Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete

18/2001.(VI.28.) MÖKT rendelete

„Makó város környezetvédelméről”

 

 

 

 

Makó város Önkormányzati Képviselőtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c.) pontja, 48. § (1) bekezdése, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EÜM együttes rendeletben foglaltak, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

 

I.fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1.§

 

A rendelet célja

 

 

A rendelet célja Makó város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, zöldterület-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása.

 

2.§

 

A rendelet hatálya

 

 

(1)    A rendelet területi hatálya kiterjed Makó város közigazgatási területére, mely a kül- és belterületre egyaránt értendő.

(2)    A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a magán- és közcélú zöldterületekre, a véderdőkre és valamennyi természetes és mesterségesen kialakult, illetve kialakított vízfelületre.

(3)    A rendelet személyi hatálya kötelezően kiterjed Makó város közigazgatási területén belül, tekintet nélkül, valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, ingatlantulajdonosra, vagy használóra (továbbiakban: tulajdonos).

 

II.fejezet

 

A települési környezet védelme

 

3.§

 

 

(1)     A települési környezet védelme kiterjed a mindenkor hatályos Makó Város Általános Rendezési tervében szereplő összes terület-felhasználási kategóriába tartozó területre.

(2)     A város köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közreműködni.

(3)     A közterületek rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkező települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete, az általa megbízott köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosultak útján gondoskodik.

 

4.§

 

 

(1)     A város közterületein szemetelni, vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet (építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb.) lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat beszennyezni és rongálni tilos.

(2)     Aki bármilyen anyag szállítása, vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a fuvarozó ennek a kötelességének nem tesz eleget, úgy ezt csak a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, illetőleg akinek az érdekében a fuvarozás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szilárd burkolatú utak és közterületek esetében okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület kezelője (fenntartója) köteles – a hozzá beérkező jelzés után – haladéktalanul gondoskodni, és a felderítés után a költséget áthárítani az elkövetőre.

(3)     Aki a közterületen – engedély nélkül – hulladékot rak le, vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha a kötelezett ennek meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – a közterület kezelési feladatot ellátó szervezet gondoskodik.

(4)     A város belterületén évente egy alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni.

(5)     A lakásokban használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyat, bútort és egyéb feleslegessé vált ingóságot – a lomtalanítási akció meghirdetését megelőzően legfeljebb 24 órával – lehet a közterületen elhelyezni.

(6)     Gépjármű üzemeltetése során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette.

(7)     A veszélyes hulladékokra a 2000. évi XLIII. törvény és a 102/1996.(VII.12.) számú Korm. rendelet előírásai vonatkoznak, ahol a hatáskört az ATIKÖFE látja el.

(8)     A háztartásban keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 2000. évi XLIII. tv. 20.§ (3) bekezdésének megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni, és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.

 

5.§

 

 

(1)   A tulajdonos (használó, kezelő) a kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, busz- és vasútállomást stb. a szükségesnek megfelelően köteles megtisztítani.

(2)   A tulajdonos (használó) a közvilágítási berendezéseket, valamint az úttartozékokat és a forgalomtechnikai berendezéseket szükség szerint, de legalább félévenként köteles megtisztítani.

(3)   A közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők tisztántartásáról, fertőtlenítéséről és karbantartásáról Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete gondoskodik a szükségnek megfelelően.

(4)   Boltok, üzletek előtt és azok közvetlen környékén lévő közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik:

-         azoknak az árusítóhelyeknek közvetlen környékére (vendéglátó üzletek előtti kerthelyiség), amelyek közterületen történő árusításra rendelkeznek engedéllyel,

-         az üzlettel rendelkező vállalkozók mozgóárus pultjának környékére.

(5)   Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról és azok üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

(6)   A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és már elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt – illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – az üzemeltető köteles naponta feltakarítani.

(7)   Az építést végző az építkezési területet és annak közvetlen környékét tartozik rendben, tisztán tartani.

(8)   Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni – az építési, bontási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni – hogy szállópor és egyéb szennyeződés ne képződjön.

(9)   Az építést végző az általa használt közterületet a napi munkavégzést követően a szükséges mértékben azonnal, majd az építési munkálatok befejezését követő 24 órán belül teljes mértékben megtisztítani köteles.

 

 

6.§

 

 

(1)   A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik.

(2)   Engedély alapján, parkolás céljára elfoglalt közterületet a használó állandóan köteles tisztántartani.

(3)   A piacok területén keletkező szemét és hó eltakarításáról, valamint a területtel összefüggő járdák folyamatos tisztántartásáról Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete gondoskodik.

(4)   A helyi és helyközi tömegközlekedés céljára szolgáló járművek belterületi közterületen lévő váróhelyiségeinek, várakozóhelyeinek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített magállóhelyeinek, valamint külterületen lévő váróhelyiségeinek, várakozóhelyeinek és megállóhelyeinek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(5)   Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől – több vágány esetén a külső vágánytengelytől – számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig: annak hiányában négy-négy méter távolságig – a vasút üzemeltetőjének feladata. [30/1988. (IV.21.) MT rendelet 24.§]

 

 

7.§

 

 

(1)   Az ingatlan tulajdonos (használó) köteles gondoskodni:

-         az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület) rendben tartásáról, hó eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről,

-         a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (kapubejáró alatti áteresz) tisztántartásáról (gaztalanításáról is), a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

-         a gyalogjárda valamint épület fölé nyúló, vagy a közlekedést akadályozó faágak, bokrok szükséges nyeséséről, ha az aránytalan terhet nem ró az ingatlantulajdonosra (használóra).

(2)   Kézi takarítás esetén naponta, lehetőség porképzés nélkül kell a közterület takarítását elvégezni. A szemetet a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani. A járda gépi tisztítása esetén a köztisztasági feladatokat nappal, időbeli korlátozás nélkül lehet elvégezni. A szilárd burkolattal ellátott gyalogjárda takarítását szükség szerint, lehetőség lemosással kell elvégezni.

(3)   Úszótelken lévő épületek járdái közül az egyes épületek megközelítésére szolgáló és az épületek körüljárását biztosító járda, ingatlan előtti járdaszakasznak minősül.

(4)   Két szomszédos ingatlan közötti területsáv, vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50%-50% arányban oszlik meg.

 

 

8.§

 

 

(1)   A járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb úttest esetén, annak két szélén, a kifolyók szabadon hagyásával, ennél keskenyebb  úttest esetén, a járda szélén kell összegyűjtani úgy, hogy a gyalog közlekedők számára megfelelő terület maradjon szabadon.

(2)   A gyalogos és járműforgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

a)      útkereszteződésben,

b)      úttorkolatban,

c)      kapubejárat előtt, annak szélességében,

d)      tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda közé,

e)      a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (tűzcsap, vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna),

f)       a kijelölt gyalogos átkelőhelynél teljes szélességben, valamint a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,

g)      parkolóban,

h)      gyalogos közlekedésre szolgáló járdán és kerékpárúton.

(3)   Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.

(4)   A téli síkosság-mentesítésre környezetkímélő anyagot kell használni. A város területén lévő VIACOLOR vagy egyéb díszburkolat síkosság-mentesítését csak homokkal vagy faforgáccsal lehet végezni.

(5)   A közterületen megtalált állati tetem elszállításáról és ártalmatlanításáról a Kommunális és Közbeszerzési KHT bejelentés alapján gondoskodik.

(6)   A közterületre vagy annak létesítményeire kifüggesztett, aktualitásukat vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője köteles gondoskodni.

 

 

III.fejezet

 

A vizek védelme

 

 

9.§

 

 

(1)     A város közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2)     Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról – iszaptalanításáról – az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

 

 

10.§

 

 

(1)     Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába, illetőleg ennek hiányában engedélyezett vízzáró, zárt szennyvíztárolóba szabad vezetni.

(2)     Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet sem előtisztítás után, sem tisztítottan nem lehet engedni. Csapadékvizet, talajvizet a szennyvízcsatornába belevezetni tilos.

(3)     Tilos a szennyvizet és egyéb szennyező anyagot (trágyalé, iszap, vegyszermaradvány, hulladék) nyílt vízfolyásba, használaton kívüli kútba, nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, természetes vízfolyásba bevezetni, továbbá útra vagy zöldfelületre kiönteni.

(4)     A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(5)     A szennyvízcsatornába a csatornarendszerre, a tisztítási technológiára veszélyes anyagot (savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédő szert, nehézfémeket stb.) beengedni tilos.

 

 

11.§

 

 

(1)      A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságot működéséről Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(2)      A 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül az ingatlan tulajdonosa – a jegyző engedélye alapján – köteles megszüntetni.

 

 

12.§

 

 

(1)   A termálvizet és csurgalékvizét az engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.

(2)   Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékonyhulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.

(3)   Gépjárművet mosni tilos:

-         vízparton (élő és mesterséges víz, csapadékvíz-elvezető csatorna), valamint annak közvetlen környezetében (a parttól számított 100 m),

-         vízpart közelében az előzőekben megjelöltnél nagyobb távolságban is, ha a gépjárműről lemosott – szennyezőanyag a vizet szennyezheti.

(4)   Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetsége.

 

 

13.§

 

 

(1)    Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet elvezetni tilos.

(2)    Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén, a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédőszerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.

 

 

14.§

 

 

(1)    Települési folyékony hulladékot csak végső ártalmatlanítás céljából lehet külön engedély alapján elhelyezni, engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen.

(2)    Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális szennyvíztisztítás iszapjai közé juttatni tilos.

(3)    A nem csatornázott területekről csak a szükséges engedélyekkel rendelkezők szállíthatják el a szennyvizet.

 

 

IV.fejezet

 

Levegőtisztaság védelme

 

15.§

 

 

A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok

kezelésére és égetésére vonatkozó szabályok

 

 

 

(1)   A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról, elsősorban helyben történő komposztálással – ha ez lehetséges – a városi szeméttelepre történő elszállításáról kell gondoskodni.

(2)   Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

(3)   Mezőgazdasági hulladék nyílt téri égetését – a Környezetvédelmi Felügyelőség állásfoglalása alapján – a jegyző engedélyezi.

(4)   Közterületi nyílt téren akkor égethető el a mezőgazdasági termelés során keletkezett  növényi hulladék, ha más ártalmatlanításra nincs mód. Az égetés október 1-je és április 30-a között lehetséges, ha  földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tűzgyújtási tilalmat erer az időszakra nem rendel el. Hagyományos energiatermelő berendezésben a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égethető.

(5)   Külterületi nyílt téren égetni csak megfelelő helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, 9-17 óra közötti szélcsendes időben lehet. Az égetés során legalább 20 m-es védőtávolságot kell betartani az égetés területén lévő épületektől, műtárgyaktól (villany- és telefonkábel-oszlopok, gáz- és olajvezetékek, kútfejek) és minden olyan anyagtól, melyben a tűz, hő vagy füst hatása kárt okozhat. A tűzgyújtás helyszínének 5 m-es környezetében éghető anyagok, száraz növényzet – amelyen a tűz továbbterjedhet – nem lehet. Szükség esetén ezt a területet körül kell szántani. Az égetés előtt az égetést végző személyeket ki kell oktatni, és az oktatást dokumentálni kell. Az égetés környezetében csak az égetést végzők tartózkodhatnak. Az égetés helyszínén oltóanyagot (vizet, tűzoltó készüléket) és eszközt (traktort ekével, lapátot, ásót stb.) kell készenlétben tartani. Az oltóanyagok és eszközök milyenségét és mennyiségét az égetést kérő a kérelmében tüntesse fel.

(6)   Erdő szélétől számított 200 méteren belül, közút szélétől 100 méteren belül avart, mezőgazdasági hulladékot nyílt téren égetni tilos.

(7)   Az égetendő mezőgazdasági hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait stb.) nem tartalmazhat.

 

 

16.§

 

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok

 

 

(1)   Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt a jegyző adja ki.

(2)   Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető.

(3)   Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni növényegészségügyi szakhatóság állásfoglalását.

(4)   Tarlóégetés szélcsendes időben az alábbiak betartásával végezhető:

 

-         a tarlóégetés idejét, helyét, terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a Tűzoltóságra be kell jelenteni,

-         az égetésre kijelölt tarló területét legalább 3 m szélességben körül kell szántani és az égetés helyszínén traktort ekével készenlétben kell tartani,

-         menekülési utat kell biztosítani a területen tartózkodó állatok számára, a területet nem szabad teljes körben felgyújtani,

-         a tarlóégetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, a parázslást meg kell szüntetni.

 

 

17.§

 

Avar és kerti hulladék kezelésére

vonatkozó szabályok

 

 

(1)   Az avar és a kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2)   Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épülettől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Szalma- és szálastakarmány kazlaktól 20 m-en belül égetni nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken levő zöld növényeket, fát, bokrot nem károsítsa. Az égetést olyan 18 éven felüli személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(3)   Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 8 és 17 óra között lehet végezni szélcsendes időben.

(4)   A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén megszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben vagy egy db. 34 A vizsgálati tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot kell az égetés helyszínén készenlétben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható.

(5)   Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.

(6)   Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más, kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi pvc stb.).

 

 

18.§

 

 

(1)     A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.

(2)     Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban:légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értéket (emisszió) túllépi.

(3)     A város közigazgatási területén közlekedő és áthaladó gépjármű, gépi meghajtású jármű tulajdonosa, kezelője, fenntartója tűrni köteles az emissziós méréseket.

 

 

19.§

 

 

(1)   Makó közigazgatási területén levegőtisztaság védelmi szempontból védett II. kategóriába a következő területek tartoznak:

„A” Bárányos sor, a volt Paprikafeldolgozó Vállalat területe, a TÜZÉP, a VGM MAGÉP területe és MÁV területe.

„B” az Aradi utca mentén a FÉG területe, a BAUSTUDIUM területe, illetve Aradi utca-Wekerle utca-Dózsa telep-vasút által bezárt terület.

„C” Honvéd utca, Királyhegyesi út, tervezett elkerülő út –Földeáki út-Hagyma Kft által határolt terület.

(2)   A város közigazgatási területén az (1) bekezdésben fel nem sorolt területek levegőtisztaság védelmi szempontból a védett I. kategóriába tartoznak.

 

20.§

 

A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott

légszennyezésre vonatkozó szabályok

 

 

(1)    A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2)    A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3)    A (2) bekezdésben felsorolt elégethető tüzelőanyagokon túl egyéb tüzelőanyag felhasználását megelőzően engedélyeztetni kell az I. fokú Levegőtisztasági Hatósággal.

 

 

21.§

 

Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés

megelőzésére vonatkozó szabályok

 

 

(1)   Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(2)   Trágyát szállítani és tárolni a belterületen – a kellemetlen bűzhatás megelőzés érdekében – csak lefedett állapotban szabad.

(3)   Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4)   Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől vagy zárt konténerben kell tárolni.

 

 

22.§

 

Allergiát okozó növények elleni

védekezési szabályok

 

 

(1)     Az allergiát okozó, valamint karantén-károsító növényeket a tulajdonos (használó) az ingatlanán és a vele határos közterületen köteles eltávolítani. Allergén növények: Parlagfű, karantén károsító növények: kis és nagy Aranka, Iva Xantifolium.

(2)     Az egyéb közterületen Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete köteles az allergitá, mérgezést okozó növények eltávolításáról gondoskodni.

 

 

 

V. fejezet

 

A zöldfelületek védelme

 

23.§

 

 

 

(1)   A város közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek a városi parkok, ligetek, temetők,  kegyeleti parkok, sétányok, játszóterek, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, véderdők, intézményi – és magánházkertek, üdülők, ipari és közlekedési területek biológiailag aktív felületei és bármely más zöldterületek.

(2)   A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

(3)   Tilos a növényzet (fák, cserjék, pázsit és virágos felületek) , a zöld területek, valamint azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely az értékek csökkenésével jár.

(4)   A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak a jóváhagyott általános rendezési terv alapján szabad.

(5)   Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékainak engedélyezett építése (pl: térvilágítás, öntözőhálózat stb.).

(6)   Védőterületet az előzőekben megjelöltektől eltérő célra használni tilos.

 

 

24.§

 

 

(1)   Aki közterületen lévő élőfát, cserjét ki akar vágni, előzetesen köteles engedélyt kérni.

(2)   Fakivágás iránti kérelmet:

-         a város bel- vagy külterületén álló fa esetén Makó város jegyzőjéhez,

-         országos vagy helyi közút tartozékaként álló, illetőleg a közút határától 10 méter távolságon belül lévő fa esetén a közút kezelőjéhez kell benyújtani.

(3)   A fakitermelési kérelemben meg kell jelölni a kivágás helyét, a kitermelni kívánt fák darabszámát, fajtáját, átmérőjét, valamint a kérelmező nevét és lakcímét.

 

 

25.§

 

 

(1)   A jegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, illetve kötelezheti a bejelentőt a kivágott fa pótlására.

(2)   A kivágásra került fa tényleges értékének pénzbeli megfizetése esetén a fa értékének meghatározását a rendelet 2. számú mellékletének iránymutatásai alapján kell elvégezni.

(3)   A fa értékének pénzbeli meghatározott összegét a helyi környezetvédelmi alap számlájára kell befizetni, mely összeget az önkormányzat csak fatelepítésre, zöldfelület-bővítésre fordíthat.

 

 

26.§

 

 

(1)     Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások, rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak (medencék, ivókutak, padok, hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések stb.) rongálása.

(2)     A fák törzsén reklámtáblát, feliratot, plakátot elhelyezni tilos.

(3)     A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani. A szükségessé vált növénypótlást

 

a)      egy és kétnyári virágágyak esetén 30 napon belül,

b)      évelő felületek, rózsaágyak, szőlő, kúszó, növényi cserjék, cserjesorok, valamint fák esetén a legközelebbi telepítési időszak meghatározott időpontjáig,

c)      gyep-, pázsitfelületek esetén 90 napon belül, az első kaszálást követően kell elvégezni és átadni a tulajdonosnak.

 

(4)     Amennyiben a rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles

 

a)      előzetesen az engedélyezővel egyeztetett szükség szerinti kertépítészeti terv alapján a növényzet védelméről favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni (pl: építési területeken stb.),

b)      a növényzet lehetséges áttelepítéséről, az előírt pótlásról gondoskodni, illetőleg ha a pótlás a helyszínen nem lehetséges, a zöldkár ellenértékét megtéríteni,

c)      az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, vagy az azok áttelepítésének, le- és felszerelésének (elszállításának) költségeit megtéríteni.

 

 

27.§

 

 

(1)     Közterületen viharkárok elhárításakor az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők, de a kitermelés tényét utólag a jegyzőnek be kell jelenteni.

(2)     Az (1) bekezdés kivételével a közterületen élő és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni.

(3)     A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl: csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell Makó Város Polgármesterét a zöldfelület bontás tényéről, és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

 

 

28.§

 

 

(1)   A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2)   A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett, a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.

(3)   Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4)   Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos. Ez alól csak a fenntartást, fejlesztést, vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5)   Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.

 

 

29.§

 

 

(1)    A közterületekre történő növénytelepítések esetén be kell tartani a mindenkor érvényes közterületekre telepíthető díszfák és díszcserjék szabványelőírásait.

(2)    Beruházások és közterületek fásítása során törekedni kell jó várostűrő fajok és fajták legalább kétszer iskolázott fáinak (kb. 20 cm-es törzskerület) telepítésére, valamint többszintes növényállomány ligetes létrehozására.

(3)    A beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelület mértékének meghatározására a mindenkor hatályos építési és településrendezési előírások alapján kell eljárni.

 

 

30.§

 

(1)      Közterületre gyümölcsfa csak engedéllyel telepíthető. Az engedéllyel rendelkező az engedélyben foglalt kötelezettségnek köteles eleget tenni.

(2)      Közterületre díszfák, díszcserjék telepítését előzetesen egyeztetni kell a zöldfelület kezelését ellátóval. ( A közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedek fajaira vonatkozóan)

(3)      Magánterületek esetén az ingatlan határától (telekhatártól)

 

-         1 méter magasságot nem meghaladó cserje telepítése esetén 0,5 méter,

-         3 méter magasságot nem meghaladó cserje, díszfa, gyümölcsfa, szőlő telepítése esetén 1 méter,

-         3 méter magasságot meghaladó díszfa, gyümölcsfa, bármely más növényzet telepítése esetén legalább 2 méter telepítési távolságot meg kell tartani.

 

 

VI. fejezet

 

Zaj- és rezgésvédelem

 

31.§

 

 

(1)   Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört,  szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítmény esetén az önkormányzat (ezen belül a 12/1983.(V.12.) MT rendelet 25.§-a szerinti megosztásban a polgármester és a jegyző) látja el.

(2)   Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény minden olyan létesítmény, amelyben az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytatják.

 

 

32.§

 

 

(1)      A különböző besorolású területeken megengedett zajterhelési értékeket, valamint a létesítményekbe behatoló rezgések megengedett rezgésterhelési értékeit a 4/1984. (I.23.) EüM. r. határozza meg. A szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények zajára vonatkozó (4/1984. (I.23.) EüM. r. szerinti) zajterhelési határértékeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)      A 12/1983.(VI.12.) MT rendelet alapján a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése előtt az építtető köteles a jegyzőtől zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak megtartásáról gondoskodni.

(3)      A zajkibocsátási határértékeket a jegyző a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, szabványoknak megfelelően állapítja meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg.

(4)      A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet az 5. számú mellékletben található adatlapon kell benyújtani.

(5)      Nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik.

(6)      A már meglévő üzemi létesítményekre az üzemeltető e rendelet hatályba lépését követő 3 hónapon belül a 32.§ (4) bekezdésének megfelelően zajkibocsátási határérték megállapítását köteles kérni. A határérték megállapításával egyidejűleg a jegyző előírja az üzemeltető számára a határérték teljesítésének határidejét.

(7)      A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a határérték túllépését eredményezi 30 napon belül be kell jelenteni. A jegyző a bejelentés alapján új határértéket állapíthat meg.

 

33.§

 

 

(1)      Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve a meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, hogy az attól származó zajkibocsátás ne haladja meg a zajterhelési határértéket.

(2)      Új hangosító berendezés telepítését, illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles.

(3)      Az engedély iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. Akusztikai szakértői véleményt kell csatolni, mely igazolja, hogy a hangosító berendezés működtetése során keltett zaj nem lépi túl a környezetben megengedett zajterhelési értéket, sem pedig a környező épületek helyiségeiben megengedett zajterhelési értéket, illetőleg meghatározza, hogy a határértékek teljesítéséhez milyen műszaki, vagy egyéb feltételeket kell teljesíteni.

(4)      Meglévő hangosító berendezés üzemeltetéséhez az üzemeltető a rendelet hatályba lépését követő 3 hónapon belül a 33.§ (3) bekezdésének megfelelően üzemeltetési engedélyt köteles kérni.

(5)      A hangosító berendezések működtetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet Makó város jegyzője látja el.

 

 

34.§

 

 

(1)   A jegyző hivatalból, valamint bejelentés alapján – a vonatkozó szabványok előírásait betartva – ellenőrzi a kibocsátott zaj, illetve az okozott rezgés mértékét. Határérték túllépés esetén határidő megállapításával kötelezi az üzemeltetőt a zajkibocsátás, illetve rezgésterhelés megengedett értékre való csökkentésére.

(2)   Az üzemeltető a zaj- és rezgésforrások jellemző műszaki tulajdonságaira, működtetésének időtartamára vonatkozó adatokat köteles az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani, és az ellenőrzés lefolytatását elősegíteni.

(3)   A határérték betartására irányuló felszólítást követően a jegyző ellenőrző mérést végeztet. A mérési vizsgálat költségeit a zajt illetve rezgést keltő tevékenység okozója viseli, ha részéről a határérték túllépés megállapítható.

(4)   A jegyző bírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, ha az általa megállapított határidőt követően a zaj illetve rezgés továbbra is meghaladja a megengedett határértékeket.

(5)   A veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet a polgármester – a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével – korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti.

 

 

35.§

 

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben a közönségtől származó zajokra, illetve rezgésekre határértéket nem lehet megállapítani, illetve ezek méréssel nem vizsgálhatók.

(2)   A zajjal járó sport vagy egyéb rendezvények esetén a rendező 15 nappal az esemény előtt a lakosságot sajtó útján tájékoztatni köteles.

 

 

VII. fejezet

 

Értelmező rendelkezések

 

 

36.§

 

 

E rendelet alkalmazása szempontjából:

¨      Hangosító berendezésnek minősül bármely hangszóró, erősítő, hangfal vagy más műsorforrás.

¨      Műsorzajnak minősül bármely hangosító berendezéstől származó, szabadba kijutó, vgy más rendeltetésű helyiségbe bejutó hang.

¨      Zajkibocsátás: a zajforrás működése során keltett hangsugárzás.

¨      Zajkibocsátási határérték: a zajterhelési határértékből számítható, annak teljesüléséhez szükséges, a hatályos állami szabvány (MSZ-13-111:1985) szerint megállapított határérték.

¨      Zajterhelés: a védendő homlokzat előtt megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint.

¨      Zajterhelési határérték: a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m /MSZ-18-150-1:1998 a környezeti zaj vizsgálata és értékelése/, valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint).

¨      Veszélyes hulladék: az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve az átalakulás terméke a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrátumban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki.

¨      Értékes növényállomány:  helyileg védett, illetve termőhelyi viszonyokat tekintve kuriózumnak számító növényzet.

 


 

 

 

VIII. fejezet

 

Záró rendelkezések

 

 

 

(1)     Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles:

a)      Az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni (vagy) lehetőleg az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, továbbá

b)      A megfelelő védekezést kialakítani, megelőző intézkedést megtenni.

 

(2)     Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet:

4.§ (1), (2), (3), (6), 5.§ (1) (2), (4), (5)-(9), 6.§ (1), (2), (4), (5), 7.§ (1), (4), 8.§ (2), (6), 10.§ (1)-(5), 12§ (2), (3), 13.§ (1), (2), 14.§ (1)-(3), 15.§ (1), (2), (5)-(7), 16.§ (1), 17.§ (2)-(6), 18.§ (1), (2), 21.§ (1)-(4), 22.§, 23.§ (3), (6), 24.§ (1), 26.§ (1)-(4), 28.§ (1), (3)-(5), 29.§ (1), 30.§ (1), 32.§ (2), (6), (7), 33.§ (1), (2), (3), (4)rendelkezéseiben foglaltak bármelyikét megszegi.

(3)     A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelők és Makó város Polgármesteri hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírsággal sújthatja.

(4)     E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(5)     E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti A fásított és parkosított zöldterületek létesítéséről, használatáról és védelméről szóló 2/1983. (VI.27.) Mökt., A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 10/1993.(III.25.) Mökt., valamint Az emberi környezetvédelemről szóló 6/1990. (V.30.) MVT. rendeletek.

 

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

 

 

 

Dr. Buzás Péter s.k.                                                                                      Dr. Bánfi Margit s.k.

   polgármester                                                                                                                   jegyző

 

 

Záradék:

 

A rendeletet a Képviselő-testület 2001. június 27-ei ülésén fogadta el.

A rendelet 2001. június 28-tól – hirdetőtáblán – kifüggesztésre került.

 

Makó, 2001. június 28.

 

 

                                                                                                                      Dr. Bánfi Margit s.k.

                                                                                                                               jegyző

 


 

 

1.      számú melléklet

 

Makó város kiemelten védendő összefüggő zöldterületei:

 

-         Széchenyi tér 22. (polgármesteri hivatal) előtti park

-         Széchenyi tér 22. udvarbelső

-         Széchenyi tér

-         Csanád vezér tér – nosztalgia park

-         Csanád vezér téri „Celtis occidentalis” fasor

-         Petőfi park

-         Marczibányi tér

-         Juhász Gyula tér

-         Erdei Ferenc tér

-         Szent István tér

-         Kertész u. – Kelemen L. u. kereszteződés

-         Patai tér

-         Vásárhelyi utcai játszótér

-         Nagyér sétány

-         Hunyadi utcai lakótelep

-         Tömörkény utcai lakótelep

-         Bajcsy-Zsilinszky lakótelep

-         Hagymaház előtti tér a Posta utcával együtt

-         Babaparkok fái

-         Kertész utca platánfasora

-         Kökény utca platánfasora

-         Lisztes utca platánfasora

-         Harmat utca platánfasora

 

Védendő fasorok, fák:

 

-         Juhász Gyula emlékfa, Megyeház utca

-         Polgármesteri hivatal előtti 2 db tölgy: Quercus robur „Pyramidális”

-         Barcsay utca 18/d szám alatt lévő tölgy: Quercus robur

-         Teleki utcai gesztenyesor

-         Széchenyi tér platánsor

-         Szép utcai Prunus-sor

-         Hősi sírok: görög katolikus, római katolikus, református ótemető

 


 

 

 

2.számú melléklet

 

 

Faérték-számítás

 

 

Egészségi állapot szorzó, lombkorona alapján:

 

0,1:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, azonnali kivágást igényel.

0,2:      A növény életkorában nem megfelelő lombkorona, élet és vagyonvédelmi szempontból kivágásra javasolt.

0,3:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, javasolt a kivágása.

0,4:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, fafajtától függően ….. vagy intenzív növényvédelemmel és metszéssel egészségi állapota javítandó.

0,5:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, növényvédelmet és metszést igényel.

0,6:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, ifjító metszést igényel.

0,7:      A növény életkorának nem megfelelő lombkorona, esetlegesen ifjító metszést igényel.

0,8:      A növény életkorától elvárható, megfelelő lombkorona, metszést igényel.

0,9:      A növény életkorától elvárható, megfelelő lombkorona, koronaalakító metszést igényel.

1,00:    A növény életkorától elvárható, megfelelő lombkorona.

1,10:    A növény életkorától elvárható, megfelelő lombkorona, habitusra jellemző megjelenési formával.

1,20:    A növény életkorától elvárhatóan nagyobb lombkorona.

1,30:    A növény életkorától elvárhatóan nagyobb lombkorona, habitusra jellemző megjelenési formával.

1,40:    Kiváló egészségi állapotban lévő, az életkortól várhatóan lényegesen nagyobb lombkoronával.

1,50:    Kiváló egészségi állapotban lévő, az életkortól várhatóan lényegesen nagyobb lombkoronával, habitusra jellemző megjelenési formával.

 

 

Értéktényező hely szerint:

 

0,1-0,49:         Külterületi út menti fa.

0,5-0,99:         Tanyás gazdaság területén található fa.

1,00:                           Szabvány közterületi fa.

1,01-1,25:       Díszkertben, díszparkban található fa.

1,26-1,50:       Védett természeti területen található fa.


 

 

 

 

Biológiai értéke szerint csökkentő vagy növelő tényező:

 

0,1:                             A növény a tőle elvárható biológiai funkciót nem teljesíti, javasolt a kitermelése.

0,2:                             A növény a tőle elvárható biológiai funkciót nem teljesíti, helyi védett fát kivéve javasolt a kitermelése.

0,3:                             A növény a tőle elvárható biológiai funkciót nem teljesíti, amennyiben védett fáról van szó, abban az esetben a szükséges beavatkozással egészségi állapota még javítható.

0,4:                  A növény a tőle elvárható biológiai funkciót nem teljesíti, szükséges beavatkozással egészségi állapota még javítható.

0,5:                  A növény a tőle elvárható biológiai funkciót csak részben teljesíti, sürgős egészségi állapot javító beavatkozásokra (öntözés, tápanyag-utánpótlás, metszés, növényvédelem) van szükség.

0,6:                  A növény a tőle elvárható biológiai funkciót csak részben teljesíti.

0,7:                  A növénytől elvárt biológiai funkciót teljesíti.

0,8:                  A növénytől elvárt biológiai funkciót betölti, sürgős növény-egészségügyi beavatkozásra van szükség.

0,9:                  A növénytől elvárt biológiai funkciót betölti, csekély kertészeti beavatkozásra szükség van a növény egészségi állapota érdekében.

1,00:                A növénytől elvárt biológiai funkciót betölti.

1,01-1,25:       A növény a tőle elvárható biológiai funkciót túl teljesíti, kiváló állapotban van.

1,26-1,50:       A növény a tőle elvárható biológiai funkciót túl teljesíti, kiváló egészségi állapotban van, helyileg védett fa.


 

 

Faértékelés:

Az alapérték szorzójának értéke – évenként változó értékkel – egyenlő a faiskolai lerakatok által megadott 4 éves szabványfa mindenkori értékével.

2001. évben: 3600 Ft.

 

 

A fa életkora                                                 szorzója

 

4 éves szabványfa                                                      1

6 éves szabványfa                                                      6

8 éves szabványfa                                                      8

10 éves szabványfa                                                    10

15 éves szabványfa                                                    25

20 éves szabványfa                                                    40

25 éves szabványfa                                                    62

30 éves szabványfa                                                    84

35 éves szabványfa                                                    122

40 éves szabványfa                                                    160

45 éves szabványfa                                                    230

50 éves szabványfa                                                    300

55 éves szabványfa                                                    400

60 éves szabványfa                                                    500

70 éves szabványfa                                                    700

vagy ennél idősebb

Egyedi védett fa

 

Kortól függetlenül                                                     1.000

 


 

 

2.      sz. melléklet

 

 

Zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységek

12/1983.(V.12.) MT. rendelet melléklete

 

 

 

 

01                                       Mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás

02                                       Halászati szolgáltatás

04122              Ruházati termékek bérmunkái

04123              Bőrtermékek és lábbeli termékek bérmunkái

04127              Kiadói szolgáltatás

04128              Hang- és képfelvételek és számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása

04213              Irodagép, számítógép konfigurálása, helyszíni szerelése

04216              Mérés- és irányítástechnikai berendezések konfigurálása, helyszíni szerelése

04220              Ipari termékek összeszerelése, komplettálása, élesztés

04340              Ipari híradástechnikai termékek javítása

04350              Műszeripari termékek javítása

04390              Egyéb feldolgozóipari termékek javítása, felújítása, karbantartása

04411              Felületkezelés, felületbevonás

04419              Egyéb, átalakítással nem járó feldolgozóipari szolgáltatás

0449                Egyéb általános feldolgozóipari szolgáltatás

06                    Építőipari szolgáltatás

0711                Közúti jármű kereskedelem

0721                Személygépkocsi és motorkerékpár-javítás és - karbantartás

0723                           Közúti járművek villamossági felszereléseinek, és a gépkocsi akkumulátorok javítása és karbantartása

07124              Közúti jármű abroncsköpeny és tömlő javítása

07125              Közúti járművek állagmegóvása

0713                Közúti járműalkatrész kereskedelem

0714                Gépjármű üzemanyag kereskedelem

072                  Nagykereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül)

073                  Kiskereskedelem (gépjármű és üzemanyag kereskedelem nélkül)

09121              Helyi,kötöttpályás személyszállítás

09124              Menetrendszerű, közúti, helyi személyszállítás

0913                Csővezetékes szállítás

092                  Vízi szállítás

0943                Szállítás- és utazásszervezés, idegenvezetés

0944                Rakománykezelés és raktározás

0945                Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés

18                    Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás

19                    Szórakoztató, kulturális és sport szolgáltatás

20                                       Egyéb szórakoztatás


 

 

 

3.      sz. melléklet

 

Sorszám          Területi funkció                                                         Megengedett egyenértékű

(A)  hangnyomásszintek dB-ben

Nappal (6-22 h) Éjjel (22-6 h)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

1.                                         Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely,

kórházi, szanatóriumi negyed,

védett természeti terület                                            45                               35

 

2.                                         Lakóterület és intézmény-terület

laza beépítéssel                                                                      50                               40

 

3.                                         Lakóterület és intézmény-terület

tömör, városias beépítéssel                                        55                               45

 

4.                                         Iparterület lakóépületekkel

és intézményekkel vegyesen                                      60                               50

 

                        Módosító tényező a nyári

                        szabadtéri műsorokra                                                 +5                               +5

 

                        Módosító tényezők működési

                        napok száma szerint:

                        (30 napra vonatkoztatva dB/A)

                        rendszeres 7 vagy ennél több nap                              0

                        Időszakos 3-6 nap                                                      +5

                        Alkalmi, kevesebb mint 3 nap                                               +10

 

Megjegyzés: A területi funkció, beépítés besorolása az érvényben lévő városrendezési tervek alapján történik. A laza és a tömör (zártsorú) beépítés besorolásában vitás esetekben az első fokú közegészségügyi és környezetvédelmi hatóság állásfoglalása irányadó.

 


 

 

                                                                                                                      5.számú melléklet

 

ADATLAP

 

Zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelemhez.

 

 

1.)    Az alkalmazott – zárt térben és szabadtérben üzemelő – rögzített és mozgó zajforrásokra (termelő-, szellőztető-, hűtő-, fűtőberendezések, légkompresszor, rakodó- és szállítógépek, célforgalom) vonatkozó adatok:

 

A zajforrás megnevezése

Jellemző teljesítmény adatai

Elhelyezése (zárt vagy szabad térben)

Üzemelés körülményei (rendszeres vagy alkalmi)

Üzemelés időtartama

Műszak

kezdés és befejezés ideje

Zajkibocsá-tás várható, átlagos szintje*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Egyes zajforrásoktól 1-3 m-re vagy a telekhatártól 0-10 m-re.

 

2.)    A környezet beépítettségének megjelölése (=területi funkció) Makó Város Polgármesteri Hivatala településrendezési tervének megfelelően:

 

……………………………………………………………………………………………………

3.)    A létesítmény 100 méteres környezetében más jelentős zajforrás található-e ?

……………………………………………………………………………………………………

4.)    A zajterhelési határérték kiválasztása a 4/1984. (I.23.) EüM. rendelet mellékletében táblázatából:

……………………………………………………………………………………………………

5.)    A létesítményben folytatott tevékenység (ek) besorolása a módosított Szolgáltatások jegyzéke 9008/1997. (SK.7.) KSH közlemény TEÁOR 98 melléklete szerint:

……………………………………………………………………………………………………

6.)    A zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett vagy megtett műszaki és szervezési intézkedések leírása:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….


 

 

7.)    Nyilatkozat , amelyben hangosító berendezés(ek) esetében akusztikus szakértő, egyéb esetekben a tervező (üzemeltető) nyilatkozik a zajterhelési határérték teljesüléséről. 

Amennyiben a körülmények: jelentős üzemi zajteljesítmény szerint, nagy szállítási célforgalom, védendő épületek közelsége stb. szükségessé teszik, akkor a nyilatkozatot akusztikai számításokkal, mérési eredményekkel alá kell támasztani:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

8.)    A kérelemhez csatolni kell a létesítményt és annak 100-200 méteres környezetét ábrázoló méretarányos (M=1 : 1000) helyszínrajzot, amelyen be kell jelölni a zajforrásokat, a környezetében található lakóépületeket (és egyéb zajtól védendő létesítményeket /területeket) – utcanév, házszám és helyrajzi szám feltüntetésével.

 

 

Makó, 2001. ………………………….

 

 

                                                                                              ………………………………….

                                                                                                        a kérelmező aláírása

 

                                                                                              ………………………………….

                                                                                                          címe, telefonszáma