köteles gondoskodni:

a)a helyiség burkolatának a felújításáról, pótlásáról , illetőleg cseréjéről,

b)a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő-(elő-)  tető,  biztonsági berendezések és reklámok karbantartásáról,

c)a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,

d)az épület (helyiség) olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg üzemben tart,

e)az épület (helyiség), továbbá közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, az olyan általa termelt szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

 

(2)A bérbeadó az (1) bekezdés a) - d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

 

(3)A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

 

(4)A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázati ajánlatban megjelölt tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze.

 

(5)A korszerűsítés és felújítás fogalomkörbe tartozó munkák elvégzése esetében a megállapodás az érintett bizottságok együttes ülésének jóváhagyásával válik érvényessé.

 

(6)A bérleti szerződéssel kapcsolatos megállapodások az érintett bizottságok együttes ülésének jóváhagyásával válnak érvényessé.

 

XXVII. FEJEZET

az albérletbe adáshoz VALÓ Hozzájárulás FELTÉTELEI

 

Ör. 37. §

 

(1)A bérlő az általa bérelt helyiség vagy helyiségcsoport alapterületének legfeljebb 50 százalékát - a bérbeadó hozzájárulásával - albérletbe adhatja.

 

(2)A (2) bekezdés szerinti 50 százalékot úgy kell kiszámítani, hogy az utcára nyíló kirakattal határolt üzlethelyiség részhez hozzá kell számítani az üzlethez tartozó kiszolgáló helyiségekből (raktár, folyosó, mosdó, öltöző, stb.) az albérletbe adott üzlethelyiséggel arányos részt is.

 

(3)A bérbeadói hozzájárulás megadható, ha

a)a bérlő az albérletbe adott helyiségre vagy helyiségrészre vonatkozóan az albérleti jogviszony időtartama alatt 100 százalékkal emelt összegű bérleti díjat fizet,

b)az albérleti szerződés időtartama a 3 évet nem haladja meg,

c)a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt.

 

(4)A bérbeadó visszavonhatja  hozzájárulását, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.

 

(5)A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után.

 

XXVIII. FEJEZET

a bérleti jog átruházásához VALÓ HOZZÁJÁRULÁS FELTÉTELEI

 

Ör. 38. §

 

(1)A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor lehet hozzájárulni, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél

a)a gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik,

b)által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával,

c)vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a piaci viszonyok alapulvételével kialakított bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.

 

(2)A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből megtagadhatja, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél tevékenysége a bérlemény városon belőli helyére is tekintettel

a)településrendezési és fejlesztési tervekkel ellentétes, és/vagy

b)környezetvédelmi okok miatt az adott helyen nem kívánatos.

 

(3)A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha a bérleti jogot átvenni szándékozó fél az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik.

 

(4)A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átadónak a helyiségbérlettel összefüggésben bérleti díj, vagy közüzemi díjhátraléka van.

 

(5)A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

 

(6)A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)a helyiség fekvési helyét ( település, helyrajzi szám, utca, házszám)

b)a helyiség alapterületét,

c)az eddig fizetett bérleti díj összegét,

d)az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

e)az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt díj megfizetését vállalja.

 

(7)A bérleti jog átruházásának engedélyezése kérdésében a képviselőtestület határoz.

 

XXIX. FEJEZET

 

nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez VALÓ HOZZÁJÁRULÁS FELTÉTELEI

 

Ör. 39.§

 

(1)A nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a bérlemények cseréjére vonatkozó szerződést.

 

(2)Határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiség, határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiségre történő cseréjénél a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha

a)a cserélő felek vállalják, hogy a bérleti jogviszonyuk, a helyiségekre korábban fennálló bérleti szerződésben rögzített határnapig marad fenn,

b)a cserélő felek vállalják, hogy a bérbeadó által újonnan közölt, a helyiség használati értékéhez igazodó bérleti díjat megfizetik.

 

(3)Határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiség, határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérbe adott helyiségre történő cseréjénél a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha

a)a cserélő felek vállalják, hogy a bérleti jogviszonyuk, a helyiségekre korábban fennálló bérleti szerződésben rögzített határnapig marad fenn,

b)a határozatlan idejű bérleti szerződéssel hasznosított helyiségbe költöző fél vállalja, hogy az adott üzlethelyiségre megállapított bérleti jog értékének 50 százalékát a bérbeadónak a hozzájárulás megadását követő 8 napon belül megfizeti,

c)a cserélő felek vállalják, hogy a bérbeadó által újonnan közölt, a helyiség használati értékéhez igazodó bérleti díjat megfizetik.

 

(4)A nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjének kérdésében a Képviselőtestület határoz.

 

XXX. FEJEZET

A bérlőtársi jogviszony

 

Ör. 40.§

 

(1)Nem lakáscélú helyiségre bérlőtársi jogviszony az alábbi feltételek esetén létesíthető, ha

a)a helyiség méreténél fogva erre alkalmas,

b)a bérlőtársak gondoskodnak a helyiség teljes területének rendeltetésszerű használatáról;

c) bérleti díj hatszoros összegének megfelelő pénzbeli térítést egyösszegben a szerződés megkötésekor vagy havi egyenlő részletekben  megfizetik- kivéve a 34.§ (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott eseteket.

 

(2)A bérlőtársi jogviszony kérdésében - kivéve a 34.§ (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott eseteket - a Képviselő-testület határoz.

 

 

XXXI. FEJEZET

Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésÉNEK FELTÉTELEI

 

Ör. 41. §

 

(1)Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati helyiségre elővásárlási jog illeti meg,

a)a  bérlőt,

b)a bérlőtársakat egyenlő arányban.

 

(2)Nem idegeníthető el a nem lakás céljára szolgáló helyiség az elővásárlási jog jogosultja részére, ha azt bérleti díj vagy közüzemi díj hátralék terheli.

 

(3)Az elidegeníteni kívánt nem lakás céljára szolgáló helyiség forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembe vételével kell megállapítani.

 

(4)A vételár megfizetésénél kedvezmény (részletfizetés, vételárengedmény stb.) nem adható.

 

(5)Az ismételten felmerülő értékbecslés költsége azt szerződő felet terheli, akinek érdekkörén belül bekövetkezett a szerződéskötés késedelme.

 

(6)Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére vonatkozó eljárás indulhat

a)az elővásárlási jog jogosultja,

b)a polgármester, illetve

c)a Képviselőtestület bizottságai előterjesztése alapján.

 

(7)Az elidegenítési szándékra vonatkozó döntést követően a forgalmi érték ismeretében eladási ajánlatot kell tenni.

 

(8)Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)a vételárat,

b)a fizetési feltételeket,

c)az ingatlanra vonatkozó lényeges adatokat,

d)az ajánlati kötöttség időtartamát.

 

(9)Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

 

(10)Amennyiben a vevő a fizetési feltételek tekintetében a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, eladót a Ptk. szerint a pénztartozás szerint megállapítható mindenkori késedelmi kamat illeti meg.

 

(11)Az elidegenítés kérdésében a Képviselő-testület határoz.

 

XXXII. FEJEZET

A helyiséghasználati díj

 

Ör. 42. §

 

(1)A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2)A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónap elteltével a bérleti díj háromszoros összege.

 

 

 

 

 

 

NEGYEDIK RÉSZ

Értelmező rendelkezések

 

Ör. 43. §

 

E rendelet alkalmazásában:

(1)Jövedelem: személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték munkavállalói járulékkal személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal valamint a jövedelemadóról elismert     költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek

a)a temetési segély és

b)az alkalmanként adott átmeneti segély.

c)a lakásfenntartási támogatás,

d)a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

e)a nevelőszülők számára fizetett külön ellátmány,

f)az anyasági támogatás,

g)a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj

h)a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása.

 

(2)Vagyon: az ingatlan, minden ingó dolog, készpénz, takarékbetét, értékpapír továbbá vagyoni értékű jog, amelynek forgalmi értéke a  szociális törvényben meghatározott mértéket meghaladja.

 

(3)Család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyek.

 

Záró rendelkezés

 

Ör. 44. §

 

(1)Ez a rendelet 2001. október 1. napján lép hatályba.

 

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

 

a)A 3/1994. (I. 27.) MÖKT rendelettel,

b)a 9/1994. (III. 24.) MÖKT rendelettel,    

c)a 22/1994. (VI. 23.) MÖKT rendelettel,

d) a 27/1994. (VIII. 11.) MÖKT rendelettel,

e)a 33/1994. (IX. 22.) MÖKT rendelettel,

f)a 7/1995. (III. 30.) MÖKT rendelettel,

g)a 33/1995. (VIII. 09.) MÖKT rendelettel,

h) a 39/1995. (X. 26.) MÖKT rendelettel,

i)a 7/1996. (II. 22.) MÖKT rendelettel,

j) a 20/1996. (V. 30.) MÖKT rendelettel.

k)a 44/1996. (IX. 26.) MÖKT rendelettel,

l)a 25/1997.(IX. 25) MÖKT rendelettel,

m)a 30/1997.(XI. 27.) MÖKT rendelettel,

n)a 27/1998.(XI. 26.) MÖKT rendelettel,

o)a 7/1999. (I. 28.) MÖKT rendelettel,

p)a 16/1999. (IV. 08.) MÖKT rendelettel,

q)a 31/1999. (IX. 02.) MÖKT rendelettel,

r) a 40/1999.(XI. 04,) MÖKT rendelettel,

s)a 50/1999.(XII.16.) MÖKT rendelettel,

t)a 12/2000.(IV.27.) MÖKT rendelettel,

u)a 44/2000.(XII.14)  MÖKT rendelettel, valamint

v)a 2/2001.(II.15) MÖKT rendelettel 

módosított és kiegészített 39/1993. (XII. 16.) MÖKT rendelet.

 

(3)A rendelet 27-31 §-ai 2001 december 31-én hatályukat vesztik.

 

 

 

Dr. Buzás Péter s.k.                   Dr Bánfi Margit s.k. polgármester                                jegyző      

 

Záradék:

A rendeletet a Képviselő-testület 2001. szeptember 26-ai ülésén fogadta el.

A rendelet 2001. szeptember 27-étől – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2001. szeptember 27.

                                          Dr. Bánfi Margit

                                               Jegyző